udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 305 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barra Réka

1994. április folyamán

Brádon a református gyülekezet 131 fős, Kőrösbányán már nincs gyülekezet, a templom romos állapotban van. Kristyoron 1983-ban tartották az utolsó istentiszteletet. /Juhász Endre: Juhaimnak maradékát összegyűjtöm. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr. - Közéleti lap - I. évf. 2. sz., felelős szerkesztő: Barra Réka/

1995. február folyamán

A Hunyadvármegye felelős szerkesztője Barra Réka. A mostani számból megtudhatjuk, hogy a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület febr. 11-én nagy sikerrel vendégszerepelt a lakodalmas jelenettel Pusztakalánban, majd Igazfalván. /Hunyadvármegye (Déva), febr. - II. évf. 2. sz./

2000. február 19.

Csernakeresztúr Hagyományőrző Csoportja a magyar iskola osztálytermében tartotta próbáját. A csoport február végén részt vesz a kézdivásárhelyi farsangi felvonuláson, majd rövid turnéra indul a környékbeli falvakba. Csernakeresztúron mindig volt tánccsoport, énekkar, az idetelepedett bukovinai székelyek őrzik hagyományaikat. Hivatalosan 1994-ben jött létre a Hagyományőrző Egyesület és ugyanabban az évben, november 19-én, Szent Erzsébet napján felavatták a Tájházat. Az egyesületnek nem engedték meg, hogy a kultúrotthonban próbáljon, ezért a magyar iskolában folynak a próbák. A csoport legtöbbször Magyarországon lépett fel, de Erdély számtalan településén is jártak már. /Gáspár Barra Réka: Bukovinai székely hagyományőrzés Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Temesvár), febr. 19./

2000. május 27.

Máj. 27-én Magyar Házat avatnak Vajdahunyadon: alapítványok, egyházak támogatásával a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak sikerült egy esztendő leforgása alatt használhatóvá tenni az épületet. A földszinti részben a HJHT irodáját, az RMDSZ-székházban működő orvosi rendelőt és könyvtárat szeretnék működtetni, a manzárd rész pedig vendégfogadásra szolgál. Az ünnepélyes avatáson jelen lesz Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula Hunyad megyei alprefektus, a testvérváros Szombathely küldöttsége, az Illyés Alapítvány képviselője és számos más közéleti személyiség. /Gáspár-Barra Réka: Vasárnap magyar házat avatnak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2000. szeptember 2.

Déván hosszas huzavona után a Hunyad Megyei Tanács is jóváhagyta a Dévai 3-as számú Általános Iskola új megnevezését: az iskola, melyben a magyar tannyelvű osztályok működnek, az Eminescu-Petőfi nevet viseli. Októberben végre megtarthatják az iskola névadó ünnepségét. Egyelőre "nem is sikerült önálló magyar tanintézményt létesítenünk a városban, megpróbáltuk legalább az egykori Petőfi iskola nevét és rangját visszaszerezni." - mondta a tanévnyitót követően Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő. /Gáspár-Barra Réka: Huzavona után megtörtént a csoda. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2000. október 3.

Déván a 3-as Számú Általános Iskola hosszas huzavona után végre megkapta az Eminescu-Petőfi Általános Iskola nevet. Patrascu Magda aligazgatónő hivatkozott arra, hogy alig pár évtizede volt itt egy oktatási intézmény, amely Petőfi Sándor nevét viselte: az 1960-as évek második felében Déván önálló magyar középiskola viselte a nagy magyar költő nevét. Az iskola tanárai, diákjai az alkalomhoz méltó műsorral idézték a két nagy költő szellemét. A Dévai Művelődési Ház nagytermében előadott műsorban követték egymást a román, magyar és német néptánc, a kedves gyermekkórusok előadásai. /Gáspár-Barra Réka: Névadó ünnepség a dévai magyar oktatásnak otthont adó általános iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2000. október 10.

Okt. 8-án Déván a Melite házban megnyílt Mátyás József dévai festőművész, grafikus tárlata. A kiállításon Schreiber István EMKE-elnök és Winkler Gyula, a napokban leköszönő alprefektus köszöntötte a művészt. /Gáspár-Barra Réka: Mátyás József-kiállítás a Melite házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2000. november 4.

