udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 97 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-97
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bayer Zsolt

1998. június 4.

Kornis Mihály atyai jó tanácsként elmondta Bayer Zsoltnak: "Zsolt, vedd tudomásul, hogy népi-urbánus vitában állást kell foglalni. Nincs olyan, vedd észre, nem lehet kívül maradni. Magyarország erről szól. És - tette hozzá - ha nem ezen az oldalon foglalsz állást, ahol mi vagyunk, akkor te náci vagy. Más választásod nincs, vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem, illetve nekünk. És azt is vedd tudomásul, hogy él ebben az országban ötezer értelmiségi, akiknek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni." Előzőleg Bayer Zsolt elmondta: válaszcikket írt Kornis Mihálynak a Magyar Narancs vélemény rovatában megjelent írására, amelynek az volt a lényege, hogy a fideszesek antiszemita, náci csőcselék, ezért feltette a kérdést: Mondsza fiam, Deutsch! Te, aki zsidó vagy, mit keresel ezek között? Nos, erre akart reagálni Bayer, cikkét elküldte Vágvölgyi B. Andrásnak, a Magyar Narancs főszerkesztőjének. Egyszercsak felhívta Bayert Kornis Mihály és dühöngve rendreutasította: hogy képzeled, hogy vitacikket írsz az én cikkemről? Ott folytatta, hogy aki vele ebben a témában vitatkozni mer, az ott találja magát a nácik között. Kornis folytatta: egy életre tönkreteszi magát Bayer.. /És valóban: a cikke nem jelent meg./ /Székely Kecskés János: Ismét eljön a pitbullok kora. = Demokrata (Budapest), jún. 4./

1998. június 13.

A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./

2001. január 31.

Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2001. február 2.

Erdélyi körútja során febr. 1-jén Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes, Renge Csilla közönségtájékoztatási irodavezető és Lukács Bea bemondó. Pekár István elmondta, hogy fejleszteni fogják a tudósítói hálózatot, három év alatt 10-12 műholdas kapcsolattal rendelkező stúdiót, még több montírozó stúdiót akarnak létrehozni a Duna-medencében. /Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége. Folytatódik az arculatváltási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 3.

Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2001. november 23.

Magyarországon a kormányellenes sajtókommandók újból összfrontos támadást intéztek a jobboldal hadállásai ellen, miután Dávid Ibolya nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a baloldali politikusokat november 4-én kifütyülő tömeg viselkedését. Az eset fodrozódása elérte az ATV-t is, Bayer Zsolt a Sajtóklub c. műsor egyik résztvevője, miután keresetlen szavakkal minősítette azokat, akik 1956 november 4-én, a magyar forradalom leverésekor a szovjet oldalon álltak (mint például Horn Gyula), szilenciumot kapott az ORTT-től. Mindeközben az egyik legjelentősebb közvélemény-kutató cég, a Gallup felmérése szerint a jobboldal vezető pártszövetsége (FIDESZ-MDF) kilenc százalékponttal növelte előnyét az MSZP-vel szemben, kimutatva azt is, hogy mára a magyarországi társadalom nagyobb része a jobboldal győzelmére számít. Az SZDSZ megkapaszkodott a bejutási küszöb fölött, a nemrégiben kitört székházbotrány dacára is. (Horváth Béla kisgazda képviselő egy vaskos dokumentumcsomagot adott át a legfőbb ügyésznek azt igazolandó, hogy az SZDSZ súlyos pénzügyi visszaéléseket követett el a választási kampányban.). Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének minap nyilvánosságot kapott lobbi-akciója pedig nem tudni milyen hatással lesz a szavazókra (Medgyessy Péter cége olyan lobbi-tevékenységért kapott 30 millió forintot, amely teljességgel szükségtelen volt: az illető döntést a Medgyessy által befolyásolható szavazatok nélkül is meghozták volna.) A baloldali pártokat hiteltelenítő gazdasági ügyek napvilágra kerülése nyilván szoros összefüggésben van a javában dúló "választási előkampánnyal". /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Erőátcsoportosulás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2002. május 20.

