udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bay Zoltán

1996. április 27.

Az Egyesült Államokban működő Hungarian Catholic Community tagjai úgy döntöttek, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyolc tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulóját évi 200 dolláros ösztöndíjjal támogatják. A díjat a Márton Áron Alapítvány kuratóriuma ítéli oda. Ugyancsak amerikai a Kulturális Alapítvány Erdélyért, amelynek lelke az egykor Csíkszeredában dolgozó Győrffy Ilona. Az ő ügybuzgalmának eredménye Marosvásárhelyen a többezer angol nyelvű kötetet tartalmazó Bay Zoltán Könyvtár, amely hamarosan önellátó lesz. Az alapítvány támogat több amerikai tanulmányutat, képzőművészeti kiállításokat szervez. - A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tíz diákja szintén részesül évi 200 dolláros ösztöndíjban. /Székedi Ferenc: Alapítvány a jövőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1999. június 8.

Bernard le Calloc'h, Párizsban élõ poliglott orientalista több évig Budapesten volt nyelvtanár, kiválóan megtanult magyarul. Lelkes híve és kutatója lett Kõrösi Csoma Sándornak, errõl tanúskodik sok tanulmánya és magyarul megjelent két könyve is: Nagyenyedtõl a Himalájáig Csoma Sándorral /1996/ és Új adatok lett Kõrösi Csoma Sándorról /1998/. Bernard le Calloc'h többször járt Erdélyben, elõadást tartott a lett Kõrösi Csoma Sándor Napokon Csomakõrösön és Kovásznán. Ez a kitûnõ tudós franciául könyvet írt a csángókról: Un peuple oublié, les csangos /=Egy elfelejtett nép, a csángók/. - Dóczy Pál megemlékezett egy másik tudósról, Bay Zoltán fizikusról, aki 1992-ben hunyt el, Washingtonban. Halála elõtt alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi magyar fiatalok tanításának segítésére. Az alapítvány Marosvásárhelyen mûködik, jelenleg 15 Bay-ösztöndíjas van. Az alapítvány angol nyelvû könyvtárat hozott létre az ösztöndíjasok részére, a teremben számítógépek és másológépek is vannak. /Dóczy Pál orvos, nyug. egyetemi tanár: Bolyongás a históriában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. május 12.

Idén születésének tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A jelentősebb szakosztályai: számítástechnika, fizika, kémia, gépészet, földmérés, faipar, bányász-kohász-földtan. Dr. Bíró Károly EMT-elnök kifejtette, hogy a társaság megalakulása után fiókszervezetek jöttek létre Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és más nagyobb városban. Idővel szinte valamennyi szakosztály saját konferenciát szervezett. Az erdélyi résztvevők költségeit a Pro Technika Alapítvány támogatja. Az EMT szervezte konferenciákra évente átlagban 80-100 résztvevő jön el, ebből 30% magyarországi, 70% pedig hazai. Az utóbbi időben a fizika és a kémia szakosztály konferenciáin az egyetemi hallgatók is részt vesznek. - Az EMT a középiskolások számára kiadja a Firka című lapot. Évente kémia, fizika és informatika diákversenyeket szerveznek. A döntő magyarországi városokban zajlik. - Az EMT egyik fő célkitűzése a tudományszervezés, tudományos kutatást viszont nem végeznek, erre egyelőre nincs meg a megfelelő keret. A Műszaki Szemlén keresztül az EMT lehetőséget biztosít a megfelelő szintű tudományos dolgozatok közlésére. Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtáraknak is postázott Műszaki Szemlében nagyon sok fiatal közöl. - A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségével, illetve a Bay Zoltán Kutatási Intézettel kötött megállapodás lehetővé teszi azt, hogy évente tíz kutatási ösztöndíjat tudnak biztosítani. - Az EMT rendszeresen megszervezi az OGÉT-et (Országos Gépész Találkozó), az ÉPKO-t (Építész Konferencia), a CompNews-t. Szintén megrendezésre kerül a Kémia, a Fizika, a Bányász-kohász-földtan Konferencia, Faipari Szaktalálkozó, Civil Konferencia, Földmérő találkozó és az Országos Szakmai Napok (OSZN). - Az Illyés Közalapítvány a különböző rendezvények költségeinek körülbelül 60%-át fedezi, a fennmaradó hányadot saját forrásokból kell fedezniük. Az EMT próbál élni a román kormány által felkínált lehetőségekkel: pályáznak az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségnél is. - Az EMT közoktatási stratégiájának másik fontos eleme az internetes távoktatási rendszer beindítása. /Kiss Olivér: Tízéves az EMT. Lejártak a feketetáblás, krétás és kispados idők. Interjú dr. Bíró Károly EMT-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2000. június 7.

