udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barta Zoltán

2002. január 9.

Napvilágot látott Vajdaszentivány monográfiája: Barta Zoltán Az idő sodrásában /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. /Vajdaszentivány monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2005. március 4.

A Bogáncs néptáncegyüttes tagjainak több nemzedékéről láthatók fényképek, videofelvételek a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében megnyílt 20 éves a Bogáncs című kiállításon. A tárlatnyitón mutatták be a Bogáncs című lap 19–20. ünnepi számát, illetve a tánccsoport újonnan elkészült honlapját is. A Bogáncs című kiadvány 1990-ben jött létre kis példányszámban megjelenő tájékoztatóként, ismertette a kiadványt Tolna Éva tanárnő, a Bogáncs néptáncegyüttes és a lap megálmodója. A Bogáncs az életművem – fogalmazott Tolna Éva – a táncosok negyedik nemzedéke jelenti a negyedik kötetet. A www.bogancs.ro honlapot készítői, a Zurboló felnőtt-táncegyüttes két tagja: Barta Zoltán és Pásztor József valamennyi Bogáncsos találkozóhelyének szánják. /Fülöp Noémi: Újság és honlap örökíti meg a Bogáncs mindennapjait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2006. július 20.

Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ vezetőtestületének tagja a vele készített interjúban rámutatott, nem vonható felelősségre a kommunista titkosszolgálat által behálózott diák, aki a jelentések elkészítésekor még nem töltötte be a 18. életévét. A CNSAS vizsgálatait gátolja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ még mindig nem szolgáltatta át az egykori titkosszolgálat teljes archívumát, noha a kormány erre ígéretet tett. A CNSAS már korábban jelezte, hogy diákok is készítettek jelentéseket az egykori titkosszolgálat számára. /Barta Zoltán: Nem vonhatók felelősségre a kiskorú besúgók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2006. július 25.

Az állampolgársági kérvényeket az Igazságügyi Minisztérium bírálja el. A román állampolgárság alaprendelkezéseit az 1991-ben elfogadott, majd 2003-ban módosított alkotmány, illetve az 1991/21-es törvény és utólagos módosításai szabályozzák. Az állampolgárság Romániában háromféleképpen szerezhető meg: születés, örökbefogadás, illetve kérelmezés útján. Házasságkötés révén nem lehet román állampolgárságot szerezni. Kérelmezhetik a román állampolgárságot, akik Romániában születtek, és az állampolgárság kérelmezésekor állandó lakhelyük az országban található, továbbá az is igényelheti, aki bár nem Romániában született, de legalább nyolc éve az országban lakik. Amennyiben a kérelmező román állampolgárral él házassági viszonyban, a nyolcéves időtartam ötre csökken. Annak, aki román állampolgárrá szeretne válni legkevesebb 18 évesnek kell lennie, és „viselkedésével kell bizonyítania hűségét a román állam iránt, nem támogathat közrend és nemzetbiztonság elleni kezdeményezéseket, valamint ki kell jelentenie, hogy a múltban sem vett részt hasonló tevékenységekben”. /Barta Zoltán: Az állampolgárság kérdésköre Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2006. július 26.

Románia konzulátust nyitna a szerbiai Timok-völgyben – jelentette be Traian Basescu államfő Borisz Tadics szerb államelnök romániai hivatalos látogatása alkalmából. A román államfő továbbá sürgette Tadicsot, hogy a kölcsönösség jegyében Szerbiában hivatalosan ismerjék el a román ortodox egyházat. Basescu emlékeztetett, Romániában a szerb ortodox egyház hivatalos elismertségnek örvend. Tadics arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Szerbiában intézményes szinten védik az ott élő román kisebbség jogait, ugyanakkor hasonló magatartást várnak el Bukarest részéről is. A tárgyalások során a román elnök kitért Koszovó helyzetére. Basescu úgy vélte, a terület státusát kizárólag a Belgrád-Pristina egyezmény keretében kellene megvitatni, és elutasította Koszovó függetlenedésének kérdését. /Barta Zoltán: Román konzulátust nyitnának a szerbiai Timok-völgyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

2006. augusztus 3.

