udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Belénessy Csaba

1999. szeptember 28.

A magyar tévések egy csoportja Erdélyt járja. A Szovátán jelen volt Belénessy Csaba, az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségének vezetője, Bornemissza Eszter, a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője, Dömölky János, a Magyar Televízió elnökének tanácsadója, és még jó néhányan az MTV stábjából. Jelen voltak az erdélyi, vajdasági, felvidéki, ukrajnai magyar tévések is. A vita arról folyt, hogy szegények a határon kívüli tévések, stúdiók, hogy szükség van a határon túli tudósításokra, csak éppen nincsenek hozzá eszközök, meg az a mód sincs kidolgozva, ahogyan a tudósítások, riportok gyorsan és biztonságosan eljuthatnának az MTV-hez. Egy ideje az a hír járja, hogy az MTV is nyitni készül a határon túli magyarsággal kapcsolatos témák felé. Talán a legnyilvánvalóbban ez majd az MTV híradójában mutatkozik meg, mely eddig nemigen jeleskedett a határon túli helyzet tálalásában. Szovátán megjelent Horváth Szilárd, az MTV híradójának főszerkesztőjét is, aki elmondta: támogatja azt, hogy a hírműsor ne csak magyarországi, hanem "magyar híradó" legyen. - Az MTV-nek szeptember elsejétől bukaresti tudósítója van, B. Nagy Veronika. Horváth Szilárd nemrég lett főszerkesztő, furcsának tartja, hogy a híradónak eddig egyetlen határon túli városban sem volt tudósítója. Bornemissza Eszter arról tájékoztatott, hogy a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetősége évente összeül a határon túli munkatársakkal. Tavaly elmaradt ez az összejövetel, az idén meg nagyon aktuálissá vált. - Szept. 24-én az MTV munkatársai Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral, találkoztak. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke munkatársaival /Bálint- Pataki József, Bátai Tibor/. A tévés csapat Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen folytatta körútját. /Stílusváltás az MTV-nél? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2004. szeptember 25.

A Duna Televízióban már a megvalósulásra váró nagy terv, a magyarok világtévéjének megteremtésének jegyében készült el a legújabb műsorrács. – Az alapító okiratban már szerepelt, hogy legfontosabb feladatunk a határon túli magyarság tájékoztatása – figyelmeztet Belénessy Csaba tájékoztatási alelnök. A jövőben hétköznapokon, délután öttől egy órában a határon túli információknak jut főszerep. Rendre a tíz perces Kárpáti Híradóval indul a program, majd következik a Régiók adása. Emellett – szeptember 26-án – új műsor indul Magyarok címmel. Ennek keretében bejárják a magyar lakta területeket, és rendszeresen kapcsolják Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Pozsonyt, Ungvárt és Szabadkát. /Sz. Z. A.: Újra fókuszban a magyarlakta területek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. október 10.

Szeptember 14-én nyitotta kapuit Felvidék első magyar nyelvű egyeteme Révkomáromban, a Selye János Egyetem. A Duna Televízió könyvgyűjtést kezdeményezett az új egyetem részére. Fennállásának elmúlt tizenkét éve alatt a Duna Televízió 870 ezer könyvvel gazdagította a határon túli magyar közösségek könyvtárait. A televízió két felvidékről származó bemondó-műsorvezetője, Ciprusz Éva és Asbóth József különösen nagy eseménynek tartja az egyetem létrejöttét. A november közepéig tartó akcióról Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke és Albert Sándor az egyetem rektora együttműködési megállapodást írt alá Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az esemény fővédnöke jelenlétében. A szervezők 20-30 ezer kötetnyi szépirodalmi, idegen nyelvű szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági irodalom beérkezésére számítanak, amelyeket gondos válogatás után juttatnak el Révkomáromba. /Nagyszabású könyvgyűjtő akció Révkomáromban. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

2005. február 8.

Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke erdélyi útján ellátogatott Marosvásárhelyre és Kolozsvárra. Belénessy Csaba elmondta, erdélyi gyökerei vannak. Apja a háború után Gyergyószentmiklósról települt át Magyarországra. Még nincs elnöke a Duna TV-nek, de nincs botrány, jelezte. A Duna TV teljes mértékben elkötelezettje az összmagyarság ügyének, ezért hozták létre. A felmérésekből kiderül, a Duna Televízió az erdélyi magyar közösség kedvenc adója. Fontos szakmai, politikai lépés volt, hogy a határon túli magyarság önálló műsorkészítőként jelenik meg. Most tovább kel lépni, a helyi műhelynek meg kell hirdetniük a versenyvizsgát. Belénessy Csaba szeretné korszerűsíteni közéleti műsorokat, szerinte meg kell mutatni azt a környezetet, amelyben a magyarság él. Fel kell mutatni a magyar cégek, befektetők megjelenését a térségben. Belénessy szerint a Duna Televíziónak be kellene mutatnia Koltay-féle Trianon-filmet. /Köllő Katalin: A Duna TV számára fontos az erdélyi magyarság. Beszélgetés Belénessy Csaba tájékoztatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2006. december 18.

Száműzi a Kossuth Rádió a nagy népszerűségnek örvendő Vasárnapi Újság című műsorból a reggeli igei gondolatok közreadását, döntött az adás frissen kinevezett új felelős szerkesztője, Belénessy Csaba. A döntésről Belénessy rövid levélben értesítette Tőkés László püspököt, aki eddig havonta egy alkalommal jutott szóhoz a magyar rádióban. A Kossuth Rádió 5 év óta kezdte vasárnap reggeli, zömmel a határon túli magyarság életéről szóló műsorát az egyházfők igei alapú gondolataival. A püspök Belénessynek írt válaszlevelében mindenekelőtt gratulált az új felelős szerkesztőnek a kinevezéshez, de kifogásainak is hangot adott. „Fájlalom viszont, hogy a Mondom néktek című igei rovat ökumenikus jellegét feladta” – írja Tőkés László a szerkesztőnek címzett levelében, majd így folytatja: „rendkívül illetlennek és sértőnek érzem a műsorukból való eltávolításom módját”. A királyhágómelléki református püspök szerint az „a továbbiakban eltekintek közreműködésétől” mondat használata a régi, rossz időkre emlékezteti az embert. /Gergely Gizella: „Száműzték” az igéket. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2008. július 17.

Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2009. július 20.

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998