udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 77 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barabás Zoltán

1990. február 19.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége II. konferenciáját Nagyváradon tartotta febr. 19-én, elfogadott egy közös nyilatkozatot és működési szabályzatot. Sikli László tartott bevezetőt, majd Fodor József főjegyző a nagyváradi római katolikus püspökség 1945-1990 közötti történetét, anyagi veszteségeit vázolta fel. 1953-ban a püspökség értékes festményeit vitték el, 1955-ben lebontották a Kálvária templomot, 1962-ben elvitték a püspökség és a káptalan teljes levéltárát, 1963-ban a városnak adományozta a hatalom a püspöki palotát, 1962-ben elvittek 36 olajfestményt és 213 metszetet, 1973-ban a püspökség könyveit és a plébániák irattárát is elvitték, 1975-ben elvették a Kanonok-sort. Ardai Attila a szatmári, dr. Szabó Árpád a temesvári római katolikus egyházmegye sorsáról szólt, dr. Szabó Árpád az unitárius egyházról, Deák Ödön az evangélikus egyházról. Elfogadták a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége működési szabályzatát. Megválasztották a vezetőséget, elnök Tőkés László temesvári református lelkész, titkárai: Sikli László szilágysomlyói római katolikus pap, Czirják Árpád kolozsvári római katolikus pap, Vetési László kolozsvári református lelkész. /Barabás Zoltán: "Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ Előzmény: első konferencia: jan. 24-én.

1990. április 25.

Átgondolt lejárató kampányt indult ellene, nyilatkozta Tőkés László püspök, külföldi hatalmak ügynökének mondják. Le Tőkéssel! - kiáltozták tüntetéseken. Nincs valóságalapja annak a hírnek, hogy ő akar az RMDSZ elnöke lenni. Õ a lelkipásztori pályán marad. Másodsorban olyan magyarellenes légkör alakult ki Romániában, hogy az ő esetleges jelölése hozzájárulna a magyarellenes érzelmek további felszításához. A lejáratásban addig elmennek, hogy őt külföldi hatalmak ügynökének, továbbá besúgónak mondják. A püspök elmondta, hogy a helyzet parancsának engedve kényszerült politikai szerepet vállalni. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1990. október 23.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

1991. június 22.

Ádám Gyula Barabás Zoltánnal a diktatúra idején éveken át járták a moldvai csángó falvakat, érdeklődve a csángó népélet iránt, fényképezőgéppel, filmfelvevővel, magnóval gyűjtötték az anyagot. Az ösztönzést Kallós Zoltántól kapták, aki buzdította, tanácsokkal látta el őket. A kéz fiatalember lopva, bujdokolva járta a falvakat. Pár héttel az 1989-es események előtt, amikor Felső-Rekecsényben egy lakodalmat filmeztek, lecsaptak rájuk a milícia emberei. Szerencsére jött a változás, így azután nem indítottak eljárást ellenük. Pár héttel a 89-es események után Ádám Gyula és Barabás Zoltán Csíkszeredában nagysikerű fotókiállítást mutatott be a csángó népéletről. Egy évre rá a kiállítás anyagát Budapesten is megtekinthették az érdeklődők, most pedig szeptemberben Genfben, az ENSZ-palotában fogják bemutatni - képeikkel - a csángó világot. /Ferencz Imre: Rekecsentől a genfi ENSZ-palotáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

1991. augusztus 23.

A pápa látogatása megtiszteltetés a magyar nemzet számára, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. II. János Pál pápa összefogásra buzdította a magyarságot. A protestánsok számára a debreceni közös ökumenikus istentisztelet jelent nagyon sokat, hogy a pápa megemlékezett a gályarab lelkészekről is. A pápa elítélte a szélsőséges, fajgyűlölő, antiszemita irányzatokat. Nagy jelentőségű gesztus volt, hogy Debrecenben a pápa maga mellé szólította Tőkés László püspököt. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1991. október 29.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, számolt be Barabás Zoltán, eljöttek a szélsőséges román sajtó tudósítói is. Szó esett a zilahi iskolaügyről: a főtanfelügyelő nem engedélyezte, hogy állami intézmény befogadja a Református Gimnázium diákjait, így azok még mindig a zilahi templomban tanulnak. Tőkés László két napra az Egyesült Államokba utazott, hogy átvegye a Regent University díszdoktori címét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1992. január 15.

Székelyhídon megalakult a Gazda Párt, elnöke Gardó Ferenc, alelnöke pedig Kulcsár Sándor lett. /Barabás Zoltán: Egy mondatban ? Bihar megyéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. február 19.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Belgiumban járt, ahol a Tiszteletbeli Európai Szenátus tagjai közé választotta őt. Tőkés László elmondta, hogy Belgiumban részletes tájékoztatást adott az erdélyi magyarság és az egyházak helyzetéről. Több interjút is adott Belgiumban. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

1992. szeptember 3.