A Hunyad megyei RMDSZ e heti sajtótájékoztatóján ismertette a szervezet országos kampányprogramjába foglalt Hunyad megyei célkitűzéseket. Elsőrendű feladat az önálló magyar iskola létrehozása Déván, egy általános szórványvidéki oktatási program kidolgozása, illetve - ha lehetőség adódik - egy szórványkollégium kialakítása a Zsil völgyében. Fontos helyet foglal el a tervek között a DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) eurorégió működésének fejlesztése, Hunyad megye rácsatolása az autópályára, illetve Piskit a Zsil völgyével összekötő gyorsforgalmi út kivitelezése. Gazdasági téren a szervezet a testvérvárosi és egyéb magyarországi kapcsolatok révén szolgálhatná a megye lakóinak javát. /Gáspár-Barra Réka: A Hunyad megyei RMDSZ célkitűzései reálisak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2000. november 21.

Testvérvárosi kapcsolat kezd kibontakozni a magyarországi Szigetvár és Déva között. Négytagú szigetvári küldöttség érkezett Dévára, élén Mozsgai Péter polgármesterrel. A delegációt fogadta Mircia Muntean dévai polgármester, majd Szőts Lajos alprefektus és a dévai RMDSZ választmánya. Két éve műkődő kapcsolat létezik a két város általános iskolái között. Elsősorban személyes kapcsolatrendszert kívánnak kialakítani. Szőts Lajos alprefektus is pozitívan értékelte a szigetváriak látogatását. /Gáspár-Barra Réka: Alakulóban a Szigetvár-Déva testvérvárosi kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2001. január 29.

Jan. 26-án Petrozsényban tartotta parlamenti fogadóóráját Winkler Gyula, Hunyad megyei képviselő, jelen volt Orbán Mária megyei kisebbségi tanfelügyelő is. A petrozsényi, vulkáni, lupényi, urikányi magyarok legégetőbb problémája az anyanyelvű oktatás sorvadása. A legjobb megoldást az egyházi iskolák újraszervezése jelentené. Winkler Gyula szeretné rendszeresíteni a Zsil-völgyiekkel való kapcsolatát. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvi oktatás és szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2001. február 9.

Déván az Eminescu-Petőfi Általános iskolában febr. 7-én tartották meg az idei Vörösmarty Mihály-szavalóverseny körzeti is szakaszát. A rendezvényen dévai és vajdahunyadi tanulók vettek részt. /Gáspár-Barra Réka: Vörösmarty-szavalóverseny Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2001. február 16.

Déván febr. 16-án tartják a Petőfi Sándor Kulturális Egylet alakuló ülését. A kezdeményező bizottság nevében Illés József, László Anikó és Zsók Béla felhívással fordul a dévai magyarsághoz, jelezve, szeretnék feléleszteni, újraindítani a nagy múltú kulturális mozgalmat, amely működött itt, Déván. /GBR [Gáspár-Barra Réka]: "Hisszük... hogy odaadó szeretettel támogatják" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

2001. február 21.

Febr.16-án tartotta alakuló ülését Déván a Petőfi Sándor Kulturális Egylet. Céljai között szerepel a dévai magyarság hagyományainak újjáélesztése, tánccsoport, színjátszókör, kórus, zenekar, szavalókör létrehozása és helyi vonatkozású kiadványok megjelentetése. Megválasztották az öttagú igazgatótanácsot: elnök Zsók Béla, alelnök Kásler Gábor. /Gáspár-Barra Réka: Megalakult a dévai Petőfi Sándor Kulturális Egylet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2001. július 11.

Déván 11 esztendeje működik önálló állami magyar óvoda a város központjában. Egyre többen íratják gyermeküket a jól felszerelt óvodába. Idén sikerült komoly összeget kieszközölni a városi önkormányzat költségvetéséből, és kívül-belül felújítják az óvodát. - Tizenegy évi álmomat látom most valóra válni - mesélte Mazilu Gizella, az óvoda igazgatónője. Az elmúlt évtizedben sokat segített a római katolikus, a református egyház, a Caritas, a hollandok és talán legtöbbet a szülők. Az előző évben hatvan gyermek járt ide. /Gáspár-Barra Réka: Felújították a dévai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. július 20.

A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. július 20.

A Hunyad megyei Tanfelügyelőség közzétette a középiskolai helyek elosztását. A dévai Traian Elméleti líceum két, 25-ös létszámú magyar tannyelvű osztályában szinte minden hely betelt. Az informatika-matematika szakra 25-en jelentkeztek, az intenzív angol osztályba pedig 22-en. Azonban kiderült: a diákok egyharmada román nemzetiségű. A román nyolcadikat végzett diákok valószínűleg sokadik opcióként beírták a Traian líceum magyar osztályait is és így alakulhatott ki a zűrzavar. Ezt a helyek újraelosztása alkalmával fogják orvosolni - mondta a tanfelügyelő. A magyar osztályba iratkozott román diákokat természetesen át fogják irányítani más osztályokba, és máshonnan kiesett magyar diákok jelentkezhetnek az így felszabadult helyekre. /G.B.R. [Gáspár-Barra Réka]: Tegnap derült ki... = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. február folyamán

A maroknyi hátszegi gyülekezet tavaly önerőből felújította templomát, sőt a pestényi műemléktemplom belsejét is restaurálták. /Gáspár-Barra Réka: Hátszegi medence, szórványgyülekezet. Százszázalékos templomlátogatás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

2002. április 15.

