udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barra Gábor

2002. december 11.

Nem szeretik a háromszékiek a rendőröket. 1989 decemberében a sepsiszentgyörgyi rendőrállományban 205-en szolgáltak. Ma 720-an tevékenykednek ugyanazon intézmény kötelékében. Ebben nincs benne az új, csendőrségként betelepített katonai alapítvány létszáma. 1989-ben Sepsiszentgyörgyön 27 magyar rendőrtiszt s altiszt tevékenykedett. Ma csak öt tiszt és nyolc altiszt magyar. A nyolcvanas évek elejéig még a rendőrségnek magyar városparancsnoka volt Sepsiszentgyörgyön. Ezt nem lehetett visszaállítani 1989 után. /Orbán Barra Gábor: A rend őrei a rendőrök? Vagy rendőrállam vagyunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

2003. március 17.

Márc. 15. előestéjén erőfitogtató igazolási akciót hajtott végre a rendőrség Sepsiszentgyörgyön, a Sláger diákbulizóban. 22 óra körül rohamálarcos rendőrök rontottak a helyiségbe, igazoltattak, és ötven diákot gépkocsiba tuszkolva a rendőrségre szállítottak, ahol ujjlenyomatot vettek, és büntetőszámmal ellátott fényképet készítettek róluk. Az éjjel 2 óráig fogva tartott 37 magyar fiú szülei a Belügyminisztériumhoz fordulnak magyarázatért. Az egyik szülő, Orbán Barra Gábor elmondta: azonnal a rendőrség épületébe sietett. Ott kiderült, fiát már átszállították a megyei rendőrségre, végül ott találta meg egy szál ingben, kabát nélkül. Elmondta, azért vitték be a rendőrségre, mert nem volt nála a személyazonossági igazolványa, nyaklevest is kapott. A lányokat és a román fiúkat hazaengedték, harminchét magyar fiút tartottak vissza és várakoztattak az udvaron anélkül, hogy megengedték volna nekik, hogy hazatelefonáljanak. Egy másik fiúval, akit bevittek, fekvőtámaszokat végeztettek, fényképet készítettek róla, majd ujjlenyomatot vettek. Orbán Barra Gábor tiltakozó beadványt fogalmazott meg, amit az érintett szülők aláírásával együtt juttat el a belügyminisztériumnak és nemzetközi emberi jogi szervezeteknek. Úgy véli, az, ami március 14-én sepsiszentgyörgyi fiatalokkal történt, jogellenes, többrendbéli törvényt sért, és ártatlan gyermekek ellen irányul. Szerinte az akciónak nemzetiségi színezete is van, mert az igazolvány nélküliek közül csupán a magyar fiúkat tartotta vissza a rendőrség. /Fekete Réka: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. A rendőrség magyar gyermekekre vadászott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2003. március 19.

Rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 20-ra Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt hétvégi rendőrségi razzia kapcsán, amely során több tíz fiatalt állítottak elő. A városi rendőrség alakulata márc. 14-én este szállt ki a Sláger szórakozóhelyre, és igazoltatták a vendégeket. Harminchét, személyazonossági igazolvány nélküli fiatalt betuszkoltak a kint várakozó autóba, és a parancsnokságra vitték. A fiatalok szerint néhányan kabát nélkül kényszerültek a távozásra; akadt, aki nyaklevest is kapott, mert nem verte le a havat a lábáról, mielőtt beült az autóba. A városi parancsnokságról a megyei rendőr-főkapitányság Kőrösi Csoma Sándor utcai épületébe vitték a fiatalokat, és mivel egyszerre csak két személy mehetett be a terembe, ahol az ujjlenyomatokat vették, a többiek órákig kint fagyoskodtak az udvaron. Orbán Barra Gábor, akinek 14 éves fia 11 óráig volt "kimenős", kétségbeesve rohant a városi rendőrségre, ahol azt mondták, a gyerekeket hazaengedték. Ám a fiú nem volt sem otthon, sem a Slágerben. Orbán ismét visszament a rendőrségre, ahol ekkor már ordított, szedjék elő a fiát, így derült ki, a gyerekek a megyei rendőrség udvarán tartózkodnak. Constantin Scurtu megyei parancsnok szerint rutinellenőrzésről volt szó, semmilyen törvénytelenség nem történt. "A jogszabály nem tiltja, hogy ujjlenyomatot vegyünk, és fényképet készítsünk" - fejtegette. Hozzátette, a március 14-i dátum véletlenszerű, hetente tartanak hasonló ellenőrzéseket. A rendőrségi beszámoló szerint éjjel egy órakor fogták el az alkoholt fogyasztó kiskorúakat, a szülők a hibásak, akik nem ügyelnek gyermekeikre. A rendőrökkel folytatott beszélgetés előrehaladtával előbb éjfél, majd tizenegy óra, sőt fél tizenegy lett a razzia időpontja. Bodeanu zavaros magyarázkodása során elmondta, az elmúlt másfél hónapban hat éjszakai rendbontást jelentettek a különböző szórakozóhelyekről. Elismerte azonban, hogy egyetlen esetben sem a Slágerben történt a verekedés, rendzavarás. A városi rendőrség vezetői tagadják, hogy kabát nélkül hurcolták volna el a gyerekek egy részét. Szerintük nem igaz az sem, hogy nem engedték telefonálni őket, és nem csattant el egyetlen tasli sem. "Bizonyítsák be, hogy nem így volt" - hangzott az indulatos válasz, amikor a gyerekek vallomásaira hivatkoztunk.A behurcoltak nemzetiségi hovatartozásáról a városi rendőrparancsnok azt állította, 27 százalékuk román volt, "ami megfelel a város lakossági arányának". Ioan Bodeanu tájékoztatása szerint a harminchét előállított közül tizenhármat azonnal elengedtek, mert már szerepeltek nyilvántartásaikban. Közülük hat volt román nemzetiségű. Egy fiatalt autólopás gyanújával visszatartottak, 23 esetében (közülük két román) pedig elvégezték a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges procedúrát. Albert Álmos polgármester találkozott a városi és a megyei rendőrkapitányokkal. A polgármester az alkalmazott módszert elfogadhatatlannak tartja, és ígéretet kapott, hogy ha a jövőben ismét sor kerülne hasonló rendőrségi razziára, értesítik a város vezetőjét is erről. Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán. A szenátor elmondta, három kérdést fogalmazott meg Ioan Rusnak: mi a véleménye arról, hogy kiskorúakat visznek be a rendőrségre, és nem értesítik azonnal a szülőket; mi az oka, hogy bűnügyi nyilvántartásba kerülnek azok, akiket egy razzia során bevisznek; hozzá kell szoknunk a hasonló rendőrségi zaklatásokhoz, vagy véletlen esetről van szó? Puskás Bálint elmondta, felszólalását pozitívan fogadták kollégái, akik politikai hovatartozástól függetlenül elítélték a történteket. A sepsiszentgyörgyi ügyben érintett gyerekek szülei közül tizenketten a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérik, vizsgálják ki az ügyet. A dokumentum tegnap reggel került a bizottság asztalára. A szenátor hangsúlyozta, az emberjogi bizottság alelnöke, Frunda György ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelemmel követi az ügyet. /Farkas Réka: A szenátusban a razzia ügye. Megfélemlítő rendőrségi akció Sepsiszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Sepsiszentgyörgyön Constantin Scurtu főkapitány indokoltnak, jogosnak és törvényesnek tartotta a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi akciót és az utána történteket. Ezzel Ioan Bodeanu és Corneliu Campeanu, a városi rendőrség parancsnoka, illetve helyettese, és igencsak helyeselték a román sajtó képviselői. Azt állították, hogy egy ujjal sem nyúltak az ifjakhoz, senkit sem vittek el kabát nélkül, megengedték, hogy telefonon értesítsék a szülőket. Az ellenvetést - miszerint a Háromszék lapnak többen az ellenkezőjét jelezték: hogy látták, amint egy társuk nyaklevest kapott, egyikükkel fekvőtámaszt végeztettek, néhányukat kabát nélkül vitték el, nem engedték telefonálni - azzal hárították, hogy mivel bizonyítják? Az akciót indokolták, hogy január 20. és március 12. között hat botrányos eset történt szentgyörgyi mulatóhelyeken. A Slágerben nem történt semmilyen rendzavarás, de a rendőrök hozzátették, éppen ideje volt itt is ellenőrizni. Tagadták, hogy az esetnek köze lett volna a március 15-i ünnepségekhez, aztán később azt állították, hogy ezáltal is meg akarták előzni a zavargásokat a másnapi rendezvényeken. A rendőrfőkapitány szerint természetes, hogy felvonult a rendőrség, nem várhatták meg - mondotta -, hogy egymás torkának essenek (!). Kimutatásuk szerint a 37 őrizetbe vett fiatalnak háromnegyede magyar, a többi román és cigány. Puskás Bálint Zoltán szenátor az üggyel kapcsolatban politikai nyilatkozatot tett a felsőházban, és kérdést intézett Ioan Rus belügyminiszterhez. /Szekeres Attila: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2003. március 20.