Nagy élmény volt a találkozás a Magyarok III. Világkongresszuson, értékelte a kongresszust a vele készült interjúban Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi közgyűlése már nem volt ilyen felhőtlen, hiszen felszínre kerültek a hosszú évtizedekig tartó elszakítottság következményei, a nézeteltérések. Ennek ellenére a közgyűlés hasznos munkát végzett. - A püspök az úgynevezett Erdélyi Világkongresszusról a jóhiszeműséget feltételezi, de ez nem változtat azon, hogy mindenképpen besegítettek a külföldről érkező diverziós szándékok érvényesüléséhez. Az Erdélyi Világkongresszus szervezői szerencsétlenül időzítették rendezvényüket, emellett éppen Erdély legitim képviselőit nem hívták meg. Erdélyben nemcsak magyarok élnek, figyelmeztetett Tőkés László. /Barabás Zoltán: "Én maradtam a régi: a temesvári lelkipásztor." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1993. január 13.

Tőkés László püspök nyilatkozott a brassói RMDSZ-kongresszus előtt. A mind nehezebb körülmények miatt kiéleződtek a szervezeten belüli ellentétek. Ez természetes velejárója a helyzetnek. Az ellentétek másik forrása egyszerűen diverziónak nevezhető. - Az RMDSZ jelenléte evidencia. - A pluralizmus, a platformosodás az egység javára van. "A baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők." Nincs mögöttük valós tömegigény. - Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a "romániai magyarság kibontakozását és talpraállítását szolgálná", ebben látja az RMDSZ-kongresszus célját. /Barabás Zoltán: Tőkés László: Ne szakadjon az RMDSZ! = Magyar Nemzet, jan. 13./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. április 15.

Tőkés László püspök első romániai kiadású könyve /Ideje van a szólásnak, Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, Nagyvárad/ az utóbbi három esztendő történéseinek foglalata, az egyéni és kollektív jogokért való küzdelem állomásainak kronológiája. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök írta az előszót. /Barabás Zoltán: "Ideje van a szólásnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Zsúfolásig megtelt Nagyváradon a terem, ahol bemutatták Tőkés László püspök könyvét, legalább négyszázan álltak sorba, hogy dedikáltassák az Ideje van a szólásnak című könyvet. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a nagyváradi magyarság egyöntetűen ott áll Tőkés László mellett, most, amikor heves viták támadtak körülötte, és megsokasodtak a durva támadások, írta Beke György. Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József teljes egységben és ökumenikus megértésben támogatta egymás munkáját és küzdelmét. Tőkés László a könyvbemutatón élőszóban is hangsúlyozta, hogy ideje a szólásnak, mert megélénkültek azok az erők, amelyek az erdélyi magyarságot szeretnék kiszorítani az egyenjogú éltből, még szülőföldjéről is. /Beke György: Tőkés-könyvbemutató Nagyváradon. = Új Magyarország, ápr. 16./

1993. május 5.

Tőkés László püspök - eleget téve a meghívásnak - Hollandiába, majd Franciaországba /máj. 1-5./ látogatott, egyházi és politikai jellegű megbeszéléseket folytatott, a Romániának nyújtandó segélyekről tárgyalt. Tárgyalópartnereit megismertette az RMDSZ álláspontjával. /Tőkés László Párizsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ A vele készített telefoninterjúban elmondta, hogy Hollandiába a Románia segélyezésével is foglalkozó Telos Alapítvány hívta meg. Az EBEÉ kisebbségi főbiztosának munkatársait tájékoztatta a kisebbségi problémákról. Hollandiában az egyik lap /Traw/ Tőkés püspök ártalmas a romániai magyarok szervezetére címmel írt cikket, ismeretlen forrásokra hivatkozva. A Washington Post pedig azt állította, hogy "Tőkés László radikális magyar nacionalizmusát" többen is elítélik. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A hivatkozott cikk szerzője David B. Ottoway, aki A román politika nyitása a kisebbség felé címen azt írta, hogy "Tőkés és más radikális magyar nacionalisták Erdély autonómiájának visszaállítására, vagyis területi önkormányzat megteremtésére törekszenek, s ez a román nacionalisták értelmezése szerint a terület Magyarországhoz való csatolásának első lépése." /The Washington Post, ápr. 3./

1993. május 15.

Mircea Geoana külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a nagyváradi püspöki palota sohasem volt a református egyház tulajdona. Dr. Szatmári Ferenc, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiszteletbeli főgondnoka részletesen ismertette a székház történetét. Az egyház évek óta próbája visszaperelni a székházat, de sikertelenül. /Barabás Zoltán: "Ingatlanunkat a kommunista párt vallásellenes céljaira elorozta és bitorolta?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1993. július 10.

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. szeptember 9.