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2006. augusztus 10.

A Krónika szerint a kormányátszervezés következtében Csutak István és Jakab István RMDSZ-es politikus veszíti el az integrációs, illetve a pénzügyi tárcánál betöltött államtitkári tisztségét. Csutak István megerősítette, hogy megszüntetik államtitkári tisztségét, hazaköltözik Csíkszeredába. Jakab István pénzügyminiszteri államtitkár közölte, hivatalosan még nem értesítették arról, hogy megszüntetnék tisztségét. Jakab István hatáskörébe ugyanis az EU-s pénzek menedzsmentje tartozik, államtitkártársa pedig az uniós pénzek kifizető egységéért felelős. /Barta Zoltán: Jakab István is távozni kényszerül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

2006. szeptember 13.

„Nem írtam alá együttműködési kötelezvényt, fedőnevem sem volt, és nem írtam jelentéseket a Szekuritáténak” – állította Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kilátásba helyezte, hogy bepereli rágalmazóit. Frundát szeptember 12-én saját kérésére hallgatta ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS): tudomására hozták, hogy öt olyan dosszié áll rendelkezésükre, amely a szenátort érinti. Frunda szerint ezek tartalmaznak egy olyan jelentést is, amelyben „ellenségesnek, sovinisztának és irredentának” minősítik őt. Frunda György szenátor elmondta, az öt iratcsomóból kettő hálózati dosszié. Az első hálózati dosszié a behálózására tett kísérletet tartalmazza, a második pedig az együttműködés megtagadására vonatkozik, az illető dokumentum azonban hiányzik az iratcsomóból. Frunda hangsúlyozta, hogy a róla szóló dossziékból részleteket vágtak ki, 1990 után pedig hasonlóképpen jártak el más szekusdossziék esetében is, a módosítások célja szerinte az érintett személyek becsületének aláásása lehetett. A politikus azt is elmondta, hogy 1987-ben európai utazásairól beszámolót kellett írnia a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökének. Ez a beszámoló egy szekustiszt birtokába jutott, aki ezt jelentésként sorolta be. Frunda szerint utólag a Szekuritáté helyi vezetője kiegészítette a dossziét azzal, hogy a beszámolót író személy nem besúgó, és nem is akar az lenni. A szenátor meggyőződését fejezte ki, hogy a CNSAS nem fogja őt elmarasztalni. Az RMDSZ-es politikus törvénymódosítást javasolt, amely értelmében csak azokat a személyeket sorolják a volt titkosszolgálat együttműködői közé, akik saját kezdeményezésből, saját akaratukból jelentettek a Szekuritáténak. Frunda nem marasztalná el a jóhiszemű személyeket, akik nem tudhatták, hogy egy szekustisztnek szolgáltatnak információt. A honatya ugyanakkor ellenezte, hogy a szekusdossziék teljes tartalmát nyilvánosságra hozzák. Álláspontját azzal indokolta, hogy az érintett személyek magánéletét sérthetné, ha számukra kínos részletek derülnének ki a szekusdossziékból. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök is tiltakozott amiatt, hogy szekusmúlttal gyanúsították meg. A szövetségi elnök hangsúlyozta: ő a volt titkosszolgálat üldözöttje volt, a Szekuritáté magánéletébe is beavatkozott. Markó felháborítónak tartja, hogy a besúgók közé sorolják, holott ő a „barikád túlsó oldalán harcolt”. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke korábban felkérte Markót, hogy ne csupán a megfigyelési dossziéját hozza nyilvánosságra, hanem azokat a jelentéseket is, amelyeket magyarországi írókkal történt találkozóiról írt. Frunda György az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházába is ellátogatott. Elmondása szerint „informális” beszélgetést folytatott az ügyészekkel olyan parlamenti vitákról, amelyek honatyákat érintenek. A szenátus emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: nem vallomástételre idézték be az ügyészségre. /Barta Zoltán: Két hálózati dosszié létezik az RMDSZ-es szenátorról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2006. október 18.

