udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barazsuly Emil

1997. február 28.

Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében.

1997. július 5.

Júl. 5-én Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Boros János megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a megyei RMDSZ közművelődési alelnöke és Barazsuly Emil mezőgazdasági és faluszervezési alelnök részt vett a II. Magyarfenesi Napok című rendezvénysorozat megnyitóján, melyet a helybeli Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezett. A rendezvénysorozat további eseményei: a harmadik ízben szervezett egyhetes népitánctábor gyermekeknek, valamint a II. Bábosképző Tábor pedagógusoknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1998. december 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei polgármesterei és alpolgármesterei kéthónaponként vándorgyűlésen vesznek részt. Az elmúlt hét végére Várfalvára hívták össze az egynapos megbeszélést. Számos közérdekű kérdést vitattak meg. Főleg a vasúttól távol eső települések - Palatka, Vajdakamarás, ahova hetente egyszer jár autóbusz - rövidesen elzárulhatnak a külvilágtól. De panaszkodnak a györgyfalviak és a magyarlónaiak is. Általános gond a földgáz bevezetése. Nyilvánvaló: ide is pénz kellene, és sokkal több, mint amennyivel az önkormányzatok rendelkeznek. Nagyon sok faluban egyetlen telefon sincs. Nemzetközi vonalat néhány faluba sikerült bekötni. Megállapították, hogy a postások nemtörődömsége miatt az előfizetők nem kapják meg időben a megrendelt lapokat. Nem véletlen, ha az emberek lemondanak a sajtóelőfizetésről. /Barazsuly Emil: RMDSZ-polgármesterek találkozója. Még nem megfelelő az információáramlás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1998. december 13.

Dec. 13-án avatták Mérán az újjáépített művelődési házat. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A református egyház tulajdonában levő épületben egészségügyi központ is van, amelyet a kolozsvári Diakóniai Központ segítségével rendeztek be. Az épületet Jagamas János népdalkutatóról nevezték el, aki több éven át irányította a mérai kórust. /Barazsuly Emil: Művelődési házat és egészségügyi központot avattak Mérához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. május 17.

A 80 éves Balázs Péter festőművész lelkét szülőhelye, a kalotaszegi Magyarfenes formálta. Elsőnek Kós Károly figyelt fel rá. Az idős művész most is dolgozik. Kalotaszeg színes néprajzi világát, a patinás kolozsvári tájrészeket festette meg, visszatérően. Egész életműve az erdélyiséget, Erdély szellemét, a szülőföldjéhez és népéhez való töretlen hűségét tükrözi. /Barazsuly Emil: A szülőhely vonzásában. Balázs Péter 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. augusztus 3.

Kolozs megyében a fölosztás, vagyis a Lupu-féle 2000/1-es törvény alkalmazásában a legnagyobb gondot a földmérő szakemberek hiánya okozza: a megye 80 településén csupán 44 földmérő dolgozik. A volt tulajdonosok névjegyzékei 80-85 %-ban elkészültek. A kísérleti állomások földjeivel kapcsolatban bonyolultabb a helyzet, ezek az intézmények görcsösen ragaszkodnak az 517-es kormányhatározathoz, amely meghatározta, hogy mennyi földjük maradhat meg. A volt tulajdonosok közül a szegényebbek ott hagynák a földjüket a kísérleti állomásoknál, ha bíznának a méltányos kárpótlásban. /Barazsuly Emil: Beszélgetés Pethő Zsigmond mérnökkel, a Kolozs megyei mezőgazdasági kataszteri hivatal vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. augusztus 21.

Magyarfenesen is sor került sor Szent István-napi megemlékezésre. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A meghívottak közt volt a Németország keleti részéből érkező szorb nemzetiségű táncegyüttes is, fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptánccsoport, a magyarfenesi vegyeskórus is. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Méltóságteljes megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. október 19.

Megjelent az Erdélyi Gazda (Kolozsvár) októberi száma, melyben bemutatták a folyóirat új főszerkesztőjét, Orbán Sándor mérnököt. A lap közölte, hogy az AGROM-RO Egyesület /Marosvásárhely/ fiatal gazdák jelentkezését várja háromhetes téli tanfolyamra. Akik a tanfolyamon a legjobb tanulmányi eredményeket érik el, svájci szakgyakorlaton, illetve a münsingeni mezőgazdasági iskola egyéves képzésén vehetnek részt. Tagjainak a szervezet rendszeresen kézbesíti AGROM-INFO nevű közlönyét. /Barazsuly Emil: Megjelent az Erdélyi Gazda októberi száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2000. december 14.

Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházának alagsorában megnyitották az Ifjú Gazdák Egyesületének újonnan berendezett könyvtárát. Kentelki Endre, az ifjú gazdák elnöke felvázolta az egyesület eddigi tevékenységét, amely 1998 októberében alakult a Kolozs megyei Romániai Magyar Gazdák Egyesületének támogatásával. Úgy döntöttek, hogy az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szakosztályaként fognak dolgozni. Az alapító tagok a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki. Terveik között szerepel a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven történő elsajátításának támogatása, mert Romániában nem létezik magyar nyelvű mezőgazdasági felsőoktatás, sem magyar tagozat az állami egyetemeken. Saját időszakos kiadványok megjelentetését tervezik. Az új, többségében magyar nyelvű szakkönyvtár 2000 kötetes. /Barazsuly Emil: Könyvtárt avattak az ifjú gazdák. Céljuk a magyar mezőgazdasági szaknyelv elsajátítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2001. február 2.

Megjelent a Bioterra idei első száma. A kisformátumú szaklapot a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium, valamint az Országos Mezőgazdasági Szaktanácsadási Ügynökség (ANCA) és a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete adja ki. A Bioterra első évnegyedi terveiről, szemináriumairól Albert Imre, a szervezet elnöke írt. A jövőben Temesváron, Tenkében, Kalotaszentkirályon, majd Kolozsváron találkoznak a biotermelők. - Az Erdélyi Gazda kistestvére, a Bioterra színvonalas kiadvány. /Barazsuly Emil: Megjelent a BIOTERRA idei első száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 26.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. március 5.

Márc. 3-án tartották meg Mákófalva iskolájában a népművészeti tárgyak vásárral egybekötött kiállítását. Az eseményre sokan érkeztek Székelyföldről, sőt Magyarországról is. A Kalotaszegi csillagok nevet viselő rendezvény sikeres volt. Kovács Pali Ferenc, a rendezvény szervezője elmondta: öt évvel ezelőtt a székelyföldi Csernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége. Ez összefogja a fafaragókat, a szövő-, varróasszonyokat, a kerámiával és a bútorfestéssel foglalkozó népművészeket. A vásárra érkezők néprajzi előadásokat hallgathattak. Az előadók Mérából, Inaktelkéről, Tordaszentlászlóról, Kolozsvárról, Szentendréről és Budapestről érkeztek. /Barazsuly Emil: Kalotaszegi csillagok Mákófalván. Amatőr képzőművészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./

2001. április 12.

Kajántón is tartottak ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Az előadók között volt az Egyesült Államokból érkezett Carlton Dydell nyugalmazott farmert. Elhangzott: az USÁ-ban a lakosság három százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, és mégis sikerül biztosítani az ország élelmiszerszükségletét, sőt, nagy mennyiségű gabonát és más élelmiszert exportálnak. Romániában a lakosságnak több mint az egyharmada foglalkozik földműveléssel, állattartással, mégis külföldről hozzá be a búzát, a lisztet, a kukoricát, a napraforgót, a cukrot, sőt, ma már a fokhagymát is. /Barazsuly Emil: Sikeres gazdatanfolyam Kajántón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2001. április 19.

A kolozsvári Hóstáti Gazdakör ápr. 17-én tartotta tisztújító közgyűlését. A jelenlévők meghallgatták Makkay József leköszönő elnöknek a beszámolóját a legutóbbi választás óta eltelt két esztendő tevékenységről. Elmondotta: hosszú utánajárás után a tavaly végre sikerült bejegyeztetni a bíróságon azt az egyesületet, amelynek elődje több, mint száz évvel ezelőtt alakult, s amelyet a kommunista rendszer 1948-ban felszámolt. A régi egyesületnek ingatlanjai voltak Kolozsváron, amelynek visszaszerzése a gazdakör céljai között szerepel. A beszámoló kitért a hóstáti földek visszaigénylési nehézségeire. Noha az 1991/18-as törvény alapján a kérvényeket szinte minden gazda beadta annak idején, a tulajdonbahelyezés mai napig elhúzódott. A földtörvény alkalmazásának hercehurcájában a legújabb fejlemény szerint a földészek mindössze 40 hektárnyi területet kapnának vissza a Palocsay kert több, mint 1000 hektáros összterületéből, ami ellen a gazdakör több ízben is tiltakozott. Ennek a 40 hektárnak a kimérése is hónapok óta húzódik. Közben városházi segédlettel ezen a földdarabon is illegális víkendházak épülnek. Kolozsvár határában különösen nehéz a gazdálkodás, hiszen tavasztól késő őszig az itt lakók csapatostól járnak lopni a hóstáti földekre, a zöldséget válogatás nélkül viszik. Megtörtént a vezetőség megválasztására. A tagság ismét a leköszönő elnöknek és alelnöknek szavazott bizalmat. Az elnök Makkay József, az alelnök Bertalan Miklós maradt. A héttagú vezetőségbe viszont új emberek is bekerültek. /Barazsuly Emil: Ingatlanjait és földjeit kéri vissza a Hóstát Tisztújító gazdaköri közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. március 4.