A Bihari Napló szept. 4-i számában megjelent egy felszólítás: akiknek hozzátartozóit Nagyváradon a megjelölt övezetben temették el, tíz napon belül intézzék el halottaik exhumálását, mert ezen a helyen garázsokat fognak építeni. A megjelölt hely a többször meggyalázott Olaszi temető újabb megcsonkítását jelenti. A hozzátartozók közül sokan kiskeresetűek, akiknek nincs pénzük az exhumálásra, újabb sírhelyre és újabb temetésre. A levélíró, Barabás Zoltán, nyílt levelet intézett Nagyvárad polgármesteréhez, tiltakozva ezen eljárás ellen. Fájdalmas ez az újabb honfoglalás. Hónapokkal ezelőtt volt hasonló eset Nagyváradon, a Rulikowski temetőben, a magyar hősi halottak sírjainak parcelláját letarolták és elfoglalták. /Barabás Zoltán: Hova vigyük halottainkat? Nyílt levél Petru Filip úrhoz, Nagyvárad polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1993. december 15.

Szőcs Géza, a MISZSZ-kongresszuson megalakult Reform Tömörülés tiszteletbeli elnöke elmondta: továbbra sem kíván visszatérni az aktív politikai életbe Szükség volt erre az elkülönülésre az MISZSZ-en belül, hogy elváljon a politikai funkciót betöltő része. /Barabás Zoltán: Elkülönülés és professzionalizálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1994. január 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben felhívással fordult a gyülekezetekhez, gyűjtést indítottak a délvidéki magyarság megsegítésére. Felvették a kapcsolatot a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselőivel. Megállapodtak velük, hogy az összegyűlt pénzből egységcsomagokat képeznek és azokat eljuttatják a vajdaságiaknak, tájékoztatott Sándor Lajos előadótanácsos. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Sándor Lajossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1995. január 11.

Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./

1995. december 20.

1866-ban ötvennégy Tolna megyei család telepedett le a Maros és a Béga által közbezárt területen, a kis település neve Bunyaszekszárd lett. A kis református közösség 1871-ben megépítette templomát. A század végén néhány család elköltözött és elkezdődött a román családok betelepülése. 1910-ben megszűnt a helyi református iskola, 1938-ban hozzákezdtek az új református templom építéséhez. 1954-ben elkezdődött itt is az erőszakos kollektivizálás, ennek nyomán indult meg a tömeges elvándorlás. A templomban 1969-ben volt az utolsó istentisztelet, majd 1981-ben elhagyta a falut az utolsó két magyar család. /Barabás Zoltán: Dokumentumriport a pusztulásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1996. július 20.

Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

1998. január 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában megjelent a Református Kalendárium 1998 Szilágyi Aladár és Barabás Zoltán szerkesztésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1998. május 6.

Május 6-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatták be a Péntek esti szabadságunk - A nagyváradi Ady Endre Kör húsz éve című könyvet, amelyet a BN Kiadóvállalat jelentetett meg. Az 1990 óta Göteborgban élő Sall László 1989 nyarán kezdett interjút készíteni az egykori köri tagokkal, majd az interjúkat átadta a Bihari Napló szerkesztőinek. Szűcs László és Gittai István szerkesztette a kötetet. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., máj. 9./ Ezen a találkozón további könyveket is bemutattak, így F. Diósszilágyi Ibolya A pásztorfiú csodálatos utazása, Dánielisz Endre A szalontai iskolák története, Péter I. Zoltán Félixfürdő című helytörténeti munkáját és Barabás Zoltán új verseskötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

1999. október 11.

Okt. 9-én tartották Nagyváradon a Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozóját. Dr.Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára Hittel, lélekkel, felelősséggel, dr.Csapó I.József szenátor a Személyes szerepvállalás és felelősség kisebbségi léthelyzetben, dr. Kis Boáz lelkipásztor Szempontok a harmadik évezred református népfőiskolájához, Orbán Zoltán lelkipásztor A közösségépítés ezredvégi kérdései, míg Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője az Értelmiségi létminták egy hiányos képletű társadalom címmel tartott előadást. Okt. 10-én Tőkés László hirdetett igét a nagyvárad-olaszi református templomban, majd megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobrát. Az Erdélyi Népfőiskolai Collégium által szervezett találkozó városnézéssel ért véget. /Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1999. december 28.

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. február 26.

Febr. 24-én tartotta ez évi közgyűlését a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség Szatmárnémetiben. Grebur Miklós elnök, Gönczy Gábor, valamint Barabás Zoltán beszámolójukban a szövetség 1999-es évi munkájáról beszéltek. A jövőben szorosabbra kívánják fűzni kapcsolatukat a két másik magyar középiskolával (Református Kollégium és a Hám János Iskolaközpont). A véndiák-találkozókon általában 2500-3000 személy van jelen, s ezek közül körülbelül 50 személy fizet csak tagsági díjat. Kabai István, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, felajánlotta a szervezet székházát használatra, ahol egy klubot működtethetne a szövetség. /Július 8-án lesz az ez évi véndiák-találkozó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./

2000. február 26.

Febr. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Barabás Zoltán Kapun belül, kapunk kívül /Impress, Marosvásárhely/ című néprajzi írásokat tartalmazó könyvét. /Antal Erika: Kapun belül, kapunk kívül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2000. május 20.

Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998