udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baracsi Levente Zoltán

1998. július 29.

Új szórványlap, a Zarándi Zarándok /Pankota/, a pankotai református egyházközség lapja második száma látott napvilágot. Szerkesztői a helyi lelkészházaspár, Baracsi Levente Zoltán és Baracsiné Dávid Zsuzsanna. /Makay Botond: Új szórványlapot köszöntök a Zarándi Zarándokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2002. június 7.

Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2002. november 18.

Nov. 17-én felavatták Aradon az arad-belvárosi újjáépített magyar baptista imaházat. Dr. Vass Gergely lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, köztük Gyurkócza Aranka lévita lelkészt a belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet részéről, Baracsi Levente református lelkipásztort és Bálint Pál lelkipásztort Temesvárról. Az ünnepségen elhangzott Dsida Jenő Psalmus hungaricusa. /Balta János: Híveim, vegyük birtokunkba Isten házát! Felavatták az arad-belvárosi magyar baptista imaházat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2003. november 28.

Nov. 29-én tartja a Jelen Házban tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT-KT) az aradi csoport alakuló ülését. "Nem vagyunk politikai párt, nem az RMDSZ ellen alakultunk, nem vagyunk annak alternatívája. Egyetlen célunk a magyar autonómia megteremtése" - nyilatkozta Borbély Zsolt Attila, az EMNT-KT, valamint az aradi szervezőcsoport tagja. "El kell mondanom, hogy a tanács abból a meggyőződésből alakult, hogy magyar közösségünk hosszú távú megmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlen autonómiánk megteremtése. Úgy gondolom, úgy érezzük, hogy amíg a magyar sorsot nem mi magunk irányítjuk, saját érdekeink szerint, hanem bukaresti bürokraták írhatják felül még a helyi román közakaratot is, addig nincs reményünk arra, hogy megállítsuk drámai fogyatkozásunkat. Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethető össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitűzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövő évi választásokon, ők akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervező csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós. /Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2003. december 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aradi kezdeményező testülete nov. 29-én a Jelen Házban tartotta alakuló gyűlését, amelyen, többek között, megszavazták, kik képviselik Aradot a december 13-i, kolozsvári alakuló ülésen. A tanács országos alakuló ülésére a következők utaznak: Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Burian Sándor, Kosara Gézáné, Kulcsár István, Kurunczi Ferenc, Murvai Miklós, Papp Anna, Süli József, Szalai József. /(Irházi): Aradi EMNT-küldöttek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2003. december 10.

Dec. 9-én Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be dr. Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina Erdélyi magyar politikatörténet című könyvét. A bemutatón jelen volt Borbély Zsolt Attila, a kötetet Baracsi Levente református lelkész ismertette /Politikatörténeti könyv bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

2004. október 9.

A megelőző években diszkriminálták Aradon, nem adtak szót, mondta el Tőkés László püspök vele készült beszélgetésben. A tavalyi megemlékezés pedig a politikáról szólt, ő nem volt hajlandó kompromisszumot kötni politikai téren. Idén viszont ő hívta fel a szervezőket és megkérdezte, hogy adnának-e szót a Vesztőhelyen. Néhány óra gondolkodás után visszajeleztek, hogy semmi akadálya sincsen, majd felhívta őt Markó Béla is, aki megerősítette fogadókészségüket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak Aradon olyan jeles emberei vannak, mint Baracsi Levente lelkipásztor vagy Borbély Zsolt Attila. Aradon azonban a hivatalos RMDSZ-politika túlságosan uralja a közéletet és a politikai szerepvállalást.- A püspök szerint az RMDSZ-ben nagyon nagy a megalkuvás. Sokszor megalázták az RMDSZ-t. „Tulajdonképpen román versenypárttá degradálódott az RMDSZ, és sokszor nagyon kevésben különbözik az SZDP magyar tagozatától.” A püspök szerint az aradi Megbékélés parkja nem a megbékélést szimbolizálja, hanem a magyarság megaláztatását. A megoldás lehetősége: vagy a szobor elköltöztetése, vagy a diadalívet kell máshová tenni. /Irházi János: Tőkés László szerint román versenypárttá degradálódott az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2005. április 6.

Április 5-én az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Zakar Péter szegedi egyetemi tanár A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848–49-ben címen tartott előadást. Baracsi Levente lelkipásztor és Ujj János házigazda köszöntötte az előadót. /(NI): Tábori lelkészek a hadseregben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2005. június 21.

