udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bem József

1990. március 15.

Márc. 15-én emléktáblát lepleztek le Marosvásárhelyen, a Református Esperesi Hivatal épületén, a Teleki-ház falán. A márványtáblán ez olvasható: "Ebben a házban szállt meg a világszabadság nagy harcosa, Bem József tábornok, aki 1849. július 30-án reggel innen indult Petőfi Sándor kíséretében a fehéregyházi csatatérre. Emlékük legyen áldott minden szabadságszerető ember szívében." /Üzenet (Marosvásárhely), márc. 30./

1994. május 27.

Máj. 28-án Székelykeresztúron az árvaház ünnepélyesen felveszi Zeyk Domokos, a fehéregyházi csata hősének nevét. Az árvaházban 3-18-éves korig 128 gyermek él. Az árvaház magyar nyelvű állami intézmény, amelyben a református, római katolikus és unitárius vallásoktatás folyik. Zeyk Domokos életét Vita Zsigmond idézte fel: 1816-ban született Diódon, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd hazament Diódra gazdálkodni. Az 1848-as szabadságharcban beállt Bem tábornok seregébe. Bem a kiváló katonát maga mellé vette, hadsegédnek. Kolozsvárról Zeyk Domokos űzte ki a császári hadsereget. Bem csapatai nem állomásoznak Nagyenyed közelében, így sikerült a várost és vidékét feldúlni, lakosait megölni Axente román csapatainak. Zeyk Domokos a fehéregyházi csatában is hősiesen harcolt a túlerővel szemben. Az orosz csapatok felszólították a megadásra, ő azonban nem tett eleget a felszólításnak, hanem főbe lőtte magát. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

1994. június 14.

Jún. 14-én Kolozsvárra látogatott Bogumil Luft, romániai lengyel nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, majd megtekintette a bevakolt Bem József-emléktáblát és sajnálatát fejezte ki a jogállamban elfogadhatatlan polgármesteri eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16., Új Magyarország, jún. 16./

1995. március 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár tartott összegező előadást az 1848-as magyar szabadságharcról. A román újságírók azt állították, hogy Bem tábornok több mint 200 román falut tett a földdel egyenlővé és 40 ezer román parasztot öletett meg. Szilágyi N. Sándor hangsúlyozta: egyetlen román települést sem jegyzett fel sem a román, sem a magyar történetírás, amelyet a magyar szabadságharc katonái elpusztítottak volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1998. március 15.

Márc. 15-én Kolozsváron a Szent Mihály katedrálisban ünnepi ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójáról, majd megkoszorúzták Bem József és Petőfi Sándor emléktábláit. A rendezvényeken jelen voltak az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete, a megyei és városi RMDSZ vezetői, városi és megyei tanácsosok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

1998. augusztus 22.

Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. augusztus 23.

Aug. 23-án Szamoskrassóban a Darvay-kúria falán Bem-emléktáblát helyeztek el, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, majd Bogumil Luft bukaresti lengyel nagykövet méltatta a szabadságharc jelentőségét. Az ünnepségen megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. Ezen a napon a református templom 200 éves fennállására is emlékeztek, sikerült a templomot felújítani. Ugyanezen a napon a második világháborúban elesettek emléktábláját is felavatták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az emléktábla magyarul, lengyelül és románul hirdeti: "Ebben a házban szállt meg 1848 decemberében Bem József forradalmár tábornok", az emléktábla állítói: Szent István Kör, Szatmári RMDSZ, helyi tanács. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

1998. december 27.

Bem József 1848. decemberi kolozsvári bevonulásának 150. évfordulóján dec. 27-én, vasárnap az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az EMKE országos elnöksége emlékünnepélyt tartott Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály templomban. Dr. Czirják Árpád érseki helynök beszéde után Csetri Elek történész tartott előadást. A Főtér sarkán álló Teleki -ház falán emléktábla hirdeti, hogy ott szállt meg Bem apó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

1999. március 16.

Újból megjelent a budapesti Kovács István történész, költő Bem apó című könyve a H. Press Kiadónál (Sepsiszentgyörgy). A könyvet márc. 14-én a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy) mutatta be Kónya Ádám múzeumigazgató és Farkas Árpád költő. Ezzel kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a márc. 15-i megemlékezések. /A legendákon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. április 20.

