udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baranyai Tibor

1999. július 9.

Szatmár megyében nyolc tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó magyar nyolcadikosoknak, azonban mindössze 49 hely telt be. Egy olyan megyében, ahol a hivatalos statisztika szerint is mintegy másfélszázezer magyar él. Ez a két osztály az építészeti és épületgépészeti, ahol egy gerinces magyar ember, Baranyai Tibor az igazgató. - Kötő József államtitkár jóváhagyásával már tavaly kapott egy magyar osztályt a szatmári közgazdasági líceum, ám a megadott 25 helyre mindössze ketten jelentkeztek Szatmárnémetiben, ahol legalább ötven-ötvenötezer magyar él! Az idén megismétlődött ugyanez. Akkor, amikor a Kölcseyben olyan éles volt a verseny, hogy száznál többen kiestek a felvételin. Joggal mondhatta dr. Czékely József, a Kölcsey igazgatója: "Adták volna csak nekünk azt a közgazdasági osztályt, garantálom, hogy ketten is jelentkeznek egy helyre!" Miért ódzkodtak a szülők a faipari, könnyűipari vagy a közgazdasági líceumtól? Azt válaszolták, hogy ott egy magyar osztály csak amolyan megtűrt, utolsó osztály volna. Továbbá ott az oktatáson kívüli programok is mind csak román nyelven zajlanak, s ezért sem éreznék igazán jól magukat csemetéik. A román vezetésű és román többségű iskoláknak nem érdekük, hogy magyar osztályt indítsanak. Vegyük észre, itt egyszerűen kenyérharcról (is) van szó! Ha magyar osztály indul, kevesebb lesz a román osztályok száma, minek következtében két-három tanár elvesztheti posztját. Ezért nem verik dobra, hogy lehetőség van iskolájukban magyarul is tanulni. Jobban kellett volna népszerűsíteni, hirdetni, hogy van mód anyanyelven tanulni. /Fiaskó a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2001. január 18.

A Szatmárnémetiben levő Építőipari és Építészeti Iskolacsoport hosszú ideig az egyedüli iskola volt a megyében, amely magyar nyelvű szakképzést biztosított. Baranyai Tibor igazgató a tanügyi reform változtatásáról számolt be. Andrei Marga miniszternek sikerült beindítani a visszafordíthatatlan reformlépéseket. Ezek sorába tartozott, hogy a szakiskolákba képességvizsga nélkül is be lehet iratkozni. A tanügyi reform során a szakközépiskola elveszítette professzionális jellegét, nem nyújt szakképesítést, és egyre inkább hasonlít az elméleti típusú középiskolákhoz. - A szakképzést adó oktatási forma a szakiskola, melynek időtartama három év. 1995-1999 között az uniós országok segítségével, PHARE-program keretén belül kidolgozták a romániai szakképesítés rendszerét. Tizenöt szakterületen lehet első évet indítani, a különböző szakterületek az évek során átjárhatóak, a szakképesítés a harmadik évben történik. - Az inasiskola is lényeges változáson ment át. Két év alatt az általános műveltségi tantárgyak mellett az elméleti és gyakorlati szakképzés került előtérbe. A tanmenet kidolgozása nagyrészt az iskola feladata. Az állam fizeti az iskoláztatást, nappali képzésre beiratkozhat minden nyolc általánost végzett, 25 évet be nem töltött fiatal. A gyakorlati képzésre nincs pénz, ezt önerőből kell megoldaniuk az iskoláknak. Szatmárnémetiben ezt úgy oldották meg, hogy a két-három fős csoportokat összehoznak a munkaadókkal, és a tanulók ott végzik a gyakorlatot. /Elek Anikó: Baranyai Tibor iskolaigazgató: ″A technikai fejlődés követelménye, hogy jól képzett szakembereket neveljünk″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 18./

2001. szeptember 10.