A távozó magyar kormány nemzetpolitikáját méltatták a szónokok máj. 17-én Csíkszeredában, az idei Bocskai-díjak átadásakor. A budapesti székhelyű Bocskai Szövetség ebben az évben Orbán Viktor ügyvezető magyar miniszterelnöknek, Gergely István csíksomlyói plébánosnak, Komlóssy József Svájcban élő mérnöknek, az Európai Népek Föderatív Uniója alelnökének és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak ítélte az 1995-ben alapított díjat. - A Bocskai-díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése — hangsúlyozta Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány kötelezővé teszi a kormány számára a határon túli magyarság iránti gondoskodást. - A polgári kormány volt az első, amely konkrét lépésekkel nyilvánította ki gondoskodását — mondta Kreczinger. Ugyanakkor a most alakuló magyar kormánykoalíció pártjait azzal vádolta, hogy megpróbálták szembeállítani egymással a magyarországi és az erdélyi magyarságot. Bírálta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét is, aki, véleménye szerint, elhamarkodottan és megalapozatlanul gratulált a Magyar Szocialista Pártnak a választáson elért eredményéhez. A díjátadó ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is. Orbán Viktor egy későbbi időpontban veszi át a díjat Budapesten. /Bocskai-díjak átadása Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Kreczinger István kifejtette, Orbán Viktor karizmatikus egyéniségét még politikai ellenfelei is elismerik. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere az elmúlt négy év nagy sikereként említette, hogy a polgári kormány újból egyesítette a nemzetrészeket. - A csíksomlyói Szűz Mária hazavárja gyermekeit – mondta Dávid Ibolya miniszter az ünnepség résztvevőihez szólva, hozzáfűzve: hazajöttünk. Miután a díjazottak érdemeit méltatta, az MDF elnöke idézte Antall József néhai kormányfőt, aki lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Hozzáfűzte: a lélekből valóság lett. - Feltöltődni jöttünk ide, nem politikai beszédeket tartani – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke, mondván, váratlanul érte a felkérés, hogy szóljon a hallgatósághoz. - Négy év munkája, közösen elért sikerei után fájt, hogy a parlamenti választások kivették kezünkből a kormányzás eszközét – mondta, utalva a választások eredményére. Hozzáfűzte: az eszköztől fosztottak meg, nem a céloktól. Erdélyjáró élményeit, tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával Bayer Zsolt, a Duna Televízió kulturális igazgatója. /Sarány István: Szolgálat és önzetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

2002. június 4.

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2002. július 30.

Tusványoson mutatták be Bayer Zsolt Tündértemető című novelláskötetét. A könyvet Lukács Csaba újságíró, a szerző személyes barátja ismertette. Bayer bevallotta: "Unom már a politikát. Szándékomban is volt 2002 májusa után visszavonulni, de a választások utáni körülmények között nem tudom megtenni". Bízik abban, hogy "az emberek visszatérnek a szépirodalom olvasásához, ami pedig az írókat is arra fogja kényszeríteni, hogy felhagyjanak a posztmodern stílusokkal, és ők maguk is szépirodalmat írjanak." /Bálint Eszter: Lesz irodalom... És nem is sokára! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

2002. szeptember 3.

Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. december 2.

Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./

2003. március 1.

Nemzetpolitika és integráció címmel tartottak fórumot febr. 28-án Kolozsváron a Kolozs megyei Reform Klub szervezésében, Bayer Zsolt budapesti és György Attila csíkszeredai írók részvételével. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája hangsúlyosan Magyarország EU-csatlakozása ellen foglalt állást. "Az EU-csatlakozás megrázkódtatást, visszaesést jelent az új tagok gazdasága számára. Példa erre Görögország, amely csak most kezd talpra állni azután, hogy EU-csatlakozása miatt gazdaságilag tönkrement, nem tudta tartani a lépést a nyugati országokkal. Magyarország most Görögország nyomdokaiba lép" - fejtette ki Bayer. György Attilával egyetértésben kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem létezik összehangolt nemzetpolitika. "A polgári kormányzás négy éve alatt is csupán képet kaptunk arról, hogy milyen is volna, ha lenne nemzetpolitika" - vélte György Attila. "Nemzetstratégia? Az lett volna igazi nemzetstratégia, ha Magyarország visszavásárolta volna az elszakított országrészeket" - tette hozzá Bayer Zsolt. /Salamon Márton László: Nem az EU-ra. Fórumot tartottak Bayer Zsolt részvételével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2003. március 29.

A Krónika beszélgetést közölt Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2003. május 22.

Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./

2003. június 2.