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2006. október 26.

Október 25-én a kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) küldött jóváhagyásra. A kormányfő szerint a hírszerző szolgálatokat szigorú politikai, jogi és gazdasági felügyeletnek veti alá a parlament, a titkosszolgálatok pedig csakis az ügyészség jóváhagyásával és annak felügyeletével bonyolíthatják le vizsgálataikat. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek terrorista tevékenység vizsgálatára vonatkoznak. A kormány kizárta annak lehetőségét, hogy titkosügynökök épülhessenek be a parlamentbe, a politikai pártokba, a szakszervezetekbe, valamint a sajtóba. Radu Stroe kormányfőtitkár kifogásolta, hogy a kormányőrséget (SPP), valamint a telefonok lehallgatásával megbízott szolgálatot (STS) nem tekintették titkosszolgálatnak, így az említett intézményeket nem vonták belügyminisztériumi ellenőrzés alá. A közeljövőben a SPP és az STS működését külön törvények szabályozzák majd. /Barta Zoltán: A CSAT jóváhagyására vár a nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2007. január 12.

Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2007. február 21.

A képviselőház február 20-án elfogadta az audiovizuális törvény módosítását, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) hivatott felügyelni a választási kampány idején sugárzott kampányjellegű rádiós és televíziós műsorokat. A politikai vitákban a rádió- és televízió-csatornáknak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk minden jelöltnek a szabad véleménynyilvánításhoz. /Barta Zoltán: CNA: bővülő hatáskör. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2007. február 28.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2007. március 9.

Az Európai Unió vezetői március 8-9-én találkoznak Brüsszelben az Európa Tanács tavaszi ülésszakán, így Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kénytelenek két napot együtt tölteni. A román állam- és a kormányfő külön géppel utaztak Brüsszelbe, külön kísérettel rendelkeznek, és más-más személyekkel találkoznak. Az európai csúcstalálkozó résztvevői kifejtették: a gazdasági fellendülés dacára Európa gazdasága még mindig jóval az Egyesült Államok (USA) után kullog. /Európa az USA mögött kullog. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Románia a tárgyalásokon felveti a Nabucco-terv kivitelezéséről szóló kérdéseket is. A terv értelmében az országon keresztül vezetéket építenének, amelyen földgázt szállítanának a Kaszpi-tenger térségéből. /Barta Zoltán: Előtérben a Nabucco-terv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2007. április 24.

Külföldiek a hazai állampolgárokkal azonos feltételek mellett szerezhetnek tulajdonjogot épületek felett Romániában, földterülethez csak 2007. január 1-jétől, az ország európai uniós (EU) csatlakozása után juthatnak. A 2003-ban módosított román alkotmány szerint a külföldiek a román EU-csatlakozás nyomán vagy a kölcsönösségen alapuló nemzetközi szerződések feltételei között szerezhetnek földterületek feletti tulajdonjogot. Az EU tagállamainak állampolgárai, valamint a tagországokban bejegyzett jogi személyek, amelyek Romániában nem rendelkeznek lakhellyel, illetve székhellyel, 2012-től szerezhetnek tulajdonjogot építési telek felett. Mezőgazdasági földterületeket, valamint erdőket a külföldi állampolgárok csak 2014-től vehetnek tulajdonukba. Ez a korlátozás nem vonatkozik a független tevékenységet folytató termelőkre. Számos külföldi Romániában bejegyeztetett jogi személy előtt – amely így hazainak számított – elhárult az ingatlanszerzési tilalom. Ezt a kiskaput kihasználva külföldi állampolgárok elsősorban a Bánságban vásároltak jelentős méretű földterületeket 2007 előtt. /Barta Zoltán: Korlátozások még hét évig. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998