Szept. 8-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete. A tanácskozást Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke vezette, a napirendi pontok között a szövetség négyéves tevékenységének bemutatása mellett, a mai magyar oktatás helyzetét elemezték. Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt, ugyanakkor szakmai és érdekvédelmi feladatokat ellátott. Szakmai téren eredménynek könyvelhető el a Bolyai Nyári Akadémia, mely 1993 óta évente megrendezésre került és amelyen az eltelt idő alatt 6 ezer pedagógus vett részt. A beszámolóban említés történt az RMPSZ által bejegyeztetett, Ábel néven működő tankönyvkiadóról. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes az eltelt négy év eredményeiről számolt be. A főtanfelügyelő figyelmeztetett arra, hogy miközben csökkent a gyereklétszám az elemiben, még mindig nagyon sok magyar gyerek tanul román tagozaton. A szakképzett pedagógus gárda is kiöregedőben van - magyar tagozaton a pedagógusok 55 százaléka 50 év fölötti -, tehát utánpótlást kell nevelni. Kereskényi Sándor szenátor elmondta, hogy a megmaradáshoz szükség van az RMDSZ és RMPSZ közötti együttműködésre. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója a tankönyvellátást illetően sérelmezte, hogy az RMPSZ által működtetett tankönyvkiadó még csak a választható könyvek listáját és árajánlatát sem küldte el. Így aztán teljes a fejetlenség. Veres József szaktanfelügyelő szerint elvárható lenne, hogy a "saját kiadónk" időben tankönyvbemutatót tartson, mint ahogy azt más kiadók teszik. /Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2002. április 19.

Szatmárnémetiben többféle neve volt már a szakközépiskolának, néhány hónapja Traian Vuia Iskolacsoport a hivatalos neve. Magyar igazgatója, Baranyai Tibor vezetése alatt vált a tanintézet a magyar fiatalok egyik kedvelt célpontjává. Az új tanévben négy magyar osztályt indítanak, a legkülönbözőbb szakmákban. A líceumi tagozaton autószerelői gépészeti osztályt, a szakiskolain egy autószerelőit és egy építészetit, az inasiskolai tagozaton pedig autóbádogos osztályt. /Négy osztályra való magyar nyolcadikost várnak a Vuiába! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2003. december 1.

Nov. 28-án Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Szatmár megyei szervezete kezdeményezésére Szatmárnémeti magyar tannyelvű általános iskoláinak problémáiról tanácskoztak a szaktanfelügyelők és az RMDSZ bevonásával. Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, a gyermeklétszám-csökkenés miatti problémára kerestek megoldást. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes ismertette az adatokat: az idei tanévben 371 elsős és 385 ötödik osztályos diák tanul magyar tagozaton, de a tanfelügyelőség által készített prognózis szerint 2006-ra 210-re csökken az első osztályos gyermekek száma, az ötödikeseké pedig egy 2010-ig a jelenlegi felére, 220-ra apad. A számok tükrében nyilvánvaló, hogy lehetetlen megtartani minden osztályt. A tömbösítés lehet a megoldás, lesznek olyan iskolák, ahol az évfolyamonkénti egy-egy osztályt sem lehet megtartani. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója elmondta: el kell fogadni a konkurenciát, és ki kell zárni a sértődést. A Hám János Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója, Ádámkó István hangsúlyozta, hogy az alsó tagozat beindításáról nem akarnak lemondani. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója is a tömbösítés mellett érvelt. /(anikó): Tanácskozás a magyar tannyelvű oktatás jövőjéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 1./

2007. április 20.

Huszonnégy kőműves tanul ezekben a napokban Erdély egyik legszebb neoreneszánsz kastélyában, a Szatmár megyei Hadadon. Újratanulják a „falazáselméletet”. Erre azért van szükség, hogy az EU által is elismert diplomát megkaphassák az amúgy már évek óta ebben a szakmában dolgozók. Baranyai Tibor, a szatmári Traian Vuia Szakközépiskola igazgatója – aki egyúttal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke is – jól felkészült mérnököket és mestereket jelölt ki előadóknak. A kastély tulajdonjogát nemrégiben visszakapó Dégenfeld Pál azzal a feltétellel adta hosszabb időre a református egyház használatába az épületet, hogy a helyi és a környékbeli lakosság művelődését, tudásgyarapítását szolgálja. A kőművesség mellett szakács- és kereskedelmi tanfolyamokat is indítanak. Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor-igazgató arról tájékoztatott, hogy a Dégenfeld Kulturális Központ programja egész évre lefedett. Április 27-én a szatmári színészek felléptével jótékonysági estet szerveznek, melynek bevételét a kastély további javítására fordítják. Május 5-én egyházmegyei ifjúsági majálisnak ad otthont, majd következnek a MADISZ vakációs rendezvényei – néptánc- és angol-nyelvtáborok, ősztől pedig folytatódnak a szakmai tanfolyamok. /S. L. : „Kastélymester”-képzés Hadadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998