Ápr. 14-én Vajdahunyadon Petőfi-szobrot avattak, a bronz mellszobor Balázs Tibor képzőművész munkája. Többéves álmunk válik ma valóra, teljesedik ebben az emlékműben ? hangzott el Doboly Beatrix, helyi EMKE-elnök köszöntő beszédében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nagyra értékelte ezt az összefogást, a vajdahunyadi magyarság munkáját. A Szombathelyről, Bukarestből, Magyarországról és a környékről érkező vendégek csodálattal vették tudomásul, hogy olyan szoboravatáson vehetnek részt, amelyet egy szórványban élő maroknyi közösség teljesen önerőből rendezett meg. A szoboravatáson részt vett többek között Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök és Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője. Petőfi sűrített mintavétele a magyar léleknek. Ha más népek fiai megkérdeznék tőlünk, hogy mutassátok meg magatokat, kik vagytok, milyenek vagytok, kik akartok lenni a jövőben, habozás nélkül azt válaszolnánk, hogy Petőfi Sándor ? monda Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla leleplezte le a mellszobrot. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én, a szellemet. Petőfi-szobrot avattak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2002. június 12.

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése.  A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2002. július 18.

A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./

2002. július 24.

Hunyad megyében az ifjúsági szervezetek élete hullámszerűen alakult. A közel két éve létrejött Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) ernyőszervezet, megpróbál stabil keretet biztosítani a szervezeteknek. Néhány hete a dévai ifjúsági szervezetet próbálják újraalakítani. Borbély Károly HUMMIT-elnök indítványozta a dévai MADISZ újraszervezését. A HUMMIT tulajdonképpen nem is szervezet, inkább egyeztető fórum. A HUMMIT partneri kapcsolatot akar kialakítani az RMDSZ-szel, és felvételét kérte a Magyar Ifjúsági Értekezletbe. A legutóbbi megyei RMDSZ küldöttgyűlésen elnapolták a HUMMIT-tal való együttműködésről szóló egyezmény aláírását, mert nem sikerült idejében eljuttatni a megyei küldöttekhez a partnerségről szóló tervezetet. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök támogatja az ifjúsági rendezvényeiket. A HUMMIT teljes jogú tagja a vajdahunyadi MADISZ, a dévai Diákszövetség, illetve a lupényi MADISZ, továbbá állandó kapcsolatuk van a petrozsényi diákszövetséggel, a petrillai MADISZ-szal és a most alakuló dévai ifjúsági szervezettel. /Gáspár-Barra Réka: Újraalakulóban a dévai MADISZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. augusztus 24.

Déván aug. 24-én ünneplik a magyar nyelvű, középfokú oktatás újraindításának 50. évfordulóját. Az öregdiák találkozó mérföldkövet jelent mind a dévai magyarság, mind a négyszáz éves iskola történetében. A rendezvénysorozat aug. 23-án koszorúzással és emléktábla-avatással kezdődött. Az egykori iskolatársak lerótták kegyeletüket Déván eltemetett hajdani tanáraik emléke előtt. A mai Eminescu-Petőfi Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblát felavatták. Nem volt könnyű kijárni e névadást és a tegnap leleplezett emléktábla elhelyezését sem. Déva négy évszázados iskolatörténetét Szathmáry Rózsa tanárnő emlékkönyvbe foglalta. A könyv második, javított kiadása most jelent meg a rendezvény alkalmával, a Magyarországon élő dévai véndiákok jóvoltából. /Gáspár-Barra Réka: Tegnap emlékezéssel kezdődött. Nemzedékek találkozója Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2002. augusztus 26.

Hihetetlenül sokan jöttek el aug. 24-én Déván a Nemzedékek találkozójára. A Művelődési Ház nagytermében rég nem ült egymás mellett ennyi magyar ember. A közel négyszáz résztvevő jelentős része távolról érkezett. Zsók Béla, a rendezvény szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, felkérve a különböző korosztályok, tanárok, diákok képviselőit, hogy elevenítsék fel az elmúlt évek történéseit. Déván 400 éves az oktatás. 1952-ben újraalakult a dévai magyar középiskola. A jelenlegi középiskolai tagozat aligazgatója, Hauer Erich örömmel számolt be a dévai magyar tannyelvű oktatás fejlődéséről. /(Gáspár-Barra Réka): Közel félezren vettek részt a dévai Nemzedékek találkozóján. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2002. szeptember 30.

