udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Beke Pál

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2004. január 24.

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998