Másfél évszázados születésnapján sajtótörténeti adatokban gazdag emlékszámmal jelent meg ápr. 16-án a Brassói Lapok című hetilap, az erdélyi magyar újságírás legnagyobb múltra visszatekintő kiadványa. A brassói magyar hetilap azt a Brassói Lapot tekinti elődjének, amely a Cenk alatti városba bevonuló Bem tábornok utasítására 1849. április 16-án jelent meg először. Az újságból ezzel a címmel 19 szám került utcára 1849-ben, majd a magyar forradalom és szabadságharc bukása után különböző neveken adták ki. 1895. január elsején a Brassó és a Brassói Magyar Újság összeolvadásából született meg a Brassói Lapok című napilap. Ez 1940 őszén a vasgárdisták fenyegetései miatt megszűnt, majd 1969-ben hetilapként kezdte meg ismét működését. A mai Brassói Lapok a város második legnagyobb példányszámú lapja, amelyet Brassó és környéke szórványmagyarságának minden második-harmadik családjában rendszeresen olvasnak. A hetilap ma teljes mértékben önellátó kiadvány, szerkesztőinek kizárólagos tulajdonát képezi. A 150 éves Brassói Lapok történetét olyan kiváló magyar írók és újságírók neve fémjelzi, mint Kacsó Sándor, Kőrösi-Krizsán Sándor, Ruffy Péter, Méliusz József, Mikes Imre, Kakassy Endre, Halász Gyula, Dienes László, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, akik szerkesztőként, tudósítóként vagy munkatársként jegyezték a lapot. /Brassói Lapok - emlékszám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

1999. július 22.

Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1999. július 24.

Különszám kiadásával emlékezett a Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ arra, hogy 150 évvel ezelőtt jelent meg az akkori Székely Hírmondó első száma, Háromszék első sajtókiadványa. Bem tábornok tábori nyomdagépet ajándékozott Kézdivásárhelynek, ezen készült az akkori újság. Az emlékszám ezer, számozott példányban jelent meg. /Flóra Gábor: 150 éves Háromszék első sajtókiadványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1999. július 25.

Július 25-én, vasárnap Bereckben, a katolikus templom közelében leleplezték a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotta Petőfi és Bem arcképét megörökítő bronz domborműves emléktáblát, jelt állítva a forradalom két nagy hőse, Petőfi és Bem apó találkozásának. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kovács István író, a Magyar Köztársaság krakkói főkonzulja, a Bem és Petőfi életmű nagy szakértője. Az emlékhelyet Máthé Ferenc plébános áldotta meg. A változatos kulturális műsor után a jelenlévők megtekintették a művelődési központban szervezett, az eseményhez és a településhez kapcsolódó kiállítást. /Ahol Petőfi és Bem találkozott Berecken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1999. augusztus 16.

Sorozatban adja ki közleményeit a Román Nemzeti Egységpárt központi és megyei vezetősége, a sajtó meg közli azokat. Így többek között azt az állítást is, amivel a könyvelőből lett "történész", Miron Cichisan egységpárti parlamenti képviselő állt elő. Szerinte Bem tábornok nemzetközi háborús bűnös. Külön közleményben el is utasították a szilágysomlyói RMDSZ ama törekvését, hogy szobrot emeljen a szabadságharc erdélyi hadvezére emlékének, aki 1848 decemberében éppen Szilágysomlyóról kiindulva vívta meg győztes csatáit az osztrákok ellen. /Bem, a nemzetközi háborús bűnös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1999. szeptember 1.

Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1999. október 6.

A szilágysomlyói VII. Báthory Napok után a helyi RMDSZ és a Báthory István Alapítvány rendezésében október 5-én nagyszabású emlékünnepélyt szerveztek a 13 aradi vértanú emlékére. A megemlékezés kiállítással nyílt meg: Bánffy Miklós grafikáit mutatták be. Egyed Ákos professzor Erdély 1848-49 című könyvének második kötetét mutatta be. Bem József tábornok emléke előtt akart tisztelegni a város magyar lakossága, a városvezetés azonban nem engedélyezte a református templom falára tervezett Bem-dombormű felállítását. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó újra ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1999. október 20.

Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

1999. október 30.

Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

2000. december 14.

Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. március 16.