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. április 17.

Ápr. 13-án Székelyudvarhelyen zajlott az Románia Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ ötödik Agrofórum rendezvénye. 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben Besztercén, 2000-ben Nagykárolyban, tavaly pedig Aradon találkoztak a mezőgazdasági termelők. Az idei fórumon több mint 80 érdeklődő vett részt Erdély valamennyi megyéjéből. Számos érdekes információval szolgált Román Domokos, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatója. Dr. Antal Attila és dr. Pürök László a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, Bagoly Tibor a Kovászna megyei igazgatóság részéről és Názmán Jenő a Maros megyei igazgatóság képviseletében az erdélyi gazdálkodás esélyeit elemezte, jelezve: átgondolt agrártámogatás nélkül a gazdáknak nincs talpon maradási esélyük. Bár a Románia Magyar Gazdák Egyesületét a kormány elismeri (az RMGE elődje, az EGE 1844-ben jött létre), mégsem hagyták jóvá, hogy az RMGE civil szervezetként, más román szervezetekhez hasonlóan, beleszólhasson a kormány támogatási elképzeléseibe. Sem Verestóy Attila, sem Kelemen Attila képviselő nem várta ki a vitafórum végét, pedig ennek teljes anyaga hűen tükrözte a romániai magyar gazdálkodók mai lelkiállapotát, azt a kilátástalanságot, amely a falu népét övezi. /Barazsuly Emil: Erdélyi magyar gazdák fóruma Az RMDSZ-honatyák a kormányhoz továbbítják a kéréseket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2002. október 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezete Kalotaszentkirályon Gazdanapot szervezett okt. 12-én. A rendezvény fénypontja a délelőtti állatkiállítás volt, amit fogathajtó verseny, pisztránghorgászat, fejszés favágó verseny és gazdasszony-vetélkedő követett. Kalotaszentkirályon a falusi turizmus hozza a legtöbb jövedelmet. /Barazsuly Emil: Gazdanap sikeres gazdálkodókkal. Faluturizmus, méhészet, tejtermelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2003. január 28.

A gazdaképzés folytatását határozta el a Kallós Alapítvány-elnöke, Kallós Zoltán néprajzkutató és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán agrármérnök. Az előadásokat január végétől márc. 22-ig, szombatonként tartják Válaszúton. A gazdatanfolyamon résztvevő termelők valamennyien szórványvidéki földművelők. /Barazsuly Emil: Gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2003. március 29.

A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. június 2.

Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2003. július 17.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) kolozsvári székházában júl. 16-án Sebestyén Csaba elnök meghívására látogatást tett a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője, dr. Solymos József miniszteri főtanácsadó. A találkozón részt vett az RMGE megyei szervezetének elnöke, Farkas Zoltán, Vákár István az Erdélyi Gazda főszerkesztője és Bódis András, a Bioterra folyóirat főszerkesztője is. A magyarországi vendég látogatásának célja felmérni, hogyan alakul Erdély agrárgazdálkodása, melyek azok a területek, ahol a magyarországi szakminisztérium hatékony segítséget nyújthat. A politikus ismertette azt a dokumentumot, amelyet néhány napja a magyar földművelésügyi miniszter és az RMGE elnöke írt alá Budapesten. A megállapodás szerint az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt fektetnének a mezőgazdaságban dolgozó erdélyi fiatalok szakmai ismereteinek bővítésére, támogatni szeretnék a mezőgazdasági továbbképzés valamennyi formáját. Annak lehetőségét is vizsgálják, hogy használt mezőgazdasági gépeket, felszereléseket juttassanak el a szegényebb gazdálkodóknak. Agrárvállalkozók, gazdák közös fórumok, szakmai találkozók megszervezését kérték. Az RMGE állandó irodát működtet Budapesten, a földművelésügyi minisztériumban, a Kossuth téren, ahova magyarországi szervezetekkel, vállalkozókkal együttműködni akaró erdélyi gazdálkodók bármikor bizalommal fordulhatnak. /Barazsuly Emil: Magyarországi támogatás erdélyi gazdáknak. A szakminisztérium a továbbképzésre helyezné a hangsúlyt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/

2003. július 30.