Magyarországon valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítsenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük" - fejtette ki a SZET kolozsvári ülésén Markó Béla.Az RMDSZ elnöke úgy látja, hogy a fórummozgalomnak nincs megfelelő támogatottsága. "A szervezők azt remélték, hogy komoly tömegtámogatást szerezhetnek, de ez szerencsére nem történt meg. A közember sokkal bölcsebb, mint egyik-másik frusztrált politikusunk. Tudomásom szerint Sepsiszentgyörgyön már sokkal kevesebben voltak, mint néhány hete Székelyudvarhelyen - nyilatkozta a Krónikának a szövetségi elnök. - A fórumosok zsákutcába kerültek, hiszen a nemet már kimondták, de hogy mire akarnak igent mondani, mindmáig nem derült ki a számomra." /Salamon Márton László: Markó: csökkenőben a fórumok támogatottsága. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2003. június 2.

Máj. 31-én Sepsiszentgyörgyön tartottak fórumot. Szatmárnémetiből kiindulva, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen keresztül, átívelve szinte egész Erdélyt, a Partiumot és a Székelyföldet, Sepsiszentgyörgyre érkezett a fórummozgalom, jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli. A tanácskozáson közel hétszázan vettek részt, az eseményre egész Erdélyből érkeztek küldöttek. A fórumon ismertették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot Kezdeményező Testület feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény, a székelyföldi területi autonómia megvalósításának ügyében, javaslatot tettek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára vonatkozóan, és eldöntötték, hogy a következő fórum Zilahon lesz. Megnyitó beszédében Tőkés László rámutatitt: joggal tekinthető a tömbmagyar Székelyföld Erdély belső anyaországának. Székelyföld ma is különleges helyet foglal el az erdélyi magyarság életében. A fő cél az erdélyi önkormányzat megvalósítása. A státustörvényről szólva Tőkés László feltette a kérdést: kinek a nevében írta alá Markó Béla a státustörvény módosítását, illetve mi alapján jelenti ki Kovács László magyar külügyminiszter, hogy a határon túli magyarság 98 százaléka támogatja a jogszabály módosítását? Mint fogalmazott, rólunk ne nélkülünk és ellenünk döntsenek, nevünkben ne politizáljanak, a polgári körök pedig ne nézzék tétlenül ezt a csúfságot, ami a romániai magyar közösséggel történik. Toró T. Tibor, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában tájékoztatott a testület máj. 30-i sepsiszentgyörgyi üléséről, amelyen elhatározták: a testület alapvető feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozása. Ennek érdekében létre kell hozni az elméleti-jogalkotói munkacsoportot, amelynek feladata az a statutúmtervezetek, valamint a székelyföldi területi autonómia statutúmának előkészítése. A dokumentumokat a román parlamentnek is el kell törvény formájában fogadnia. A fórumra elküldte üzenetét Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, majd Bayer Zsolt magyarországi újságíró kapott szót, aki beszédében hangsúlyozta: a cél a magyarságot megillető jogok kikövetelése, kiharcolása mindenféle megalkuvás nélkül. Király Károly volt RMDSZ-es szenátor előadásában elmondta: a legnagyobb tragédia szerinte az, hogy a nemzetközi közvélemény előtt Romániát modellértékűnek könyvelték el a kisebbségi kérdés kezelésének tekintetében. Hangsúlyozta: a baj az, hogy a magyar elit egy részét sikerült a román hatalom szolgálatába állítani. Elfogadott határozattervezetük szerint felkérték az Országgyűlést, hogy az alábbi elveket és szándékokat érvényesítsék a kedvezménytörvény módosítása kapcsán: a törvény preambulumában tételesen maradjon benne az egységes magyar nemzetre való utalás; a kedvezmények és támogatások odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány vagy hozzátartozói igazolvány birtoklása, továbbá ezen igazolványok birtokosai Magyarországon alanyi jogon vehessék igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket. Továbbá a törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgársággal azonos jogok illessék meg; illesen meg minden, a törvény hatálya alá tartozó közép- vagy felsőfokú tanulmányt folyató személyt diákkedvezmény, a határon túli pedagógusokat pedig az anyaországiakkal azonos pedagóguskedvezmény. A jogszbály biztosítsa minden magyar nyelvű oktatásban vagy nevelésben részesülő kiskorú gyermek azon jogát, hogy oktatási-nevelési, illetve tankönyv- és taneszköz támogatást kaphasson. A fórum állást foglalt a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében is. Székelyföld fejlődésének alapvető politikai eszköze az önkormányzás elvének érvényesítése a Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács felállítása révén. Javasolták, hogy Románia parlamentje november 15-ét az 1987-es brassói kommunistaellenes lázadás napját nyilvánítsák a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ennek támogatására felkérik az RMDSZ-t, az egész romániai társadalom demokratikus erőit és Constantin Ticu Dumitrescut, a volt politikai foglyok szövetségének elnökét. /Papp Annamária: Megkezdik az erdélyi autonómia felépítését. Az úticél nem Bukarest, hanem Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2003. november 25.

