udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Beer Miklós

2003. augusztus 3.

A Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Kárpát-medencei magyar kispapok találkozóját júl 15. és 20. között. A találkozónak idén is a pannonhalmi apátság adott otthont. A találkozó célja szorosan összefügg a szövetség célkitűzéseivel: összekötni a magyarokat a határokon innen és túl, erősíteni őket nemzeti öntudatukban és hivatásukban. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola kispapjai közül 15-en voltak jelen ezen a programsorozaton. A találkozó fővédnöke, Beer Miklós újonnan kinevezett váci megyéspüspök nyitotta meg a rendezvényt, Beer Miklós a szemináriumokért felelős püspök a Magyar Katolikus Püspöki Karban. Olaffson Placid bencés atya tartott "élménybeszámolót", tíz évig volt ugyanis orosz munkatáborban. Nagyon jól feltalálta mindig magát, s a túlélés négy szabályát mondta el, amelyek manapság is érvényesek: 1. Ne panaszkodjunk, vagyis ne dramatizáljuk a szenvedést; 2. Az élet apró örömeit kell keresni; 3. Fontos az önbecsülés: mutassuk meg, hogy mi képesek vagyunk; 4. Ha van hova kapcsolódni, könnyebb a szenvedést elviselni. Dr. Bolberitz Pál, a PPKE filozófiatanára a papságáról beszélt. Este Balogh Zoltán protestáns lelkész tartott előadást, aki Orbán Viktor tanácsadója volt, most pedig a köztársasági elnöki hivatal munkatársa. A kispapokat kirándulásra vitték. Voltak Veszprémben, Tihanyban, Budapesten, ahol az Országházban láthatták a Szent Koronát, majd a Terror Házát. /Kicsi István: Hiteles papokra vár a jövő. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 22.

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

2005. április 25.

A csanádi egyházmegye feldarabolódott, három része jelenleg a szeged-csanádi, a nagybecskereki és az idén 75 éves fennállását ünneplő temesvári egyházmegyét alkotja. A Szent György székesegyház búcsúja napján, április 23-án, Roos Márton megyés püspök meghívására Temesvárra látogatott dr. Beer Miklós váci és Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. A szentmisén részt vett továbbá a szegedi székesegyházi plébániáról érkezett zarándokok népes csoportja. Így Temesváron együtt ünnepelhettek a három testvéregyházmegye képviselői. 1030-ban Gellértet püspökké szentelték. Ezt a 975 évvel ezelőtti eseményt, az egyházmegye megalapítását ünnepeljük, fogalmazott Roos Márton püspök. /Sipos Enikő: Szent Gellért nyomdokán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2005. december 6.

December 5-én felavatták Verőcén a Wass Albert parkot és szobrot a katolikus plébániahivatal mögött. A mű Tóth Dávid szobrászművész alkotása. Az ünnepség fővédnöke Beer Miklós váci megyéspüspök volt, az ünnepi beszédet Bartha József református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke mondta el. Az avatáson jelen voltak a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar egyházi és politikai vezetők, valamint Wass Albert fiai is. A rendezvényen közreműködött Budai Ilona Magyar örökség-díjas népdalénekes és Ferenczy Csongor színművész. /Wass Albert-szobor Verőcén. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 6./

2009. szeptember 11.

Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében. Megerősítették a két ország nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására. Megállapodtak abban, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben. Bajnai Gordon a Robert Ficóval tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kijelentette: továbbra is vannak véleménykülönbségek. „A Szlovákiában élő kisebbségek – köztük a magyar kisebbség – helyzete megfelel az európai normáknak” – jelentette ki a szlovák kormányfő, hozzátéve, hogy „kisebbségi iskolák százai működnek Szlovákiában, a kisebbségek kulturális és politikai téren is támogatást kapnak”. Fico hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Továbbra is szabadon használhatja anyanyelvét minden szlovákiai magyar – jelentette ki. „Az a tény, hogy együtt imádkoztunk, reményt ad arra, hogy megtaláljuk egymás felé a hangot” – mondta Beer Miklós váci püspök, a Bajnai-Fico találkozó idején tartott magyar–szlovák imaóra kezdeményezője. /Pozsony számon kérhető. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Fico szerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovákiai magyar honatyák részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 11-én tartott budapesti ülésén. Lubomír Vázny szlovák közlekedési és távközlési miniszter nyilvános bocsánatot kért azért, hogy a Szlovák Posta hibásan alkalmazta az államnyelvtörvényt: körlevélben utasította alkalmazottait a szlovák nyelv kötelező használatára, miközben nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. /A magyar–szlovák ellentétekről tárgyalt Bajnai Gordon és Robert Fico. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998