udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartha Ferenc

2002. november 28.

Nov. 26-án Budapesten megalakult a Magyar- Román Üzleti Tanács magyar szekciója, amelynek célja a magyar nagyvállalatok romániai befektetéseinek elősegítése. Bartha Ferenc, a testület elnöke, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke elmondta, hogy alakuló ülésükön közös véleményt alakítottak ki és ezt írásban továbbítják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, akitől segítséget kérnek, hogy észrevételeiket Adrian Nastase román kormányfőnek egy héten belül esedékes látogatása alkalmával adja át. Az alapítók között van a Mol, a Richter, a Zalakerámia, a Pannon-plast, a Danubius, a Dunapack, a Pharmavit, a Transelektro, a Fotex, az OTP, az Egis, az Ikarus, az Édász és a Croesus Befektetési Alap. Major István, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője az üzleti tanács megalakulása alkalmával felhívta arra a figyelmet, hogy eddig nagy magyar vállalatnak nem sikerült beruháznia Romániában, ami véleménye szerint a románok részéről tapasztalható magyar averzióval és az üzleti feltételek szigorúságával is magyarázható. Bartha Ferenc elmondta: véleményük szerint Romániában a befektetési jogi környezet instabil, évente változik, túl nagy a bürokrácia, a korrupció. A magyar fél azt várja, hogy a jelenleg mintegy 3.200 magyar cég 200-250 millió dolláros romániai befektetése megduplázódik. A Romániába eddig érkezett külföldi működő tőke 4-5 milliárd dollár. Magyarország Románia 7. legnagyobb importőre, a román export évi 8-9 milliárd dollár értékű, ebből 1 milliárd Magyarországra irányul. /Megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar szekciója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2003. október 14.

Okt. 13-án Bukarestben először ülésezett együttesen a most megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács. A magyar befektetők számára elsősorban a nagyipar, az energetika, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, valamint az idegenforgalom területén van lehetőség bekapcsolódni a romániai privatizációs folyamatba - fogalmazódott meg a találkozón és privatizációs konferencián. Tavaly novemberben alakult meg Budapesten Magyar-Román Üzleti Tanács a magyar nagytőke képviselőiből. Hasonló célok jegyében megalakult Bukarestben a Román-Magyar Üzleti Tanács. Bartha Ferenc, a tanács magyar tagozatának elnöke elmondta: kihasználatlan tartalékok vannak még a két ország gazdasági kapcsolataiban. Verestóy Attila, a román tagozat alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyar közösségnek is érdeke a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. /Magyarok hídszerepben. Megalakult a Román-Magyar Üzleti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2008. március 11.

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998