Miközben a moldvai csángó falvakban újraindították az alternatív magyar nyelvű oktatást, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének betiltását kérte a bíróságtól. - Nem lehet elmagyarosítani valakit csak azért, mert az Európa Tanácsnál valaki úgy akarja - nyilatkozta a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángókérdésben illetékes vezetője. A strasbourgi dokumentumok szerint a helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvi oktatáshoz, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. Megalakult az ellenszervezet, a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület. Elnöke, Gheorghe Bejan.A hetilap részletet közölt Bayer Zsolt-Lukács Csaba szerzőpáros Haza a magasban című, 2002-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent könyvéből. /Leiskolázva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2003. december 30.

Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta azokat a magyarországi jobboldaliakat, akik Erdélyben megszólaltak. Mindegyiknek hozta előéletét, régi munkahelyét. 1. Bayer Zsolt, Orbán Viktor volt magyar kormányfő barátja és tanácsadója, a Duna Televíziónak a Fidesz által kinevezett egykori kulturális igazgatóhelyettese, volt Népszabadság-munkatárs, jelenlegi Magyar Nemzet-cikkíró, május 31-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán azt sürgette, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel "Bizánc", "az idióta román sovinizmus", "a helyi hülye román rendőr" ellen. "El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még? Egyszer egy ír ismerősömmel beszélgettünk az erdélyi helyzetről, és megkérdezte: hányan vagytok ti ott magyarok? Mondtam, sajnos már csak úgy másfél millióan. Az ír megdöbbent: másfél millióan? Akkor hogy létezik, hogy nem rólatok szól az egész világsajtó? Hát igen. Nem rólunk szól, mert tűrünk, gyáván és önfeladóan." 2. Kövér László magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki a nyolcvanas évek végén, egyetemi tanulmányai után a még Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. Kövér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 13-i kolozsvári alakuló ülésén kijelentette: "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" Kövér hozzátette: "Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy a nemlét kérdése. Aki ezt szűklátókörűség okán nem képes, vagy önös érdekektől vezettetve nem akarja felismerni, illetve elismerni, az alkalmatlan illetve méltatlan arra, hogy a magyarságot bármely fórumon képviselje." Ezután következtek Tibori Szabó Zoltán megjegyzései: "Ezek az urak csak a pofánkba vágták, hogy bezzeg az írek, a baszkok és mások nem tűrnék..." stb. Maga Tőkés László református püspök egyetlen alkalommal sem utasította rendre az erőszakra biztatókat. /Tibori Szabó Zoltán: Vérünkre megy a játék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tibori Szabó Zoltánhoz hasonlóan Kolozsváry Zoltán is elítélte a magyarországi politikusokat,akik autonómia ürügyén fegyveres harcot javasolnak az erdélyieknek "néhány önnön nagyságától és határtalan hatalomvágyától elvakult politikusunk segítségével". Ezek a magyarországi politikusok elfelejtik, "hogy a történelem e két nemzetet, a magyart és a románt arra ítélte, hogy együtt éljenek és próbáljanak egy európaibb, biztosabb jövőt kikínlódni." Kolozsváry megmagyarázta: "Az autonómia tényleg létkérdés, de ezt csak a többségi nemzettel lehet megalkotni és nem ellenében." /Kolozsváry Zoltán: Lármafa avagy nyílt levél magyarországi politikusoknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2004. január 20.

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet munkatársa Markó Bélához írt nyílt levelében elutasította Markó Béla állításait. Ezt írta többek között: „S nem mint politikustól, hanem mint értelmiségitől kérdezem: milyen érzés, milyen morális kihívás Tőkés László helyett egy Verestóy Attilával kormányozni az RMDSZ-t? Emlékszel-e még, amikor 1990-ben a derék Katona Ádám azt javasolta, hogy a székelység gyűljön ismét össze Agyagfalván, és nyilvánítsa ki az autonómia iránti igényét? Emlékszel, Verestóy Attila párttársad milyen aljas módon járatta le már akkor az autonómia eszméjét és gondolatát? Verestóy ilyeneket beszélt: hogyan is képzelik mindezt a szervezők? Eztán majd külön járdája lesz a románoknak meg a magyaroknak…” /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának /Magyar Nemzet (Budapest), jan. 20./

2004. január 24.

Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 31.

A Krónika újraközölte Bayer Zsolt Markó Bélának írt nyílt levelét. /Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./ Először a Magyar Nemzetben jelent meg /jan. 20./

2004. február 3.

A Krónika január 31-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét, Székedi Ferenc szerint jelezni volna, hogy a szöveg már megjelent a Magyar Nemzetben. Székedi Ferenc szerint a szerkesztő azt is hozzá tehette volna: a lapot fenntartó bizonyos magyarországi politikai körök parancsára éppen azon a napon kellett megjelentetni az írást, amikor Székelyudvarhelyen kongresszust tartott a Magyar Polgári Szövetség. Bayer Zsolt írása különben nem okozott meglepetést, hangsúlyozta Székedi. Hozzátette, hogy mi nem írunk így. „Mert a magyarországi közélet nem a mi dolgunk. Mint ahogyan az erdélyi közélet sem a Bayer Zsolt dolga. Ha tetszik, ha nem: az erdélyi közélet mindenekelőtt azoknak a dolga, akik itt élnek.” – mondta ki Székedi. /Székedi Ferenc: Felhívás keringőre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Előzmény: Bayer Zsolt: Hazug egység, elhazudott múlt, megmenthető jövő. Nyílt levél Markó Bélának. = Magyar Nemzet, 2004. január 20.

2004. február 5.

Az Udvarhelyi Híradó is közölt hozzászólást az erdélyi új szerveződésekkel kapcsolatos vitáról. Mi történik? „A tömegek kábítása, bocsánat a kifejezésért, hülyítése, a mélymagyar lelkiség megszólítása.” A hozzászóló támadta Szász Jenő polgármestert, kiemelve műveletlenségét, majd Bayer Zsoltot, aki képes Markó Bélát kioktatni. A befejező mondat: „A Magyar Polgári Szövetség szent tehén akar lenni, miközben csorda.” /Ványolós A. István: Ólomszárnyú vágyak temetője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./

2004. február 10.

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa keményen támadta Bayer Zsoltot, aki szerinte „a budapesti kormánypárt ellenzékének zsoli-zsokkerje” és „ahol összeül három vagy háromszáz búsmagyar, hogy az RMDSZ-t mocskolja, ott hopp!, megjelenik Bayer Zsolt is, hogy mindenkit túllicitáljon”. A Magyar Nemzet január 20-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét Markó Bélához, ezt újraközölte a Krónika. Erre nem Markó válaszolt, hanem Barabás ebben a cikkében. Bayer nyílt levele Elvándorlás és megmaradás című fejezetében azt írta, hogy az RMDSZ „lélekölő politikája” miatt számtalan magyar fiatal menekült el Erdélyből. Barabás szerint ez sületlenség. Románok, németek, zsidók (százalékban kifejezve) ugyanannyian – ha nem többen – hagyták el az országot, mint magyarok. „Ez a bayeri logika egyik bökkenője.” /Barabás István: Elhazudott jelenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2004. március 1.

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 2.

Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

Kolumnás összeállítást szentelt az ügynek a Ziua című ellenzéki politikai napilap. Utalt arra, hogy Bayer Zsolt korábban bírálta az RMDSZ-t, és kedvezően kommentálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozását. Az ellene foganatosított belépési tilalmat a román Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után a román hírszerző szolgálat ajánlásai alapján rendelték el – írta a lap, emlékeztetve, hogy Adrian Nastase kormányfő annak idején kijelentette: azokat a külföldieket, akik etnikai elvű autonómiáról beszélnek, nem kívánatos személynek minősíthetik. A lap szerint a román hatóságok intézkedése a sajtószabadság korlátozásaként fogható fel. /A román sajtó Bayer Zsolt kitiltásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

2004. március 2.

