udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartók Lajos

1998. október 15.

Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ címmel hetilap indult az Impar Kft. gondozásában. Az első számban Homoródi György állandó színház Székelyudvarhelyen történő megalapításának esélyeit mérlegelte. A helyi tanács pártolja a tervet, pénzt is kiutalt, de még meg kell nyerni a vállalkozókat. A színháznak az 1989-ig folyamatosan működő Népszínház tevékenységét kellene folytatni. Gyergyószentmiklóson sikeresen működik a Figura Színház, Csíkszeredában bejelentették állandó társulat megalakulását, miért maradna le ebben a nemes versengésben Székelyudvarhely, teszik fel a kérdést a lokálpatrióták. A második számban Bartók Lajos "...de ez már történelem" című, Székelyudvarhelyen megjelent önéletírását. /Lapszemle. = A Hét (Bukarest), okt. 15./ Ugyanerről: Aug. 21-én jelent meg a hetilap első "hivatalos" száma. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./

2009. szeptember 16.

Erdőd monográfiájának a megírására több éve kérte fel a település szülötte, Schupler Tibor atya a helytörténeti munkák szakértőjeként is ismert dr. Bura Lászlót. A szerző két éve kezdte el az anyaggyűjtést. – Nagy kihívás Erdőd történetét megírni, hiszen egy olyan településről van szó, amelynek létezését nyolcszáz évre vissza lehet vezetni, mondta Bura László. A szerző az olvasmányosságra törekszik. Aki egy-egy adott témakörben el szeretne mélyülni, az a 7 oldalas könyvészet alapján teheti meg azt. Dr. Bura László elsősorban azt a folyamatot követte végig, hogyan alakult ki lakott terület a valamikori erdőség helyén, és az miként alakult át-fejlődött a történelem folyamán. Az 1820-1840-es években évente 110-140 magyar és sváb gyerek született, míg ma 40 alatt van ez a szám – annak ellenére, hogy a város lakossága megtöbbszöröződött. Erdőd több neves szülöttét felsorolta a kiadvány, Szendrey Júlia és Bakócz Tamás mellett Joseph Baber világhírű zeneszerzőt, Bartók Lajos költőt, drámaírót és Nagy Dezső gépészmérnököt, a Magyar Posta egyik egykori vezetőjét. /Fodor I. : Készülőben Erdőd monográfiája. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998