Márc. 15-én az 1848-49-es magyar szabadságharcról emlékezett meg Marosvásárhely magyarsága. Az ünnepségsorozat délelőtt a Dr. Bernády György téren elhelyezett Bem József- emléktáblánál kezdődött. Barabás László, a Kántor- tanítóképző Főiskola igazgatójának beszéde után koszorúzás következett. Az ünnepség a Petőfi-szobornál folytatódott. Ez az első év, amikor a marosvásárhelyi magyarság a forradalmár költő szobránál emlékezhet meg 1848. március 15-ről. Gál Éva, a megyei RMDSZ- szervezet alelnökének megnyitó beszéde után dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke szólt az ünneplőkhöz. A délutáni ünnepségen Tőkés András és Ötvös József református lelkész emlékezett. /Antalfi Imola: Az együvétartozás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen a postaréti Székely vértanúk emlékművét több mint ötezer ember állta körül, amikor felcsendült a Szózat. Dr. Kelemen Atilla beszélt, majd Petőfi-verseket szavaltak. Kossuth-nótákat énekeltek a Bernády Kamarakórus, a Psalmus, a Nagy István Vegyes Kórus, a Soli Deo Gloria, a Gecse utcai Evangélikus Kórus, valamint a Református Kollégium kórusa. A koszorúzás után az ünnepség a Himnusz és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /(lokodi): A Székely vértanúk emlékművénél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2001. május 23.

Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. május 28.

A dél-lengyelországi Tarnówban máj. 26-án felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnównak. A szobor előterében felavatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapu, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapuja. Rajta Petőfi egyik Bemről írott verse - Az erdélyi hadsereg - két versszaka olvasható magyar és lengyel fordításban. Az ünnepségen jelen volt Kovács István krakkói főkonzul (az esemény főszervezője) is. Mintegy 100 tagú magyar csoport érkezett az avatásra, megjelent a település két testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek és Kiskőrösnek a polgármestere. Az ünnepségeken korhű öltözékben, lovon részt vettek több hagyományőrző magyarországi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tarnówi székelykapu a második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa legutóbbi lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandecen) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnówinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szentté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. /Székelykapu Bem apónak. Lengyel-magyar emlékpark Tarnówban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2001. július 30.

Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./

2001. szeptember 24.

Szept. 23-i kétéves adminisztrációs harc után került talapzatára Szilágysomlyón Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szobra. Felavatását Tiberiu Marc prefektus jelenléte emelte kormányszintűvé. Az ünnepi misét Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta. Zieslaw Tanda, a lengyelországi reformált evangélikus egyház beszédében kimentette a lengyelországi választások miatt elmaradt hivatalos képviseletet, és tolmácsolta a nagykövetség és a Lengyel Világszövetség üdvözletét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében az összefogást sürgette. Az ökumenikus mise után a katolikus templomkertben Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász alkotása előtt tisztelegtek a meghívottak. Íjártó István, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntőjében a magyar és a lengyel nép Közép-Európában páratlan kapcsolatát méltatta. A Surányi József somlyói származású budapesti jogász által adományozott szobor előtt romániai és magyarországi intézmények helyeztek el koszorút. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta: "A Báthory Napok kilencéves történetében először történt meg, hogy a kormány nevében a megye prefektusa, Tiberiu Marc és Szilágysomlyó polgármesteri hivatala is koszorúzott. Vida Gyula parlamenti képviselő kifejtette: "Egyre közelebb kerülünk a magyarság emlékparkjának kialakításához, amelyben a Báthoryak mellett Bem József tábornok is jelentős helyet kap majd. Az ünnepség mindenképpen áttörést jelent a helyi magyarság és az állami-közigazgatási intézmények kapcsolatában. Reméljük, hogy a fél éve a polgármesteri hivatal udvarában porosodó kétnyelvű helységnévtábláink is előbb-utóbb helyükre kerülnek." /Józsa László: Példaértékű európaiság. Szobrot állítottak Szilágysomlyón Báthory Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./ Szilágysomlyón a helyi Báthory István Alapítvány szervezésében 1992 óta minden ősszel megrendezik a Báthory Napokat, amelynek keretében szakmai továbbképzésre, kulturális eseményekre valamint várostörténeti rendezvényekre egyaránt sor kerül. Az idei Báthory Napok jubileumi jelleget öltöttek: ebben az évben ünnepli a kisváros alapításának 750., a Báthory-családnak a régióban való településének 650. évfordulóját. A háromnapos rendezvény szept. 21-én pedagógustalálkozóval kezdődött: a Szilágy megyei RMPSZ fennállásának 10. évfordulóját szakmai értekezlettel ünnepelték meg a pedagógusok. Szept. 22-én orvostovábbképzőkre, illetve diákdolgozatok bemutatására került sor. Ezután történt a Szilágysági Magyarok díszoklevelének átadására. Az idei díjazottak: Fodor Levente festőművész, Horváth Endre ny. egyetemi tanár, Moldován Lajos tanár (p.m.), Balogh Károly ny. egyetemi tanár (p.m.). /Szabó Csaba: Megnyíltak a IX. Báthory Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2001. december 10.

Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. december 9.

A Szatmárnémeti Szent István Kör és a Szamoskrassói Református Egyházközség ebben az évben is megtartotta a már hagyományossá vált Bem-emlékünnepséget. A rendezvény dec. 7-én kezdődött a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét, ahol dr. Bona Gábor ezredes, hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója Bem József, Kossuth Lajos tábornoka címmel tartott történelmi előadást. Másnap, vasárnap, Szamoskrassó református templomában Sipos Miklós esperes, szamoskrassói lelkész hirdetett igét. Szamoskrassón a Szent István Kör segítségével az egykori Darvai-kúriában berendezték a Bem-szobát és a Szamosháti Néprajzi Múzeumot. /E. Gy.: Bem tábornokra emlékeztek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./

2003. március 15.

A baróti RMDSZ március 15-e "előestéjén" megkezdte a szabadságharc megünneplését. A Baróti Szabó Dávid Középiskola közreműködésével emlékműsort tartott Baikó Lajos 48-as honvédtiszt emlékművénél és a millecentenáriumi emlékműnél. Albert Dénes polgármester tartott ünnepi beszédet a Zathureczky-temetőben, ahol megkoszorúzták Bem tábornok tábori orvosának, Simonffy Sámuelnek a síremlékét. Az ünneplők fáklyás menetben vonultak újra a város központjába. Hét órától a Művelődési Házban megnyitották a Kossuth-arcai a Kárpát-medencében című kiállítást, majd nyolc órától kezdetét vette a Hiszek egy Istenben! Hiszek egy Hazában! című koncert, a helyi TransylMania együttes előadása. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és a polgármesteri hivatal kétnapos rendezvénye az iskolákban szervezett ünnepségekkel kezdődött. A Fogarassy Mihály Általános Iskolában történelmi vetélkedőt tartottak. A Kós Károly iskola diákjai az Így látjuk mi témával meghirdetett kiállításra neveztek be rajzaikkal, valamint szavalóversenyt tartottak. A középiskolákban zenés-irodalmi összeállításokat mutattak be. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai vonultak fel. Sepsiszentgyörgyön márc. 14-én a Szabadság-szobornál helyezték el a kegyelet virágait, majd a Váradi József Általános Iskola udvarán felállított kőtömbös kopjafánál mutattak be ünnepi műsort az iskola tanulói. Ezután a Gábor Áron- és Balcescu-szobroknál és a Lábas Házon található Váradi-Bartalis siralomházi emléktáblánál tartottak megemlékezést. Délután az őrkői vesztőhelyi emlékműnél, a szemerjai és az eprestetői csaták emlékműveinél idézték fel az 1848-49-es eseményeket. Este a Tamási Áron Színház színészeinek közreműködésével Kossuth-emlékestet tartottak. /Ünnep havazásban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2003. június 27.

Második alkalommal szervezte meg immár Rezi Erika tanítónő, az alsóboldogfalvi Kultúrotthon igazgatója a gyermekszínjátszó fesztivált. Fellépett a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Mákvirágok nevű színjátszó együttese, a helyi, Tündérek nevű I-IV. osztályosok színjátszói, a szenterzsébeti Pécsi Simon Iskola színjátszói, a fiatfalvi Benedek Elek Iskola színjátszói, a siménfalvi Havasi Gyopár nevű csoport, az újszékelyi Bem József Iskola Rezi Erika, a székelykeresztúri Napsugár nevű csoport és a kissolymosi iskolások színjátszói. /Gálfalvi Gábor: II. Gyermekszínjátszó Fesztivál Alsóboldogfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998