Február 29-én, vasárnap Szovátán a Teleki Oktatási Központban összegyűlt érdeklődők kihangosított telefonon hallgathatták meg Bayer Zsolt magyarországi újságírót, aki többek között a szovátai autonómiakonferenciára utazott volna Romániába. A Magyar Nemzet publicistája a mintegy félórás telefonkapcsolat során elmondta, rendkívül rosszul esett neki a román hatóságok antidemokratikus lépése, ám örül annak, hogy az erdélyi sajtótársadalom megpróbál kiállni mellette, és egyben a sajtószabadság mellett. Bayer a választásokról szólva megismételte korábbi véleményét, miszerint Erdélyben eljött az idő, hogy a magyarság ne csak szavazzon, hanem szabadon válasszon. „A szabad választások még nem egyenértékűek a választás szabadságával” – hangsúlyozta Bayer telefonon. Szováta polgármestere, Péter Ferenc nem engedélyezte a rendezvény megtartását a helyi romai katolikus egyház tulajdonában lévő, de a városháza kezelésében lévő Damokos Kázmér Kultúrotthonban, ezzel voltaképpen kitiltotta Bayer Zsoltot – még mielőtt visszafordították volna őt a borsi határátkelőtől. A város elöljárójának döntése miatt a szervezőknek a Teleki Ház Bíró István termét kellett kibérelniük a vasárnapi rendezvényre. „Nem vagyok sem MPSZ-, sem autonómiaellenes, csupán az a véleményem, hogy Bayer Zsolt stílusa nem méltó egy művelődési otthonhoz. Főleg egy olyanéhoz, amit az RMDSZ segítségével sikerült rendbe tenni” – magyarázta Péter Ferenc, aki a múlt héten még biztos volt abban, hogy a Magyar Nemzet munkatársa „mocskolni fogja az RMDSZ-t”. A közel kétórás politikai lecke alatt a Magyar Polgári Szövetség meghívottai és a közönség sem bírálta az RMDSZ-t. /Szucher Ervin: Szováta polgármestere is kiutasította Bayer Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

A budapesti román nagykövetségen tiltakozott az országból kitiltott Bayer Zsoltot újságíró. A Krónika értesülései szerint a román hatóságok az ország nemzetbiztonságára tekintettel rendelték el Bayer Zsolt újságíró kitiltását. Hivatalosan márc. 1-jén sem indokolták meg a román hatóságok, hogy milyen okokból tiltották ki az országból Bayer Zsolt újságírót. Cosmin Dobran, a román Külügyminisztérium szóvivője a Krónikának elmondta, mivel nem diplomatáról van szó, a tárca nem foglal állást a szombati határincidenssel kapcsolatban. A szóvivő közölte, a román Belügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozza Bayer Zsolt kitiltásának okait. A Krónika információi szerint a Román Hírszerző Szolgálat azzal az indoklással tett javaslatot a Bayer Zsolt elleni intézkedésre, hogy olyan cselekedetek elkövetésével vádolják, amelyek „veszélyt jelentenek az állambiztonságra”. Bayer megbeszélést folytatott a Fidesz– MPP külügyi kabinetjével is, az ellenzéki párt politikusai közölték vele, Brüsszelben és a Helsinki Bizottságnál tájékoztatják az európai uniós intézményeket a határincidensről. /Rostás Szabolcs: Bayer veszélyes a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2004. március 2.

A román hatóságok érzékenységét minden bizonnyal Bayer Zsolt erdélyi és székelyföldi felszólalásai bántják. A magyarországi újságíró például tavaly májusban az EMNT sepsiszentgyörgyi fórumán többek között „idióta román sovinizmusról”, „helyi hülye román rendőrről” beszélt. „El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még?” – hangoztatta felszólalásában Bayer, majd így folytatta: „És ha az a helyi hülye román rendőr még egyszer fenyegetőzni merészel, akkor oda kell menni néhányezer magyarnak a rendőrőrs elé, le kell ülni, és onnan addig ki nem jön senki, ameddig be nem fejezik egy életre azt, amit el sem lett volna szabad kezdeniük. És oda kell menni a Wass Albertről elnevezett iskola köré is, és megvédeni. Nehogy véletlenül azt képzelje Bizánc, hogy a magyaroktól elveheti egyik legnagyobb írójukat (…) Ébredjünk már fel, barátaim! Mindez itt és most történik velünk, miközben vezetőink pezsgőznek, és győzelmi jelentéseket tesznek közzé a javuló román–magyar kapcsolatokról. Persze könnyű úgy javítani a kapcsolatot, ha az egyik fél egyenesen imádja, ha arcul köpik, és minden nap házhoz megy a pofonért (…) Most követelni kell, s kiállni a jogért, az igazságért. És mi lehet a következetes tisztesség ma Erdélyben? Minden jogunk kikövetelése, méghozzá megalkuvás nélkül! Székelyföldi régió, területi és kulturális autonómia európai mintára – és kettős állampolgárság.” /R. Sz.: Mi bánthatja a románok érzékenységét? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-97




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998