udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Batiz András

2005. március 5.

Módosító javaslat készül a határon túli magyarok képviselőivel folytatott konzultációk után a Szülőföld-programhoz – jelentette be Batiz András, a magyar kormány szóvivője. A Fidesz nem támogatja a Szülőföld-programot, mert véleményük szerint az többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, és nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. Batiz András elmondta: a Szülőföld-alap évente 1 milliárd forintos költségvetési támogatása, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT tagszervezeteinek beleszólási lehetősége a tanács és a kollégium összetételébe, valamint a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának támogatása szerepel majd abban a módosító javaslatban, amelyet a kilenc határon túli magyar szervezettel folytatott tanácskozás után Avarkeszi Dezső kormánymegbízott terjeszt be a februárban elfogadott Szülőföld-programhoz. A Fidesz szerint a Szülőföld-program nem hiteles és a célja sem érthető. A programra fordított egymilliárd forint nem más, mint a korábban is meglévő, a határon túli magyaroknak adott támogatás „összegereblyézése”. A program többletforrást nem tartalmaz, tartalmi újdonsága nincsen, ráadásul azt nem egyeztették időben a határon túli magyar szervezetek képviselőivel, ezért a Fidesz nem támogatja. /Módosítják a Szülőföld-programot? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2005. augusztus 1.

Érthetetlen és megdöbbentő Révész Máriusznak, a Fidesz szóvivőjének nyilatkozata, amelyben felszólította Gyurcsány Ferencet arra, hogy kérjen bocsánatot a határon túli szervezetektől, mert nem hívta meg képviselőit a konferenciára – mondta Batiz András magyar kormányszóvivő. „Érthetetlen ennek a kijelentésnek a tartalma és elfogadhatatlan a stílusa” – hangsúlyozta Batiz. A konferencia célja ugyanis, hogy a határon túli magyarság helyzetével, a többfajta állampolgársággal, illetve egy ehhez közeli jogintézménnyel kapcsolatban számba vegye a különböző lehetőségeket. Ezt követően a kormány a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva azt mondta: például Bugár Béla és a többi, határon túli magyar szervezet is „fel van háborodva azon, hogy úgy szervez a Gyurcsány-kormány egy nemzetközi konferenciát a határon túli magyarok jogi státusáról, hogy az érintetteket meg sem hívja erre”. „Ez mindenképpen rossz, mindenképpen felháborító. Gyurcsány Ferencnek és Batiz Andrásnak nem velem van vitája megint, hanem a határon túli magyarokkal. Ezt a vitát kellene elrendezni, mi Magyarországon ezt a politikai vitát megvívjuk, de a helyzet ennél sokkal súlyosabb” – tette hozzá. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. (MTI) /Nem elfogadható a kettős állampolgárság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2005. december 2.

A magyar kormány többségi támogatással, az SZDSZ fenntartásával szerdán elfogadta a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előterjesztést. Az alkotmányban a módosítást követően szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok része a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. „Új tartalmat kap tehát a nemzet fogalma, és ez a határon túli magyarokat az alkotmány eszközével is a nemzet részeivé nyilvánítja” – mondta Batiz András kormányszóvivő. Az alkotmánymódosítás szövege csak gesztus, mondta Eörsi Mátyás (SZDSZ), szerinte a határon túliak ügyében egy tisztességes, Európa-centrikus, reális politikára van szükség. Az MDF egyetért a kormány azon szándékával, hogy bekerüljön az alkotmányba: a Magyar Köztársaság a határon túli magyarokért felelősséget visel – mondta Csapody Miklós MDF-es képviselő. Ez korábban az MDF javaslata volt, évekkel ezelőtt ő maga nyújtott be hasonló alkotmánymódosítási javaslatot. /Kormánydöntés a határon túli magyarok közjogi státuszáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. december 10.