A marosvásárhelyi Bay Zoltán Könyvtárat a városból elszármazott Györffy Ilona vezette washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért hozta létre. Az amerikai könyvtár programjai színvonalasak. Legutóbb dr. Aszalós Adorján, a Magyar Tudományos Akadémia egyesült államokbeli kültagja beszélt az egybegyűlteknek azokról az erőfeszítésekről, melyekkel az USA-ban élő magyar orvosokat próbálják az anyaországi és erdélyi nemzettársaik megsegítésére mozgósítani. /Kulturális Alapítvány Erdélyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. június 17.

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2002. szeptember 24.

Szept. 15-étől a marosvásárhelyi Bay Zoltán amerikai könyvtár ismét rendes program szerint működik és beindulnak az angol nyelvtanfolyamok is. A könyvtárat 1995-ben alapította Győrffy Ilona, aki Washingtonban él és a Kulturális Alapítvány Erdélyért valamint a Bay Zoltán Alapítvány elnöke. Úgy gondolta, hogy Marosvásárhelyen léteznie kell egy amerikai könyvtárnak. A könyvtárban jelenleg mintegy 3000 kötet található. Számos szakterületet ölel fel a könyvállomány: az egészségügy, szociológia, történelem, fizika, matematika, informatika, vallás szakterületeket többek közt. Ezenkívül rangos amerikai folyóiratok járnak, például a National Geographic és a Scientific American legfrissebb kiadványai, de elküldik a Byte, a PC Magazine, a Time lapokat is. A vártnál kevesebben keresték fel a könyvtárat, inkább a középiskolások és az egyetemisták jönnek. A beiratkozási díjakból, az angolórák jövedelméből és adományokból fedezik a könyvtár fenntartásával kapcsolatos kiadásokat. /(a. i.): A szokásos programmal indít a Bay Zoltán könyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2003. szeptember 19.

Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2008. május 19.

A világhírű tornászedző Károlyi-házaspár – Károlyi Béla és Károlyi Márta – kapta az Amerikai Magyar Alapítvány idei Abraham Lincoln-díját. Az 1942-ben Kolozsvárott született Károlyi Béla minden idők legsikeresebb tornaedzője; 9 olimpiai, 15 világbajnok és 12 Európa-bajnok tornász került ki a keze alól. A szakember az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpián a román, később pedig – miután az Egyesült Államokba távozott – az amerikai női tornát juttatta fel a csúcsra. Az Amerikai Magyar Alapítványt magyar származású egyetemi tanárok és egyesületi vezetők alapították 1955-ben abból a célból, hogy a magyar kulturális hagyományokat ápolja és népszerűsítse Amerikában. A Lincoln-díjat korábban mások mellett olyan személyiségeknek adományozták, mint Bay Zoltán fizikus, Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász, Hargitay Mariska színésznő és Dohnányi Ernő zeneszerző. /Amerikai Magyar Alapítvány Lincoln-díja a Károlyi-házaspárnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2009. január 29.

A magyar kultúra napján a Tabula Varadiensis tudománytörténeti jelentősége a magyar és az európai quattrocento művelődéstörténetében címmel tartott előadást Toró Tibor atomfizikus a temesvári Magyar Házban. Vitéz János püspökségének idején, a XV. század közepén Nagyvárad volt a tudományos világ egyik központja – hangsúlyozta Toró professzor. Vitéz János Váradon csillagvizsgálót hozott létre, Georg Pauerbach bécsi csillagász professzor és tanítványa, Regiomontanus segítségével. Pauerbach ide helyezte a kezdő délkört, a Kolumbusz által is használt híres Váradi Táblázatokban (Tabula Varadiensis) innen számította a nap- és holdfogyatkozásokat. Toró Tibor javasolta, hogy a Váradi Táblázatokat vegyék fel az Unesco világ öröksége listájára, akárcsak Bay Zoltán magyar fizikust, egy új tudományág, a radarcsillagászat elindítóját és az első világűrkísérlet végrehajtóját. Az előadáson részt vett Farkas Zoltán csillagász, a Temesvári Csillagvizsgáló igazgatója is. /Pataki Zoltán: Tabula Varadiensis. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998