A Hunyad megyei Algyógyon tartotta meg második idei találkozóját az Itthon Fiatalon Mozgalom /IFM/. Az IFM 1999-ben alakult, 2000-ben szervezetként bejegyezték. - Nem fektetünk túlzott hangsúlyt az országos rendezvényekre - mondta Koródi Attila IFM-elnök. Számukra a legfontosabb a helyi kisközösségek, ifjúsági szervezetek működése, ezeknek támogatása helyi szinten. A tagszervezetek állandó kapcsolatot tartanak fenn egymással az interneten heti rendszerességgel megjelenő hírlevél által. Az algyógyi találkozón részt vett Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is, aki rendkívül fontosnak értékelte az IFM tevékenységét, a szórványközösségek megerősítésében felvállalt szerepét. Külön kiemelte a Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) fejlődését. A HUMMIT-nak, ernyőszervezetként sikerült összefognia a megyében működő magyar ifjúsági szervezeteket. /Gáspár-Barra Réka: Algyógyon találkoztak. Itthon Fiatalon Mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2002. október 16.

Petrozsényban a Caritas Házban Bara Matild nyugalmazott orvosnő a könyvtáros. Elmesélte, hogy gyakran bejárt a Caritas Házba és fájt a szíve, amikor láttam, hogy rengeteg értékes könyv a nagyteremben ládákban hever. Jólelkű adakozók ideajándékozták e köteteket, de nem volt aki rendbe rakja őket. A doktornő Heinz Hilda kolléganőjével leltároztak, a könyvekről kartotékot készítettek. A könyvtár alapját a plébánia régi, 1920-ból átmentett könyvtára képezi. Ezt egészítette ki a testvérváros, Várpalota több száz kötetes adománya, a Gyulafehérvárról érkezett könyvek és rengeteg helybeli lakos adománya. Petrozsényban egyre több az olyan fiatal, aki már nem tud magyarul. Szüleiktől szép könyveket örökölnek, de nincs már rá szükségük. Ide hozzák ingyen, mert tudják, hogy itt megőrizik a könyveket. /Gáspár Barra Réka: Madarat tolláról, embert könyvtáráról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2002. október 30.

Idén is nagy sikerrel szervezte meg a helyi RMDSZ a többéves hagyománnyal rendelkező petrozsényi szüreti bált. Megérkezett a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület, pillanatok alatt igazi báli hangulatot varázsolt a terembe. /Gáspár-Barra Réka: Szüreti bál Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2002. november 25.

Nov. 23-án nagyváradi költő vendégeskedett a Nyugati Jelen által szervezett író-olvasó találkozó keretében Lupényban. Farkas Antal lelkész és költő verseit méltatta Gáspár-Barra Réka, a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségének vezetője. Senki sem lehet próféta a saját hazájában, ilyen népes közönség egy könyvbemutatóra Nagyváradon is csak ritkán gyűlik össze. /Papp Gy. Attila: Verset és igét hirdetett. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

2002. november 26.

Csernakeresztúr Hagyományőrző Egyesülete negyedik alkalommal rendezte meg a bukovinai székely mesemondó-versenyt. Déváról, Vajdahunyadról, Csernakeresztúrról és Marosvásárhelyről összesen 22 elemista kisdiák nevezett be a versenyre. /Gáspár-Barra Réka: Aki nem hiszi, járjon utána... Bukovinai székely mesemondó-vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2002. november 30.

Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából Déván, a magyar közösség Melite Gyülekezeti Házban november 28-án megrendezett Bolyai-esten Toró Tibor professzor tartott előadást. Széll Zoltán dévai matematika szakos tanár szervezte az emlékezést. Az előadás után a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjai és pedagógusai következtek verssel és kórusművekkel. Toró Tibor professzor Vajdahunyadon a Hunyadi János Informatika Líceum tanárainak és diákjainak is tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: "Kiterjesztette a teret a végtelenbe". Bolyai János-est Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2003. január 3.

Jan. 1-jén Vajdahunyadon, a református templom előtt, a tavaly felavatott Petőfi-szobornál, emlékeztek a költő születésnapjára. A 6-os Számú Általános Iskola Nebojsza irodalmi diákköre Petőfi-versekkel lépett fel. Ezután koszorúztak Doboli Beatrix és Demeter Annamária az EMKE, Winkler Gyula képviselő és Horváth Zoltán tanácsos az RMDSZ nevében, Kofity Magda és Zudor Mária a pedagógus szövetség nevében. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzással emlékeztek Petőfi születésnapjára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-305




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998