udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartos Sándor

2004. május 31.

A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel máj. 30-án pünkösd vasárnapján Csíkszereda központjában. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek megáldotta az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sándor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlenkedéseire, amelyek következményeként több mint 500 ezer embert vittek kényszermunkára Romániában. /Emlékművet avattak Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./ A román kommunista vezetés 1950-1961 közötti időszakban 520 ezer embert kötelezett kényszermunka végzésére. A kötelező szolgálat teljesítése közben 40 ezer személy veszítette életét és igen sokan közülük megnyomorodtak, megbetegedtek. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatosok Szövetségének elnöke elmondta: 2000-ben sikerült bejegyeztetni jogilag is a szervezetet, amelynek 6080 tagja van. A szövetség kezdeményezésére Németh Csaba és Sógor Csaba szenátorok, illetve az RMDSZ képviselet kezdeményezéseként született meg a 2002 májusában elfogadott törvény, amely erkölcsileg és anyagilag is jóvátételt jelent a meghurcoltak számára. /(Daczó Dénes): Emlékművet avattak a volt munkaszolgálatos katonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. november 15.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007. december 14.

A nyilvánosság tudatában kell tartani, hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. Több tízezer férfit 1950 után, személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér fizetése nélkül. Ez történt annak ellenére, hogy már 1930-ban a Nemzetközi Emberjogi Szervezet határozata kimondta: senkit sem lehet kényszermunkára fogni saját beleegyezése nélkül. Dokumentumok sorozata áll az érdeklődők rendelkezésére, de ezen a téren Romániában nem történt semmi. Nincsenek szabadon elérhető feljegyzések, történelemkönyvek a kényszerű katonai munkáról. Ismert, hogy nagyrészt ingyen munkaerővel épült fel az ország, ezt a módszert alkalmazták 1948-tól egészen 1989-ig. A hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 000 kényszer-munkaszolgálatos dolgozott ingyen egyenként 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. Beszélni kell erről a múltról, mert az ország, a kormány nem hajlandó tudni minderről. Nem akarják tudomásul venni, hogy meg kellene téríteni a ki nem fizetett bért, ezáltal tudomásul kellene venni a munkaszolgálatosok létezését. Akkor ezeket a fiatalokat politikai megbízhatatlanságuk miatt nem hívták be fegyveres katonai szolgálatra. A Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége három emlékművet állíttatott, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Hétszáz példányban megjelentették a Katonasors /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címet viselő könyvet. A kötetben az egykori bajtársak visszaemlékezései sorakoznak. 2008 májusában rendezik meg a közép-európai országok volt munkaszolgálatos katonáinak kiállítását. Más közép-európai országokban a volt kényszer-munkaszolgálatos katonákat az állam, az ország tiszteli. Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetségét a magyar Honvédelmi Minisztérium elismeri és támogatja. Romániában a diszkrimináció áldozatául estek azok a volt munkaszolgálatos katonák, akik tényleges katonai idejüket a vasutak építésénél, katonai építményeknél töltötték le. Ezeket nem részesítik a 2002/309-es törvény által előírt kárpótlásban. A parlament két háza, a kormány, az államvezetés megsértette az emberjogi méltányosságot akkor, amikor másodszor is elutasította törvénymódosító kérelmüket. Ezért beadvánnyal folyamodnak a nemzetközi Emberjogi Bizottsághoz, az EU-parlamenthez. /Bartos Sándor volt munkaszolgálatos: Hogy ne merüljön feledésbe a megalázás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998