Megjelent a Bioterra legfrissebb száma. A biogazdálkodók folyóiratát 1999-ben alapította a Bioterra nevű civil szervezet, jelentős svájci támogatással. Központja a Kolozs megyei Magyarlónán van, a 376. szám alatt. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, több ezer példányban. Albert Imre a felelős kiadó és Bódis András a főszerkesztő. Románul és magyarul, külön lapban ugyanazok az írások jelennek meg. Dr. Cornel Man professzor cikkét magyarra fordítják, és dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár írását a román változatban természetesen román nyelven is közlik. A szakírók nagy többsége a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem tanárai közül kerül ki. /Barazsuly Emil: Micsoda a Bioterra? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2003. szeptember 24.

Gazdakonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szept. 13-án Aradon. Részt vettek bihari, temesi, szatmári, marosi, hargitai, szilágysági és Kolozs megyei földművelők, valamint népes magyarországi küldöttség is érkezett. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke Családi gazdaságok és szövetkezési formák az EU-ban címmel tartott előaádst. A román-magyar kereskedelmi kapcsolatokat Molnár Lajos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (IDT Hungary) bukaresti irodájának képviselője ismertette. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló gazda-együttműködés. Nehéz évet zárnak a bánsági gazdák is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2003. október 11.

Okt. 2-4. között a magyarországi Csengeren Alma Napokat rendeztek, ahova tíz erdélyi megye (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Maros, Kolozs, Kovászna, Szilágy és Temes) gazdálkodóit és gazdaszervezeteinek képviselőit is meghívták. A legnépesebb küldöttség Marosvásárhely és Kolozsvár környékéről indult. A találkozón részt vett dr. Németh Imre magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a jelen és jövő mezőgazdaságáról szólt az EU-s követelmények tükrében. Dr. Solymosi József miniszteri főtanácsos a határon átnyúló agrárkapcsolatokról értekezett. A jelenlévők közül többen is elemezték a határon túli magyar és a magyarországi gazdasági kapcsolatok eddigi eredményeit, illetve hiányosságait. Elhangzott, hogy az EU-ba történő belépés során nagy segítséget jelenthet a magyar tapasztalatok átvétele, testvértelepülési kapcsolatok létesítése, és főleg azoknak gazdasági tartalommal történő feltöltése. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló almatermesztési együttműködés. A terveket valóra kellene váltani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2003. október 25.

Az Erdélyi Gazda októberi számában az előző hónapban Aradon tartott, határokon átnyúló gazdatalálkozóról Vákár Andrea, a lap főszerkesztője számolt be: "A találkozó megható gondolata az volt, hogy az RMGE addig kell hogy hallassa a hangját, amíg a mai különös problémák megoldódnak. Mert nem kétmillióra van szükség egy hektár föld megművelésére, hanem egészséges piaci viszonyok megteremtésére." Máthé László RMGE szervezési alelnök arról írt, hogy szeptemberben székely gazdák egy csoportja részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásáron, és 30 négyzetméteren mutatták be nép- és iparművészeti árucikkeiket. /Barazsuly Emil: Erdélyi Gazda - október. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2004. január 21.

Kőműves Márton 70 éves gazdálkodó és László Gyula a két községi tanácsos. Ketten képviselik Magyarléta falu érdekeit Tordaszentlászlón. Magyarléta szántóterületének mintegy 55%-át vetik be, a többi parlagon marad. Ennél is nagyobb az állattenyésztés problémája. Az utóbbi években eltűntek Létáról a juhok és a kecskék. Magyarlétán 480 lakos él. Kevés a munkalehetőség a faluban. Máté István helyi református lelkész nyilvántartásában 421 református szerepel. A magyar iskolások nagy része Kisbányán tanul románul, ahelyett hogy a tordaszentlászlói iskolába járnának, ahol anyanyelvükön folytathatnák tanulmányukat. /Barazsuly Emil: Gyenge gazdálkodói esélyek Magyarlétán. Román osztályban tanulnak a magyar gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 14.

Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2004. április 19.

Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998