Sepsiszentgyörgyön a januárban alakult Megyei Közrendi Hatóság (MKH) márc. 19-én a razziaüggyel, a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi razzia során őrizetbe vettekkel való bánásmódot kifogásoló beadvány megvitatásával kezdte meg a tevékenységét. A razziás beadványt Orbán Barra Gábor az őrizetbe vett gyermekek szülei nevében nyújtotta be, a másikban bölöni polgárok egy csoportja kifogásolta a helyi rendőrőrsparancsnok magyarellenes, törvénytelen cselekedeteit. A MKH a felektől bizonyítékokat kér, s harminc napon belül megfogalmazza álláspontját. A razziás eset kapcsán Constantin Scurtu megyei rendőrfőkapitány ismételten az akció jogossága, törvényessége mellett foglalt állást. Az MKH-ban hat megyei tanácstag kapott helyet, továbbá a polgári társadalmat három, a tanácselnök által felkért személy képviseli, hivatalból tagja a megyei rendőrfőnök, a polgárőrtestület vezetője, az alprefektus, valamint az országos rendőrtestület egy tagja. Bármely állampolgár, aki emberi vagy szabadságjogainak rendőrök általi megsértését tapasztalja, panasszal fordulhat a hatósághoz. /(Szekeres): Megyei közrendi hatóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2003. április 17.

A márc. 14-én Sepsiszentgyörgyön, a Sláger diák-szórakozóhelyen tartott rendőrségi razzia teljes mértékben törvényes volt. Ezt állapította meg a Területi Közrendi Hatóság, mely az egyik érintett szülő, Orbán Barra Gábor panasza nyomán indított vizsgálatot az ügyben. Kicsi József, a testület elnöke elmondta, hogy a kifogásoltakat megvizsgálták, összevetették Ioan Rus belügyminiszternek Puskás Bálint Zoltán parlamenti kérdésére adott válaszát, a rendőrök érdekvédelmi szövetségi elnöke által Orbánnak címzett választ, a megyei rendőr-főkapitányság álláspontját, és a törvényes rendelkezésektől semmiféle eltérést nem találtak. Mindazonáltal a testület két ajánlást fogalmazott meg: kéri, hogy a rendőrség az elkövetkező razziák előtt értesítse a tanfelügyelőséget, a gyermekjogvédelmi hivatalt és a sajtót, továbbá, hogy a diszkók, bárok tulajdonosai biztosítsák a rendet és fegyelmet a szórakozóhelyeken. Kicsi József magánvéleményt megfogalmazva mondta, a razzia törvényes volt, ám nem volt emberséges. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi razzia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2003. augusztus 14.

Kettős állampolgárságot igényel a magyar kormánytól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete, csatlakozva a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetek által megfogalmazott kéréshez. A testület kezdeményezését Orbán Barra Gábor, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is támogatja. Elmondta: nem az RMDSZ nevében, hanem magánemberként pártolja a kezdeményezést. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Egyesület elnöke örömmel üdvözölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében, Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének címzett nyílt levélben. Közölték: támogatják a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, és egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal-beszélgetés létrehozását javasolták a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében. /Erdélyiek is csatlakoznak a VMDP kéréséhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. szeptember 20.

A Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökségének nevében Puskás Bálint, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ-elnökségének nevében Orbán Barra Gábor elnök állásfoglalásukban Kovászna megye prefektusának, Horia Gramának mielőbbi felelősségre vonását és lemondatását követelték. ,,A törvények sajátos értelmezésének bravúrjával és a "független" igazságszolgáltatás segítségével a prefektusnak sikerült több, a köz érdekében hozott önkormányzati határozatot semmissé nyilvánítatnia. Most, amikor beigazolódott, hogy munkamódszere a megye gazdasági fejlődését is gátolja, mert egy hatmillió eurós programból kimaradni kárára van nemcsak a magyar, de a román közösségnek is, meggyőződésünk, hogy ezek után ismételten követelnünk kell nemcsak leváltását, de felelősségre vonását is." Horea Grama ténykedésének eredménye az, hogy Kovászna megyét kizárták a SAMTID-programból, és ezzel Háromszéknek jelentős kárt okoztak. /A legkártékonyabb prefektus ! (Mondjon le és vonják felelősségre). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2003. október 3.

Külön rendezvényekkel emlékezik az RMDSZ és az ellenzék. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke leszögezte:. "Elítélem, hogy az egyházkerület, illetve azok az RMDSZ-es kollégák, akik az erdélyi magyarság politikai egységét osztják meg, külön rendezvénysorozatot szerveznek. Ez nem méltó a tizenhárom aradi vértanú emlékéhez. Az 1848-as üzenet az összefogás üzenete, és nem a széthúzásé". Tőkés László püspök kijelentette: "Nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy egy eseményre annak előestéjén emlékezzünk. A praktikus szempontok mellett nem tagadom, hogy a Szabadság-szobor ügyében elszenvedett szégyenteljes vereség után nem kívántam együtt koszorúzni sem az aradi prefektussal, sem pedig az olcsó alkupolitikát folytató RMDSZ-vezetőkkel." Tőkés Lászlót "elszomorítja" a vád - és visszautasítja azt -, amely szerint a több civil és egyházi szervezet által szervezett megemlékező rendezvénysorozat az aradi magyarság megosztását célozná. Úgy gondolták, "hogy a Szabadság-szobor felállításának meghiúsulása után olyan hiányérzet van az aradi magyarokban, amit szokványos megemlékezéssel és koszorúzással nem lehet ellensúlyozni. Ezért döntöttünk a több napon át tartó megemlékezéssorozat mellett, amelyet jelképes szoborállításnak szántunk." A püspök hangsúlyozta: igyekeztek bevonni a szervezésbe az aradi RMDSZ-t, de nem jártak sikerrel. Tőkés László egyébként nem kapott meghívást az RMDSZ okt. 6-i aradi rendezvényére, bár az EMNT KT meghívta a szövetség helyi vezetőit a vasárnap befejeződő megemlékezésekre. Markó Béla szerint az, hogy a püspököt nem hívták meg Aradra, nem elég ok arra, hogy külön rendezvényt szervezzen. Külön megemlékezéseket tartanak okt. 6-án Sepsiszentgyörgyön is. Az RMDSZ szervezésében délután négy órától koszorúzzák meg a központi parkban található emlékművet. Orbán Barra Gábor, az RMDSZ városi szervezetének elnöke elmondta, azért tervezték így a rendezvényüket, mert tudomást szereztek arról, hogy hat órától a Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére ökumenikus istentiszteletet tartanak a 13 aradi vértanú emlékére. A városi elnök kifejtette: részt vesz ezen az utóbbi megemlékezésen is. Elmondta, ugyanerre biztatta a legutóbbi elnökségi ülésen társait is. /Vihar előtti patália Aradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2005. április 16.