Idén több mint 9 milliárd forintot kapnak meg a határon túli magyarok az összesen mintegy 10 milliárdból, amit a magyar kormány megígért számukra – tájékoztatta az MTI-t Batiz András kormányszóvivő. Oktatási és kulturális programok támogatására 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A Szülőföld-programokra csaknem 1,4 milliárd forintot szántak, a Szülőföld Alapra pedig 1 milliárdot. A csángó magyarok támogatására 100 millió forintot fordítnak. Az első és második jogcím keretében a kormány kifizetett már mintegy 6,5 milliárdot. A Szülőföld Alap vezetői megállapították: a pénzt teljes körűen lekötötték, a túlnyomó többségét pedig még az idén kifizetik. /Budapest a támogatások kifizetését ígéri. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2006. május 24.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) madárinfluenzára vonatkozó jelentése nem tartalmaz világos bizonyítékokat arra, hogy a Magyarországról és Szlovákiából importált szárnyasok okozták volna a járványt, nyilatkozta május 23-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő a titkosszolgálat feljegyzésével kapcsolatban. A vádat a magyar és szlovák kormányszóvivők, az illetékes állategészségügyi szervek vezetői, és az érintett forgalmazók is cáfolták. Kiderült az is, a pulykák tulajdonképpen csirkék, és jelenleg is életben vannak. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő elmondta: Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előzőleg Basescu államelnök támogatását kérte információk gyűjtésére. Flutur kérése alapján Basescu államfő kérte az SRI közbelépését, hogy információkat gyűjtsön ebben az ügyben, mondta. Az elemzők egyöntetűen nevetségesnek minősítették az RHSZ „fontoskodó”, tárgyi tévedésektől sem mentes feljegyzését, amelyet a titkosszolgálat nyilvánosságra hozott. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az új fertőzési gócok megjelenésének „egyetlen lehetséges okaként” két feketehalmi baromfitelep magyarországi és szlovákiai, egy maros-szentimrei tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 23-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A feljegyzés szerint a Magyarországról behozott napospulykát a feketehalmi cégnél elpusztultak. Az elásott szárnyastetemekről a később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek. A feketehalmi Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták. Az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. cáfolta a jelentés: cége nem napospulykákat, hanem naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s azok megvannak, egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek. A román elemzők „csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak” mondták az SRI „minduntalan előrángatott magyar mumust” sugalmazó feltételezéseit. Calin Popescu Tariceanu kormányfő is úgy nyilatkozott, nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az illetékesek mintha máshol keresnék a bűnbakot – ami jelen esetben „bűnpulykává” változott-, és ha tőlük telne, a madárinfluenza elterjedéséért is a magyarokat tennék meg felelősnek. Batiz András magyar kormány-szóvivő szerint minden valóságot nélkülöznek a román titkosszolgálat vádjai. A bukaresti magyar nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért a román külügyminisztériumtól. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. Diplomáciai botrányt kavarhat a titkosszolgálati jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2006. július 15.

Szimbolikus nagyságú verespataki telket ajándékozott Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Greenpeace magyarországi szervezete. „Az adományozás gyakorlatilag szimbolikus jelentőségű, de fel szeretnénk hívni a miniszterelnök és a kormány figyelmét: Magyarországnak kulcsszerepe van ebben a döntésben, hogy megépül-e az aranybánya Verespatakon, vagy nem. Hogyha igen, akkor Magyarországnak és lakóinak szembe kell nézni egy újabb ciánkatasztrófa veszélyével, mint amilyen a 2000-es nagybányai volt” – mondta Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország Egyesület sajtószóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő héten nyilatkozik, hogy elfogadja-e ezt a földadományt – mondta Batiz András kormányszóvivő. Batiz kiemelte: a kormány és a miniszterelnök céljai ebben az ügyben azonosak, hiszen arról van szó, hogy meg lehessen akadályozni a korábbiakhoz hasonló természeti katasztrófákat. /Kormányszóvivő a Greenpeace földadományáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2008. december 23.

Az Áprily-estek záró rendezvényeként Nagyenyeden is megemlékeztek a Bibliáról, a „könyvek könyvéről”. Lőrincz Konrád felenyedi református lelkipásztor tartott előadást. „A magyar nyelvnek csodálatos módon sikerült meghódítania a Bibliát és magyar Bibliává tennie” – jelentette ki. Az 1400-as évek közepén két ferencrendi szerzetes fordította le mindkét testamentum egyes írásait. Később következtek a már protestáns, de nem teljes fordítások, pl. Komjáthy Benedek vagy Pesti Gábor munkái. Sylvester János végre a teljes Újszövetséget lefordította. Ajánlásában nagy örömről beszélt, amiatt, hogy az evangélium végre elérkezett a magyar néphez: „Az ki zsidóul és görögül és végre deákul/Szól vala rigen, szól neked az itt magyarul/ Minden nipnek az ü nyelvin, hogy minden az Isten/törvinyin iljen, minden imádja nevit”. Később Tinódi Sebestyén és Batiz András verses énekbe szedték a Biblia szövegét. Számottevő Méliusz Juhász Péter munkássága, aki ószövetségi szövegeket fordított (1565) az eredeti héber szöveg alapján. Végül megszületett a Károli Gáspár nevével fémjelzett, Bornemissza betűivel és nyomdájában elkészített ún. Vizsolyi Biblia (1590). A katolikus egyház Káldi György jezsuita szerzetes révén 1626-ban Bécsben jelentette meg magyar nyelvű bibliáját. Győrfi Dénes, a Dokumentációs Könyvtár igazgatója bemutatta a könyvtár legszebb és legrégibb bibliáit. Többek között itt található a Biblia Sacra, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Misztótfalusi Kis Miklós saját bibliái és Gróf Mikó Imre könyvtárából származó bibliák. /Bakó Botond: A magyar Biblia története. Évzáró Áprily-est a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998