udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bara István

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1996. október 20.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ okt. 18-20-a között Szatmárnémetiben tartotta Műemlékvédelem és önkormányzat címen második konferenciáját. Ott volt Balogh Ferenc /Kolozsvár/, a KLMT elnöke, a házigazda, Bara István /Szatmárnémeti/, a KLMT alelnöke, Budapestről dr. Zádor Mihály professzor. A résztvevők több műemléket felkerestek, így Mikolán is jártak, ahol megkoszorúzták Gellért Sándor emléktábláját, aki 1948 és 1977 között itt tanított. A konferencia résztvevői felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

1998. április 20.

Márc. 28-án tartotta hagyományos tavaszi találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Tizennégyen olvasták fel tanulmányukat. Az idősebbek között üde színfoltot jelentett négy fiatal jelentkezése. Dukrét Géza elnök elmondta: a bizottság februári elnökségi ülésén úgy döntött, hogy a társaság egyesületté alakul, új nevük tehát a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület lesz. Megválasztották az egyesület vezetőségét. Elnök: Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnök: Bara István /Szatmárnémeti/, titkár: Gyarmati Gábor. Elfogadták az alapszabályzatot is. Az egyesület keretében minden megye kialakítja a maga területi csoportjait. Az egyesület kiállítások, kiadványok segítségével felkelti az érdeklődést a műemlékek iránt, dokumentációs alapot hoz létre, kiadja a Partium című lapot és a Partiumi Füzetek című sorozatot. /Péter I. Zoltán: Partiumi honismereti találkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

2000. november 13.

Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2001. szeptember 10.

Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2002. július 15.

Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2002. augusztus 1.

Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./

2003. április 14.

Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2004. április 10.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a napokban tartotta évi közgyűlését. Bara István építészmérnök, a KLMT alelnöke arról tájékoztatott, hogy több fontos határozatot és javaslatot elfogadtak. Az eddig kolozsvári központú társaságnak jogi személyként tevékenykedő fiókszervezetei is alakulhatnak, ami lehetővé teszi, hogy önállóan pályázzanak bizonyos műemlékvédő feladatok megoldására. Halaszthatatlan feladat az erdélyi műemlékek részletes adatbázisának elkészítése. Döntöttek egy erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó magyar nyelvű folyóirat kiadásáról is, egyelőre a szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésükre. Az is felvetődött, hogy végre kellene a Kelemen Lajos Társaságnak egy külön székház Kolozsváron, ahol rendszeresebben összegyűlhetnének megtárgyalni gondjaikat, s ahol a szakkönyvtár és a folyóirattár is működhetne. /(Sike Lajos): Műemlékvédő erdélyi folyóirat várható.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2004. szeptember 11.

Tizedik alkalommal rendezik meg a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében a Honismereti Konferenciát. A szept. 10-i megnyitót követően kiosztották az idei Fényes Elek–díjakat. Az oklevelet és az emlékplakettet a következő személyek kapták meg 2004–ben: Bara István (Szatmárnémeti), Péter I. Zoltán (Nagyvárad) és Csanádi János (Arad). Az ez évi konferencia központi témái: "A Bocskai–szabadságharc 400 éves évfordulója", "A Rákóczi–szabadságharc 300 éves évfordulója", "Jókai Mór a Partiumban". /Fodor István: Sárközújlak: X. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./

2004. szeptember 13.

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

2004. szeptember 28.

A mindössze 50 lelket számláló református közösségű Reszegén szept. 26-án, vasárnap történelmi jelentőségű eseményre került sor: felavatták a gyülekezet templomát. Az eseményen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki elismerően szólt a maroknyi közösség példás élni akarásáról. Az, hogy az 50 lelkes közösség templomépítésre vállalkozott, a csodák csodája. Balogh Sándor nyugalmazott nagykárolyi esperes szorgalmazta az építést, és nyugdíjba menetele után is fáradságot nem kímélve segített. Maga a templom – melyet Bara István és Eszter terveztek – nagyon szép kivitelezésű, az új keletű erdélyi építészet stílusát képviseli, a szó jó értelmében: népies, egyszerű, meghitt hangulatot sugárzó. /Fodor István: Vasárnap felavatták a reszegei református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

2007. május 7.

Május 5-én Kolozsváron tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Elnöki beszámolójában Gaal György vázolta az elmúlt évi megvalósításokat. Megnyitották László Csaba Ferenc munkáiból összeállított Kolozsvári párhuzamok című fotótárlatot. A felvételek mutatták az 1980-tól napjainkig tapasztalható műemlékpusztítást, az eltűnt szobrokat, emlékműveket. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója beszámolt a síremlékek felújításáról. A hétszáz éves széki református templom történetét Bibza Gábor lelkész mutatta be. Maksay Ádám a némai református templom falképeinek megmentését vázolta. Csetri Elek állásfoglalást sürgetett a Főtér küszöbön álló átrendezésével kapcsolatban. A tisztújítás eredményeként Gaal György maradt a KLMT elnöke, alelnökök: Maksay Ádám, Kovács András, Bara István, titkár: Asztalos Lajos. A társaság tervei között szerepel egy internetes adatbázis kialakítása és egy műemlékvédelmi melléklet indítása a Szabadságban. /Ördög I. Béla: Régi-új elnök, változatlan és újszerű feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. szeptember 8.

Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

2009. szeptember 12.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998