udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baracs Dénes

1993. július 14.

Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1996. május 15.

Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1996. május 27.

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1997. május 20.

Baracs Dénes, az MTI munkatársa Kolozs megye prefektusával készített interjút. Alexandru Farcas szerint az igazi kolozsváriak, akik szeretik a várost, idegenek az abszurd soviniszta megnyilvánulások és ők elégedetten várják Göncz Árpádot. "Azt szeretnénk megmutatni, hogy mi kolozsváriak valóban európaiak vagyunk, a kolozsvári román társadalom kiegyensúlyozott. Még ha vannak is egyes lármacsinálók, nem ők, hanem mi adjuk meg a hangot" - jelentette ki Alexandru Farcas. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos vitákat lényegesnek ítélte, fontosnak tartotta, hogy a viták ne merevedjenek be, hogy ne valamilyen külső utasítás döntse el, akár a miniszterelnök részéről, hogy így vagy úgy kell eljárni. A prefektus szerint a magyaroknak igazuk van abban, hogy küzdenek minden lehetséges jog kivívásáért és hozzátette, hogy "nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy készek vagyunk erre ? ez azonban nem könnyű, mert nem minden román akarja ezt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20., Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

1998. január 22.

Emil Constantinescu államelnök nyilatkozott az MTI tudósítójának, egyben az MTV1 Világkép című műsorának. Romániában ma szilárd a demokratikus rendszer, hangsúlyozta az elnök. A vállalatok szintjén folyó reform lassan halad.- Nehéz kezelni a romániai koalíciót, mivel magában foglalja az összes politikai irányzatokat. Nincs szó tényleges politikai válságról. Constantinescu elnök a romániai magyarság képviseletének részvételét a kormányzásban értékesnek tekinti. Volt, aki azt hitte, hogy Romániában egy év alatt megoldódik minden gond." Amikor azt mondtam, hogy RMDSZ-nek véleményem szerint részt kell vennie a kormányban, a román társadalom nagy része értetlenül fogadta ezt. Ma már ez nagyon természetes." - mondta az elnök. "Örvendetes, hogy az európai és euroatlanti integráció eszméje körül nemzeti egyetértés alakult ki." A román-magyar kapcsolatok régóta nem alakultak olyan kedvezően, mint most. Emil Constantinescu megjegyezte: örömmel találkozott a napokban a pécsi román-magyar baráti társaságok szövetségének küldöttségével, szívesen venne részt az őszi aradi polgárfórumon a magyar államfővel együtt. Leszögezte: nagyon sokat vár a jan. 26-án kezdődő hivatalos magyarországi látogatástól. /Baracs Dénes: Egy óra Emil Constantinescuval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1998. január 23.

Jan. 23-án a csíkszeredai Kriterion Házban bemutatták Baracs Dénesnek, az MTI bukaresti tudósítójának az A Hét hasábjain 1993 óta megjelent írásait tartalmazó Chansonévek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. A könyvbemutatón Székedi Ferenc, a Csíki Televízió főszerkesztője méltatta a könyvet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2003. június 26.

A rettegett Securitate feljegyzéseket készített Gáll Ernőről, naplójának most megjelent posztumusz első kötetének budapesti bemutatásakor ebből idézett Pomogáts Béla irodalomtörténész: "Gáll Ernő, született 1917. április 4-én Nagyváradon, Jenő és Helén fia, magyar-zsidó nemzetiségű, román állampolgár, jogot végzett, a Korunk folyóirat főszerkesztője, a Társadalomtudományi és Politikai Akadémia tagja, az RKP (Román Kommunista Párt) tagja, kolozsvári lakos. Beszélgetéseiben, amelyeket Balogh Edgár nyugdíjas publicistával (...), Teleki Béla volt gróffal, Kányádi Sándor költővel, valamint más személyekkel folytatott, azt sugalmazza, hogy szükség volna bizonyos lépésekre az együttélő magyar nemzetiség megmentése érdekében, azzal indokolva, hogy az egy erőszakos románosítási és elnemzetietlenítési folyamatnak volna alávetve. Úgy véli, hogy az együttélő nemzetiségeknek ki kellene használniok bizonyos politikai konjunktúrát, amely különböző időkben adódik annak érdekében, hogy fel lehessen vetni a nemzeti jellegű sérelmeket. Különböző alkalmak során Gáll Ernő rágalmazza pártunk bel- és nemzetközi politikájának bizonyos vonatkozásait, és erre ösztönöz más, hozzá hasonló megnyilvánulású személyeket." Gáll Ernő volt a Korunk folyóirat főszerkesztője 1957 és 1984 között. 1977-től jóformán haláláig vezette naplóját. /Baracs Dénes: A kisebbségi lét, mint mentőöv: Gáll Ernő naplója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2003. július 21.

Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2003. augusztus 19.

Államfőként aug. 19-én harmadszor utazik Pekingbe Ion Iliescu elnök, hiszen 1991-ben és 1994-ben, előző mandátuma idején is tett látogatást a kínai fővárosban - de régebbi emlékeket is felidézhet. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, de nem Románia. Ion Iliescu egyike volt a kevés államfőnek, aki már 1991-ben, majd 1994-ben is ellátogatott Kínába. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását, és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. Adrian Nastase kormányfő tavaly júniusban, majd idén tavasszal, éppen a SARS-járvány legveszélyesebb időszakában járt Pekingben. A kétoldalú forgalom két évtized alatt töredékére csökkent, 1999-ben 191 millió dollárt tett ki. 2000-ben ez a szám 298 millió dollárra emelkedett, már ötezer kínai tulajdonú cég működött Romániában, igaz, összesen csak 41 millió dollár alaptőkével. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998