udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bardócz Ferenc

2003. március 3.

Márc. 1-jén vidám farsangosok járták be Gyergyóditró főutcáit. Délben, az orotvai tánccsoport bemutatkozása után Bardócz Ferenc polgármester, Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója és Bíró András, a helyi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a seregszemle résztvevőit, a csíki és gyergyói települések 14 csoportját. /Bajna György: Farsangosok seregszemléje Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

2003. július 1.

Az idei Ditrói Falunapok legemelkedettebb pillanatai a Kossuth-park felavatása és a két székely kapu megáldása volt. A két kapufaragó, Rozsnyai János faragómester, illetve Petres Lajos nyug. zenetanár, valamint Bardócz Ferenc polgármester köszöntötte a Kossuth Lajos park névadására egybegyűlt ünneplőket. A nagytemplommal szemben a község önkormányzata állított kaput. A felirata: "Mikor nem lesz hon, csak világ, a magyaroknak akkor is lesz hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos". A bejárat fölött Kossuth Lajos képe látható. A park északnyugati bejáratánál a helyi közbirtokosság állíttatott székely kaput. Avatásakor Kovács Béla közbirtokossági elnök vágta el a szalagot. Készítője, Petres Lajos díszkapunak nevezi, mert minden oldala székely motívumokkal díszített. /Bajna György: Kossuth-park Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

2004. június 8.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2006. május 10.

Nehéz helyzetbe került Bardócz Ferenc, Gyergyóditró polgármestere azáltal, hogy ellenzi az általa vezetett nagyközségbe tervezett Székely Nagygyűlés megtartását. A független jelöltként mandátumot szerzett elöljáró március 15-én még a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésen a szervezők elismerésében részesült. Bardóczot ezért most köpönyegforgatónak nevezik. Nem akar mindenáron Ditróban nagygyűlést szervezni, magyarázta Bardócz, hozzátette: autonómia-párti maradt. Az RMDSZ ma kiszorítósdit játszik, ezt sokan rossz szemmel nézik. Ditró polgármestereként nem mehet fejjel a falnak, mert őt az SZNT nem tudja, az RMDSZ pedig nem akarja megvédeni. Mindemellett ő az SZNT területi alelnöke is. /Bajna György: Bardócz Ferenc vállalja a következményeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2006. május 19.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a székely gyűlést. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől. Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, megbeszélést tartott a polgármesterrel és a helyi szervezőkkel. Biztosították a polgármestert arról, hogy a községben nem fog feszültséget okozni a nemzetgyűlés. Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Ditróban arra tesznek kísérletet, hogy hidat építsen az RMDSZ és az MPSZ között, hiszen mindkét szervezet programjában szerepel az autonómia. /Bajna György: Lesz Ditróban székely gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2006. május 22.

Vergődik Bardócz Ferenc, Gyergyóditró független polgármestere az erkölcsi és a politikai kényszer között. Ő ugyanis ígéretet tett a következő székely népgyűlés megszervezésére, viszont az RMDSZ-többségű helyi tanács megfontoltságra buzdítja. A népakarat hívja össze a népgyűlést, mondta az egyik szervező. Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint viszont társadalmi manipulációról van szó. A politikai népakarat a választásokon érvényesül. A politikán túli vagy inneni népakarat a demokratikus országokban ezt követően lebomlik, széttöredezik. Egy székely település akkor tesz legtöbbet az autonómiáért, ha saját választott vezetősége él mindazokkal a közösségi és törvényes lehetőségekkel, amelyek az emberek a javát szolgálják. A szerepzavarokra vigyázni kell. /Székedi Ferenc: Az összehívott népakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2006. június 14.

Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármester a június 18-án, vasárnap megrendezendő Székely Nemzetgyűlés kapcsán kijelentette, ha polgármesterként nem is adhatja áldását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a községben tervezett, az autonómia igényét kinyilatkoztató tömegrendezvényére, magánszemélyként egyetért annak megszervezésével. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek viszont nem engedélyezi a templom kertjének igénybevételét a nemzetgyűlés céljára. „Egyházunk igyekszik minden politikai kezdeményezéssel szemben a maga függetlenségét megőrizni. Krisztusi rendeltetésénél fogva küldetése van minden emberhez. Lélekmentő küldetését csak úgy tudja hathatósan betölteni, ha semmilyen csoportosulással nem kötelezi el magát. Ebből az következik, hogy politikai rendezvényeknek mi nem lehetünk házigazdái.... Kérésüket nem tudjuk teljesíteni, és nem engedélyezzük egyházi területen a politikai rendezvényt.” Árus Zsolt a GYSZT elnöke közölte: a Székely Nemzetgyűlést a gyergyóditrói futballpályán tartják meg. /Érseki válasz az SZNT-nek: „egyházi területen nem engedélyezzük”. = Erdély.ma, jún. 13./

2006. június 16.

Az egykori agyagfalvi, illetve az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára június 18-án Gyergyóditróban Székely Nemzetgyűlésen kívánják hitelesíteni a székelyföldi magyarság autonómiaigényét. ,,A Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen szervező és meghívó. Felkérte a magyar közösséget, vegyen rész a nemzetgyűlésen. A határozatot a közösség hozza, ettől válik legitimmé” – szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Az SZNT az autonómiáért vívott harc során több utat próbált bejárni, az autonómiastatútum parlamenti beterjesztése, illetve a népszavazások kezdeményezése nem járt sikerrel, ezért választották most a közvetlen demokrácia eszközét, a nemzetgyűlést. Árus Zsolt, a szervező gyergyói széki tanács elnöke hangsúlyozta, az SZNT azt szeretné, ha az autonómia érdekében az összes magyar politikai erő együttműködne. Ezért meghívták az RMDSZ képviselőit, szenátorait, és levélben fordultak Markó Bélához is. Választ eddig nem kaptak. A kiszivárgott hírek szerint igyekeznek meggyőzni Bardócz Ferenc polgármestert, hogy gondjai adódhatnak, ha nem állítja le a rendezvényt – mondta el Árus Zsolt. /Farkas Réka: Közösségi akarattal a területi autonómiáért (Székely Nemzetgyűlés Gyergyóditróban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2006. június 16.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Románia csatlakozási feltételévé akarja tenni a székelyföldi kérdés rendezését, jelentette ki Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke annak kapcsán, hogy június 18-án Gyergyóditróban szervezik a Székely Nemzetgyűlést. A rendezvényre tízezer résztvevőt várnak. Árus Zsolt, a SZNT gyergyószéki területi elnöke szerint Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármestert arról próbálták meggyőzni belügyminisztériumi tisztségviselők, hogy a rendezvény engedélyezése törvénybe ütközik. /Domokos Péter: Tízezer személyt várnak a ditrói nagygyűlésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2007. július 28.

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998