udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bartus László

1996. augusztus 6.

A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./

1996. szeptember 16.

A liberális 168 Óra hetilap ironikusan tudósít az alapszerződés szept. 16-i temesvári aláírásáról. Munkatársa ott volt az ezen a napon. Megjegyzése: "Versailles valamivel mozgalmasabb lehetett. Itt még büfé sincs." Hasonló iróniával ír a tiltakozó összejövetelről: "Egyedül Tőkés vetette meg a lábát a pápisták templomában. Az elhangzott beszédek arról árulkodnak: az erdélyi magyarság egyes vezetői /sok kicsi Antall József, még a gesztusait is utánozzák/ képtelenek megszabadulni az MDF legrosszabb korszakát idéző érzelgős retorikától és ideológiától." /Bartus László: Útbaigazítás. = 168 Óra, szept. 24./

2005. december 17.

A Hit Gyülekezetét népszerűsíti az általuk megvásárolt Magyar ATV műsora. Az SZDSZ alakuló ülésén a megjelent nyolcszáz tagból 450 a Hit Gyülekezetének tagja volt. Nagy vihar kavart Bartus László Fesz van /alcíme: A Hit Gyülekezete másik arca. Budapest, 1999/ című könyve. A szerző nyolc évig volt a gyülekezet tagja, benne volt a vezetőségben is. Leírta, hogy minden pénzügyi tranzakció feketén, zsebből zsebbe történik, elképesztő trehánysággal, ez pedig sikkasztásokat, áfa-családok von maga után. Németh Sándor vezető lelkész minden pénzt magához von, a hívők tizedjeiből havi tíz-tizenöt milliós havi tiszta jövedelemből él, miközben az alkalmazottak nagy részének csupán éhbért fizetett. A befolyt pénzekből kacsalábon forgó várat építtetett magának a Balatonnál. Szociológiai tanulmány jelent meg Kozma Judit tollából /Látlelet a megváltásról. – Szekta-létről és vallási élményről egy karizmatikus gyülekezet kapcsán/, aki munkája elkészítése érdekében egy évig volt tagja az egyik csoportjuknak. /Nagy József Barna, Nagyvárad: A Hit és ami mögötte van. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

2006. augusztus 3.

Olvasói levelet és reagálást közölt a lap. Néhány hete küldték az ÚMSZ-t a parókiára reklámcélból, írta Szatmarine Breier Ingrid református lelkész, gondolkozott is a megrendelésén. Aztán letett róla, amint politikai jellegű cikkeiket olvasva kapott néhány pofont. A lapban az újságírónő lelkendezett Gyurcsányról, de a pohár a főszerkesztő legutóbbi vezércikkével telt be. Felháborító, megalázó, ahogy egy nép lelkivilágába gázolnak, ahogy bizonyos irányba akarják politikai irányultságát változtatni. Az Új Magyar Szó nem az RMDSZ-politikusoknak íródik, hanem az erdélyi magyar népnek. E nép nagy többsége pedig ösztönösen tudja, ki a barátja és ki az ellensége. Van objektív, tényekre alapozott újságírás is. Ilyennek kellene lennie az Új Magyar Szónak is. Feltűnő, hogy csak a Népszabadságból közölnek cikkeket, hogy a lap szerint Gyurcsány „tehetséges reálpolitikus”, Orbán pedig a hőzöngő, uszító vesztes. Ezt sulykolják az olvasóknak. Salamon Márton László felelős szerkesztőtől több józanságot várnának, talán jobb helye lenne a Népszabadságnál vagy hasonló sajtótermékeknél. Erre válaszolt Stanik István, felelős kiadó, kifejtve, hogy a véleményszabadság és a tények tisztelete miatt nem tehetnek ígéretet arra, hogy olyan irányban változzanak, ahogy a levélíró elvárja. A „Népszabadság a magyar sajtó legnagyobb példányszámú mérvadó napilapja.” Stanik az objektív, a tényekre alapozott újságírás szabályaira hivatkozott, mondván, olyan lapot szeretne, amelyben egymás mellett megfér minden demokratikus vélemény és elmagyarázta, hogy az Egyházra a Jó Hír (görögül evangélium) hirdetése bízatott, amelyik a baloldalnak is éppen úgy szól, mint a jobboldalnak. „Ezért is nehéz elfogadni számunkra azokat a papokat, lelkipásztorokat, egyházi vezetőket, akik valamelyik politikai tábor mellé szegődtek el.” A lap olyan üzenetet vár, amely mindkét oldalhoz szól. Közölték Bartus László hozzászólását. Bartus László gratulált a szerzőnek. „Jó látni, hogy a határon túli magyarok között is van értelmes, lényeglátó, tisztességes ember.” „Jó lenne, ha nem ülnének fel az uszításnak, amit Orbán Viktor folytat évek óta, és rájönnének arra is, hogy mindez kizárólag a piti politikai érdekeit szolgálja, a határon túli magyarokat a jelenlegi magyar jobboldal a legalantasabb módon felhasználja saját politikai szándékaira.” Bartus leszögezte, az anyaországi magyarok nem hagyták cserben a határon túli magyarokat a december 5-i népszavazás alkalmával, ugyanis épeszű ember akkor nem mondhatott igent. „Patrubány és Orbán felelőssége, hogy az indulatokat felkorbácsolták, és ezt is politikai játszmára, a magyarok kettészakítására használták fel.” „Ne engedjétek becsapni magatokat”, kérte Bartus, „egy kis akarnok ember ennek révén akar a hatalomba kapaszkodni.” (A levelek írói Salamon Márton László az ÚMSZ július 25-i számában megjelent V, mint vesztes című írásához szóltak hozzá.) /A hét levelei. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./ A lap nem közölte, hogy Bartis László a balliberális Népszava újságírója.

2006. augusztus 10.

Olvasói levélben reagált Vajda Dénes Salamon Márton László V, mint vesztes című cikkére és a lap irányultságára. A lap sértő megjegyzéseket, megállapításokat tartalmazó írásokat közöl. Bizonyos „Bartus Lászlónak nevezett magyarországi akárki megengedi magának, hogy közvetve tisztességtelennek, butának, elvakultnak nevezzen!!! Ezt a leghatározottabban kikérem magamnak, úgy a magam, mint nagyon sok velem hasonlóan gondolkodó erdélyi magyar nevében!!” – írta. Az olvasó emlékeztet Kovács László és társai „hisztériakeltő kampányára” a húszmillió románról. Hol van itt a Patrubány meg az Orbán felelőssége? Azt állítani, hogy Orbán osztotta meg a magyarságot, ez hazugság. Gyurcsány az, aki kivívta a leghazugabb magyar megtisztelő címét. A magyar igazolványokat pedig Medgyessyék szabadították meg a tartalmától. Orbán Viktort pici kis akarnoknak nevezni mégis tűrhetetlen. Salamon cikke a saját érzéseire, meglátásaira, politikai beállítottsága szellemében született! /Vajda Dénes, Sepsiszentgyörgy: V, mint vesztes. Vitatkoznak olvasóink. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./ Az olvasó Salamon Márton László V, mint vesztes /júl. 25./ című írásához szólt hozzá.


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998