udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartha Árpád

2002. október 16.

Okt. 11-13-a között került sor Brassóban, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében a kilencedik alkalommal megrendezett, Bartalis János költő emlékének szentelt nemzetközi versmondó vetélkedőre. A rendezvény idején megnyílt Bartha Árpád tárlata. A gálaműsorban fellépett Banner Zoltán művészettörténész is. Idén 35 versmondó jelent meg a versenyen, jöttek Magyarországról is. A verselők többsége középiskolás és egyetemista, de mert nincs korhatár, idősebbek is megjelentek. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöknője hiányolta a közönség részvételét. Az intézmények mellett magánszemélyek és Brassó képzőművészei is különdíjakat ajánlottak fel. /Tóásó Áron Zoltán: IX. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2003. március 11.

Brassóban a Magyar Kulturális Központban márc. 10-én nyílt a város magyar képzőművészeinek kiállítása. A "seregszemlén" Albert Sándor, Albert Zoltán, Ardeleanu-Kovács Ibolya, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Csutak Levente, Dimény András, Ferencz Ágnes, Jakabos Olsefszky Imola, Mattis Teutsch Waldemar, Simó Enikő és Vetró András állítottak ki. /Brassói magyar képzőművészek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2003. december 19.

Dec. 12-én nyílt meg Brassóban, a Szépművészeti Múzeumban az apácai születésű, Brassóban élő festőművész, Bartha Árpád 50 éves születésnapjára összeállított gyűjteményes kiállítása. /Bartha Árpád kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2003. december 24.

Bartha Árpád brassói képzőművésznek ötvenedik születésnapja alkalmából összeállított gyűjteményes kiállítása Brassóban, a Képzőművészeti Múzeumban tekinthető meg. Bartha Árpád Apácán született. Egy tehetségkutató csoport fedezte fel rajzkészségét. A katonaság elvégzése után bejutott a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola grafika szakára. Rajztanár lett. Készít hidegtű- technikás grafikákat is. Nádudvary György városi tanácsossal évente megszervezik a városi rajzversenyt. Idén 17 iskola nevezett be, 540 rajz érkezett. /Tóásó Áron Zoltán: Egyfajta teremtés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2004. július 10.

Tavaly sikere volt a Székely Nemzeti Múzeumban Háromszék múlt századi fotótörténetét felelevenítő kiállításnak, akkor felvetették egy sepsiszentgyörgyi fotómúzeum létesítésének ötletét. A városban megalakult Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület jó néhány kitűnő tárlattal állt elő, tagjai határon innen és túl minden pályázaton sikeresen szerepelnek. A július elején zajlott, Vendégségben Budapesten nevű rendezvény Határon Túli Magyar Fiatalok találkozójának erdélyi diákfotós csoportja megszervezésére a sepsiszentgyörgyi egyesületet kérték fel. Még most is megtekinthető, ugyancsak a Székely Nemzeti Múzeumban bemutatott Bartha Árpád-emlékkiállítással még egy lépést tettek a fotómúzeum létesítésének érdekében. Sem erre a kiállításra, sem az album megjelentetésére a magyarországi alapítványok, minisztériumok egy fillérnyit sem adtak. Az album ennek ellenére megjelent, helyi támogatásoknak köszönhetően.  Több kiváló sepsiszentgyörgyi fotó hagyatéka még jórészt feldolgozatlan, rejtett kincs. Gere István felvételeinek jó része ismert, ő fotódokumentálta a múlt század eleji Sepsiszentgyörgyöt – Gödri Ferenc polgármester felkérésére. De az ő hagyatéka sincs még feldolgozva, mint ahogy a harctéri fotóriporter Incze Lajosé vagy az első háromszéki fotóművész Gáll Béláé sem. Mindez egy önálló, intézményes keretek közt működő fotómúzeum feladata lenne. /Váry O. Péter: Fotómúzeumot Szentgyörgynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. október 16.

A hét végén a háromszéki Lécfalván a lécfalvi reformáció négyszáz évére tekintettek vissza. A falu kultúrotthona fölvette a település neves fotóművészének, Bartha Árpádnak a nevét, kinek emlékére kopjafát is állítottak. A szülőfalu megörökítette neves fiának emlékét, s a sepsiszentgyörgyi Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület pedig felvállalta a Bartha-értékek ápolását és megőrzését. /Bartha Árpád „hazaérkezett" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2005. október 20.

Október 16-án, vasárnap két kopjafát állítottak Kisborosnyón a falu millenniumi emlékparkjában a néhai iskolamesterek és a volt gimnáziumi tagozat elhunyt végzettjeinek emlékére. 1730-ban már oskolamestere volt a falunak, derült ki Damó Gyula helybeli nyugalmazott tanító ünnepi előadásából. A gimnáziumi tagozatot Sebestyén László szervezte meg 1960-ban. Ennek a tagozatnak 161 végzettje volt. A kopjafát a már elhunyt 17 végzett emlékére állították. Kisborosnyón már csak I–IV. osztályos iskola működik, a felső tagozatos tanulók Nagyborosnyóra járnak. Az emlékekben egyre gazdagodó park két új kopjafáját Bartha Árpád, Ráduly István és Ráduly Imre készítették. Az ünnepség szervezésében oroszlánrészt vállalt a Tompa Miklós Egyesület és a Nyíres Lokálpatrióta Kör. /Kisgyörgy Zoltán: Kopjafaavató Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2006. július 24.

Emlékbeszédekkel idézték július 22-én Kisborosnyón, a történelmi emlékparkban a nándorfehérvári győzelem 550. és az önálló Erdély függetlensége 450. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A Damó Gyula ny. igazgatótanító vezette helyi Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékkopját állíttatott a nándorfehérvári győzelemre (1456) annak éppen napján, július 22-én, és a hársfák árnyékában elhelyezték tizennégy választott erdélyi fejedelem – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – háromszéki jeles faragómesterek által készí­tett díszes kopjáját.  Igazi történelemlecke volt Kónya Ádám előadása. A Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, író és helytörténész a Hunyadi János vezette csata részleteit ismertette. Az Erdély-szerte egyetlen olyan kopjánál, amely a nándorfehérvári győztes csatájára emlékeztet (Bartha Árpád helybeli faragó munkája) virágot tettek a helybeliek, majd koszorúzás követlezett. Az ünnepségen jelen volt Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Mi Vagyunk a Nép mozgalom üdvözletét is tolmácsolta. /Kisgyörgy Zoltán: Történelemlecke Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

2006. november 27.

November 25-én Kolozsváron, a Szent Kamill Szociális Otthonban dr. Fuchs Ferenc, a Gheorghe Dima Zeneakadémia adjunktusa által összeállított műsorral köszöntötték a vendégeket, a Külhoni Magyarok Perjelségét, Esterházy Antal herceg nagypriort, Bartha Árpád helyettes nagyperjelt és kancellárt és a többieket, akik jelentős összeget adományoztak az otthonnak a Szent János Ispotályos Lovagrend nevében. A lovagrend munkája elismeréséül kitüntette az otthon vezetőjét, Tokay Rozáliát a rend arany fokozatával. /Végh M. Balázs: Jeles vendégek a Szent Kamill Otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998