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2005. szeptember 13.

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Szakács Ferenc közölte: két első osztály indult 31 kisdiákkal, az ötödik osztályban 40, a kilencedikben 86, a három szakosztályban 66 diák kezdte el a tanévet. Az aradi magyar iskola 31 osztályában összesen 783 diák tanul. Az iskola tanévnyitóján részt vett Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke is. A belvárosi katolikus templomban a tanévnyitó folytatásaként misét celebrált Horváth János atya, az erdélyi minorita rend tartományfőnöke, jelen volt Baracsi Levente református lelkész, Tóth Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház segédlelkésze, dr. Vass Gergely, a baptista gyülekezet prédikátora. /Nagyálmos Ildikó: Piros betűs hétköznap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. október 3.

Aradon a belvárosi református templom imaterme adott otthont október 1-jén a Szövétnek folyóirat délutánjának, amelynek témája az Erkölcsi nevelés tegnap és ma (?) volt. A házigazda Ilona János, a Szövétnek főszerkesztője, a vitaindítót mondó Szilvágyi Zsolt római katolikus egyházmegyei ifjúsági lelkész és Baracsi Levente arad-belvárosi református lelkipásztor után a résztvevők közül igen sokan fejtették ki véleményüket. /Kiss Károly: Csak hitelesen! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. október 7.

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatában elítélte, hogy Aradon a belvárosi református a püspöki helynök szép igehirdetése után a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina Aradon megleckéztette a helybeli közösséget. Aradon, ahol a város lakosságának 14%-a magyar, a beszédben „olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk, meggyaláztuk a szabadságot, meggyaláztuk az emlékművet.” Király András Baracsi Levente lelkészt is hibáztatta, amiért helyt adott „egy ilyen felforgató beszédnek. Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet, hányan állnak mögötte. Csak annyit tudunk, hogy Tőkés László küldte őket Aradra.” Az incidens nyomán „az RMDSZ-tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásként kivonult a templomból.” /“Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2005. október 15.

Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 19.

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa október 14-én Erdődön ülésezett. Értékelték október 6-ának megünneplését. Az egyházkerület különböző településein október 6-án a gyülekezetek és a polgári közösségek együtt emlékeztek az aradi vértanúkra. Aradon a megyei RMDSZ elnöke eltiltotta a szólástól több polgári szervezet képviselőit, majd a belvárosi református templomból való tüntető kivonulásával és botrányos sajtóbeli megnyilatkozásaival vitatta el a szólás jogát azoktól, akik a hivatalos RMDSZ politikával nem értenek egyet. Az igazgatótanács visszautasítja az aradi templomi ünnepély kapcsán Baracsi Levente lelkipásztort, Sándor Krisztina ifjúsági vezetőt és Tőkés László püspököt ért méltatlan támadásokat. /Határozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2007. november 15.

Aradon a Jelen Házban november 14-én volt az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az In memoriam 1956 és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezésében az 1956-os megemlékezések utolsó rendezvénye, a Wittner Mária ‘56-os forradalmárral és halálraítéltjével, a FIDESZ jelenlegi országgyűlési képviselőjével tartott találkozó. Az összejövetelnek – váratlanul – egy másik vendége is volt: Ferencz Béla ferences szerzetes (Ervin atya), az 1956-os Szoboszlai-per egyik vádlottja. A rendezvény bevezetőjeként Baracsi Levente aradi református lelkész olvasta fel Albert Camus híres 1956-os írását a magyar forradalomról /A magyarok vére/, Jámbor Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket. Wittner Mária a forradalomban való részvétel egyéni, emberi vonatkozásaira helyezte a hangsúlyt, harcostársai emlékét felidézve beszélt arról a küzdelemről, amelyet a kivégzett hősök becsületének helyreállításért folytatnak ma is, amikor “még nem valósult meg az igazi rendszerváltás”. Ervin atya, aki a magyar forradalom kitörését Arad közelében, Máriaradnán érte meg deportálásban, ugyancsak személyes élményeiről beszélt, a Szoboszlai Aladárral való kapcsolatáról, amelynek következményeként súlyos börtönbüntetésre ítélték. A találkozót záró utolsó gondolatként Ervin atya így fogalmazott: “hajlandók vagyunk megbocsátani, ha bocsánatot kérnek tőlünk”, Wittner Mária pedig így folytatta: “A hóhér elvárja áldozatai bocsánatát, de ő képtelen megbocsátani. A kérdés: miért kellene megbocsátani, és kinek?” /Az 1956-os aradi megemlékezések zárómozzanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2008. április 30.