Megújult a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége, az április 15-én tartott tisztújításon új elnököt, négy alelnököt és három bizottság tagjait választottak. A városi RMDSZ elnöke Tóth Birtan Csaba lett, az alelnökjelöltek közül Miklós Zoltán, Sztakics Éva, Klárik László és Butyka Elemér kapta a legtöbb szavazatot. Orbán Barra Gábor leköszönő elnök önkritikai elemekkel tűzdelt beszámolója az elmúlt két év tevékenységét összegezte. /Farkas Réka: Megújult az elnökség (Sepsiszentgyörgyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2005. április 18.

A tisztújítás során Tóth Birtalan Csaba, a sepsiszentgyörgyi Köztisztasági Vállalat igazgatója lett a városi RMDSZ új elnöke. Az alelnökjelöltek közül Klárik László, Miklós Zoltán, Sztakics Éva és Butyka László kaptak megbízatást. Az Orbán Barra Gábor leköszönő elnök helyébe megválasztott Tóth Birtan Csaba – aki két évvel ezelőtt is betöltötte a tisztséget – a küldötteknek elmondta: ígéri, hogy az RMDSZ aktívan részt vesz majd a város életében. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. június 16.

1797. június 15-én született Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel akadémikus, az utolsó magyar polihisztorok egyike. Unitárius pap apja és anyja is állandóan olvasott, utóbbinak még főzés közben is egyik kezében a könyv, másikban a fakanál volt, a szülők olykor latinul beszéltek egymással. Brassai zongorázni is otthon, zongora nélkül tanult meg az asztal szélére felrajzolt billentyűkön. 1818-tól a Makrai, majd a Bethlen családnál lett házitanító és zongoratanár, az 1830-as években Zsibón a Wesselényiek könyvtárosa volt. Kolozsvárott Bölöni Farkas Sándor támogatásával megindította a liberális szemléletű Vasárnapi Újságot, melynek egy személyben volt írója, szerkesztője és korrektora. 1837 és 1848 között a kolozsvári unitárius kollégium földrajz- és történelemtanára volt, magyar nyelvű beköszöntőjében sürgette, hogy az iskolában magyar legyen az oktatás nyelve. 1839-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe. A szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. 1859-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol részt vett Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításában. A múzeumba költözött, ahol kedvére hódolhatott botanikai szenvedélyének és az egész kertet füvészkertté változtatta. 1865-ben az Akadémia rendes, 1887-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1872-től 1884-ig, nyugalomba vonulásáig, a kolozsvári egyetemen a matematika professzora, majd a természettudományi kar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása után is tanított általános nyelvtudományt és szanszkrit nyelvet. Elsőként írta le a később kommunikatív mondatszerkezetnek, témarémának nevezett elméletet. Számos irodalmi vitát kezdeményezett, amelyek főként kritikái miatt indultak: vitatkozott Gyulai Pállal a nőírókról, Jókaival a római nőnevekről, Szemere Miklóssal, Mentovich Ferenccel és Szarvas Gáborral. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zeneelmélet kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Brassai beszélt görögül, latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, oroszul és törökül, de a szanszkrit és a héber nyelvnek is mestere volt. Jókai írta róla, hogy minden hajszála más-más tudományban őszült meg. Bár szerette a hölgyek társaságát, soha nem nősült meg. Számos hölgy ismerőse, de csak egyetlen szerelme, Barra Gábor könyvkereskedő szép özvegye volt. 1897, június 24-én hunyt el. Szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen forrás az őt követő nemzedékek számára. /Zsikai Mária 210 éve született Brassai Sámuel. = Népújság (Marosvásárhely), 2007. jún. 16./

2007. június 22.