Április 27-én, vasárnap zsúfolásig megtelt Majláthfalván a katolikus templom a 11 pap és egyházi méltóság részvételével megtartott koncelebrációs szentmisén. Böcskei László áldást mondott a közelmúltban felújított parókia épületére, majd a szentmisét követően felszentelte az egyházmegye egyik büszkeségét, az Árpád-házi Szent Erzsébetnek felajánlott ravatalozó kápolnát. Kapor János plébános két nyelven mondott köszönetet a ravatalozó megépítéséhez szükséges pénz megszerzéséért. A templomból kitóduló tömeg a feszületet követve vonult a temetőhöz, élükön a temesrékasi fúvószenekarral. A kápolnát Böcskei László általános helynök szentelte fel. Baracsi Levente beszolgáló református lelkész köszönetet mondott, amiért a majláthfalviak befogadták a kicsiny református közösséget. /Balta János: Az egyházmegyében is páratlan. Felszentelték a Szent Erzsébet kápolnát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2008. május 26.

Május 25-én az aradi magyarság régi vágya teljesült: ismét köztéri szobrot kapott, felállították Fábián Gábor szobrát. Fábián Gábor (1795–1877), az arad-belvárosi református egyházközség templomépítő főgondnoka, író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyházi énekek és szavalatok hangzottak el, valamint röviden ismertették Fábián Gábor rendkívül gazdag életútját és -művét, amely az egyházin kívül értékes közéleti, irodalmi és tudományos munkásságot is tartalmazott. A mostani szoborállítás igazi erkölcsi jóvátétel, hangsúlyozta Baracsi Levente, ugyanis az aradi Kölcsey Egyesület 1885-ben emléktáblát, 1912-ben pedig mellszobrot állított Fábián Gábornak, azonban az impériumváltáskor mindkettőt eltávolították. A Fábián-kultusz 1990 után folytatódhatott, ekkor azonban még megakadályozták emléktábla elhelyezését egykori lakóházán, majd születésének 200. évfordulóján ez megtörtént a református templom előcsarnokában. Az aradi Kocsis Rudolf szobrászművész készítette el a mellszobrot. A talapzat Dóczi András csíkszeredai kőfaragó munkája. /Kiss Károly: Felavatták Fábián Gábor mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2008. szeptember 29.

Vetési Nándor színinövendék jó ideje járja pódiumműsorával a szórványvidéket, ezért nevezte őt Baracsi Levente a szórvány apostolának az arad-belvárosi református egyház gyülekezeti termében, ahol most Vetési Nándor fellépett. Vetési saját útját járja, Ifjú szívekben élek című összeállítása a 21. század emberének gondolati és érzelmi világához szól. Ady költeményeinek gazdag skáláját vonultatja fel. /Puskel Péter: A „szórvány apostola” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. november 6.

Ismeretlenek fehér festékkel bemázolták Aradon a belvárosi református templom előtt álló Fábián-mellszobor talapzatát. Baracsi Levente, az egyházközség lelkésze elmondta, Bognár Levente alpolgármester javasolta, hogy beadványban kérjék a polgármesteri hivatal közbenjárását az ismeretlen tettesek kiderítésében, illetve hogy a szobrot állítsák vissza eredeti állapotába. Fábián Gábor (1795–1877) az aradi református egyház főgondnoka volt az 1840-es években, amikor a gyülekezet és a templom építése folyt. Kiemelkedő a költői és a műfordítói tevékenysége. Tavaly májusban, amikor felállították a mellszobrot, a város egész lakossága a legnagyobb megértéssel fogadta azt. /Bemázolták Fábián Gábor szobrának a talapzatát. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./ Emlékeztető: 2008. május 25-én felállították Fábián Gábor szobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Kiss Károly: Felavatták Fábián Gábor mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. máj. 26./

2009. december 14.

December 13-án, vasárnap az arad-belvárosi református templomban megtartott istentisztelet végén Baracsi Levente lelkész köszöntötte Sikli László nagyváradi költőt, közéleti személyiséget. Bemutatták Lepke száll… című, közelmúltban megjelent verseskötetét, majd gyermekei, Kincső és Csongor közreműködésével irodalmi műsor hangzott el. /Balta János: Sikli László könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998