Június 5-én volt huszonhárom éve, hogy az akkori hatalom össztüzet indított Háromszék zömében magyar vezetői ellen. 1982 augusztusában a bukaresti Sport-Turisztikai Könyvkiadó megjelentette Ion Lancranjan Cuvant despre Transilvania /Beszéd Erdélyről/ című könyvét, melyben a szerző nyílt támadást intézett az erdélyi magyarság kultúrája, múltja, intézményei és személyiségei ellen. Pár hónappal később a Románia Szocialista Köztársaságban ,,működő” Magyar és Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 1983. március 30–31-i együttes ülésén mondta Ceausescu főtitkár: ,,Nemzetiségre való tekintet nélkül a dolgozók egysége jelentette mindig – s jelenti most is – az elnyomás elleni, a társadalmi és nemzeti felszabadításért, egy új, elnyomók nélküli, a hazájuk kincseit birtokló, saját sorsukat irányító, szabad embereket tömörítő rendszerért folyó forradalmi harc győzelmét. ” Király Károly lemondása (1972) nagyarányú fejlesztési terv kezdetét jelentette Székelyföldön. Az újonnan épülő üzemekbe jelentős arányban megyén kívüli román munkaerőt toboroztak. Az egyetemek, főiskolák csak úgy ontották ide zömmel román ajkú növendékeiket. Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron téren rövidesen felavatták a hős román katona szobrát, amelyet a helybeliek máig ,,Bronz Béla” néven emlegetnek. A városban hatalmas tömbházépítkezés kezdődött a betelepülők számára: így épült fel az állomás szomszédságában egy új lakónegyed, ezt követte az Olt völgyében a Lenin negyed. A lebontott Gábor Áron-szobor helyére Vitéz Mihály vajda öt alakkal körülvett szoborcsoportja került a mesterségesen kiképzett márvány- és betontér közepére. 1982. szeptemberi látogatása alkalmával avatta fel a ,,Kondukátor” a nemsokára távozó Nagy Ferdinánd akkori első titkár asszisztálásával a szobrot. 1984. június 5-én óriási robbanás történt. Minderről huszonhárom év elteltével is mélyen hallgatnak az illetékesek, mert tudják, az egész térség ellen tudatosan előkészített cselekedet történt. A merénylet látszólag a Mihai Viteazul-szoborcsoport ellen irányult, de célt tévesztett, és csak jelentéktelen kárt okozott az objektumban. Kioltotta viszont egy ott tartózkodó tizenegy éves kisfiú, Vaszi Jánoska életét. Mindez alapot szolgáltatott a helyi etnikai tisztogatásra, a rendszerhez hű román személyek kinevezésére. Rövidesen nem marad egyetlen magyar vezető rendőri, katonai, titkosszolgálati vagy stratégiai szempontból fontos tisztségben. Röviddel a robbantás után maga Tudor Postelnicu belügyminiszter érkezett helikopterrel Mihaela Velicu tábornok, a milícia főfelügyelőségi vezetőjének helyettese, valamint Gheorghe Anghelescu tábornok kíséretében. A térségben soha nem tapasztalt kihallgatások sorozata kezdődött: felnőtteket, gyermekeket vallattak heteken át, de a robbantó(k) személye azóta is ismeretlen. Most, évek teltével tudatosodik, hogy éppen e kivizsgálásokra hivatkozva hány tucat embert sikerült megfélemlíteni és ,,beszervezni”. Leváltották Ioan Hanches megyei belügyi felügyelőt, Harmati Béla megyei milíciavezetőt, valamint Aulich Sándor megyei Szekuritate parancsnokot. /Orbán Barra Gábor: Huszonhárom év után a Vitéz Mihály térről... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2008. április 11.

Öt évvel ezelőtt március 15-én fél éjszaka cikázott a rendőrségtől a diszkóig, haza s vissza Orbán Barra Gábor, nem találta sehol a fiát. Annyit tudott csupán, hogy a rendőrség vitte el fiát, mert nem volt nála személyi igazolványa. A rendőrségen csupán másodszorra vagy talán harmadszorra voltak hajlandóak bevallani, hogy ott vannak a gyermekek. Több szülő gyűlt össze, amikor végre visszakapták didergő gyermekeiket. Úgy vitték el őket, hogy nem engedték még a kabátjukat sem felvenni. Órák hosszat tartották a városi rendőrség nyitott folyosóin. Ezért beadvánnyal fordultak több intézményhez. Orbán Barra Gábort megdöbbentette: a polgármester azzal vádolta őt, hogy ő szervezte meg az akkori razziát. A saját gyermeke ellen? /Orbán Barra Gábor: Öt éve múlt, s nem rendeződött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./ Előzmény: Fekete Réka: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. A rendőrség magyar gyermekekre vadászott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2003. márc. 17.


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998