udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bencze Tibor

1994. április 9.

Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1995. április 25.

Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1996. április 10.

A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

1997. január 20.

Jan. 10-én a Romániai Magyar Könyves Céh Egyeztető Tanácsa tisztújító közgyűlést tartott, elemezték az elmúlt két év tevékenységét. Káli Király István elnök elmondta, hogy az Egyeztető Tanács a céhet alkotó 25 cég, illetve egyesület és alapítvány képviselőiből áll. A tanács szakmai információkkal állt tagjai rendelkezésére, lehetőséget teremtett arra, hogy a romániai magyar könyvkiadók részt vegyenek az elmúlt két év valamennyi fontosabb rendezvényén, sikerült két alkalommal nemzetközi könyvkiállítást rendezni Marosvásárhelyen. Elemezték a könyvkiadás támogatására kiírt pályázat 1996. évi lebonyolítását, amelyet a pályázatot kiíró magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium példaértékűnek értékelt. - Már korábban felmerült az igény egy saját könyvszakmai lap kiadására. Úgy döntöttek, hogy lehetőséget kell teremteni a versenyhelyzetre, hiszen az információ áru, akinek megéri, annak azt meg kell vásárolnia. Szükség van önálló székhelyre, állapították meg a közgyűlésen. A tisztújítás során öttagú elnökséget választottak /Bencze Tibor, Cseke Péter, Dávid Gyula, Káli Király István, H. Szabó Gyula/, elnöknek újraválasztották Káli Király Istvánt, H. Szabó Gyulát a kiadásért, Bencze Tibort a kereskedelemért felelős alelnöknek választották meg. A céh a törvényhozáshoz fordul a profittörvény bizonyos kitételének módosítása érdekében, amely elsősorban a kiadókat sújtja. Kérik, hogy a magyar kiadók a magyar olvasók számával arányosan részesüljenek a támogatásból. /Lokodi Imre: A Céh a törvényhozáshoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1997. január 28.

1992-ben indultak, 1994 augusztusától Corvina Könyvesházként működnek Csíkszeredában, ismertette tevékenységüket Bencze Tibor, a könyvesház vezetője. 1990 után a könyvvásárlás terén a szépirodalom elvesztette az első helyet a tudományos, ismeretterjesztő, műszaki irodalommal szemben. 1994 novembere óta író-olvasó találkozókat szerveznek, először havonta, 1996 áprilisa óta sokszor hetente. Ezeknek a találkozóknak törzsgárdájuk van. Ezek a rendezvények a többiekkel - Tilos és Depresszió kávéházak, Pallas Könyvesbolt, Kriterion Alapítvány, képzőművészeti tárlatmegnyitók - hozzájárulnak a város szellemi pezsgéséhez. /Forró Miklós: A szellemiség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. március 12.

A Művelődés mellékleteként megjelenő Könyvesházat 1996 márciusában Kiss Jenő, az EMKE Könyvtári Szakosztályának elnöke támasztotta fel, Simon Attila szerkesztésében. 1996-ban négy Könyvesház-szám jelent meg, azonban nincs pénzügyi alap a folyamatos megjelenéshez. Februárban új könyves lap jelent meg, a Könyvjelző /Csíkszereda/, szerkesztője Simon Attila. Bencze Tibor, a Corvina Könyvposta Kájoni Kiadójának igazgatója elmondta, hogy anyagilag támogatja a Könyvjelző megjelenését. A lappal párhuzamosan katalógust is kiadtak és azt tízezer példányban szórták szét Erdélyben. Ennek alapján sok megrendelés futott be, ebből fedezik az új folyóirat költségeit. A szórványból is jött sok könyvrendelés. /Szatmári László: Új könyves lap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

1997. június 7.

Erdélyi magyar írókkal és könyvkiadókkal találkozhattak az érdeklődők Pécsen, a Művészetek Házában, ahol kiállítás nyílt a romániai kiadóknál ez évben megjelent másfélszáz magyar nyelvű kötetéből. A találkozón Kányádi Sándor, Kozma Mária, B. Kovács András, Kemény Péter és Cinzia Franchi írók az erdélyi irodalomról. Káli István, Tőzsér József, Bencze Tibor és Dávid Gyula kiadóvezetők pedig a határon túli alkotók munkáinak megjelentetéséről beszélgettek a házigazdával, Tüskés Tibor íróval. Pécs /Kolozsvár testvérvárosa/ az ünnepi könyvhét alkalmával hívta meg az erdélyi írókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1999. július 17.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem helyszíne - akárcsak tavaly - a tusnádfürdői Univers kemping. Ezért a tábor neve immár harmadik alkalommal Tusványos lett. Bencze Tibor, a tábor társszervezőjeként szereplő Reform Tömörülés RMDSZ-platform Hargita területi vezetője az idei tábor igazgatója. A júl. 19-én kezdődő rendezvényen három-négyszáz résztvevőre számítanak, ebből kétszáz-kétszázötven Magyarországról érkezik. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

1999. október 9.

Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2000. május 9.

Kolozsváron ülésezett máj. 6-án az a kuratórium, amely a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett, határon túli könyvkiadást támogató pályázatára beérkezett kéziratokat elbírálta. A bizottság a 223 kéziratból 106-ot hagyott jóvá. Végső soron a magyarországi kuratórium dönt a pontos összegről és a pályázatok támogatásáról. A bizottságban Pozsony Ferenc /Kriza János Néprajzi Társaság/, Sipos Gábor /Erdélyi Múzeum-Egyesület/, H. Szabó Gyula, Burus Endre, Bencze Tibor /Erdélyi Magyar Könyves Céh/, Kovács András /egyházak képviseletében/, a kolozsvári írókat Dávid Gyula, a marosvásárhelyieket Kovács András Ferenc képviselte. A pályázatokat Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnök terjesztette elő. A legtöbb pályázattal a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ szerepelt. Kevés a jó irodalom, állapította meg Bencze Tibor. /Gazda Árpád: Kolozsváron döntöttek a könyvpályázatokról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2000. június 6.

Június 1-5-én Budapesten a magyar könyv ünnepi hete volt. A Vörösmarty és a Deák téren felállított 96 pavilonban másfélszáznál több kiadó volt jelen. A téren már első nap nagy volt a zsúfoltság. A romániai magyar kiadóknak két pavilonjuk is volt. Az egyikben a Kriterion, a Pro Print és a Pallas Akadémia, illetve a Corvina Könyvesház révén több kisebb, zömmel székelyföldi kiadó köteteit kínálták. A másik a Romániai Magyar Könyves Céh pavilonja volt, ahol a Mentor, Tinivár, Polis és Gloria kiadók mutatkoztak be. A csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője, Bencze Tibor elmondta, hogy az eladott könyvek zömét a néprajzi, történelmi, helytörténeti tárgyúak tették ki. A Romániai Magyar Könyves Céh standján bemutatott kiadók kötetei közül is főleg a néprajzi, tájegységleíró, természettudományos, történelmi, illetve publicisztikai tárgyúakat vásárolják, de szépirodalmi kiadványaik is sikeresek. A Vajdasági Magyar Kiadók és a Felvidéki Magyar Kiadók könyvei közül is a vajdasági, illetve a felvidéki magyarság népi hagyományaival, történelmével foglalkozókat keresték. /Nyüzsgés 96 könyvpavilon körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2000. június 28.

A tizenegyedik alkalommal megrendezendő Tusványosi Szabadegyetemről a főszervező, Bencze Tibor, a Reform Tömörülés szervezési alelnöke elmondta, hogy újítani kell a tíz éve működő szabadegyetemen: az ifjúság iránt nyitott fesztivál típusú szabadegyetem mellett döntöttek. A szálláslehetőségek korlátozottak, ezért főként a sátorhelyeket kell biztosítani. A szabadegyetem júl. 23-án este kezdődik. Az egyik nap fellép Eperjes Károly magyarországi színművész is. Eljön a többek között Kövér László, a Fidesz MPP elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valószínűleg Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter is, Németh Zsolt államtitkár, továbbá Renate Weber, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A tábor fénypontját az utolsó napra tervezett román és magyar miniszterelnökök találkozója jelenti. /XI. Tusványosi Szabadegyetem... és Diáktábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2000. november 13.

Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. február 22.

A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

2001. június 21.

Üzleti szempontból sikeres volt az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők szereplése a budapesti könyvhéten - jelentette ki Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina könyvkereskedő cég vezetője. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója hasonlóan vélekedett. Ekkora érdeklődés még sosem volt. A legkeresettebb könyvek a helytörténeti kiadványok, a gyermekkönyvek, a szakácskönyvek és a vadászkönyvek voltak. Idén szűknek bizonyult az erdélyi kiadók két sátra. - - A mi forgalmunk idén 1 millió Ft fölött volt, s ez többnyire a két csíkszeredai kiadó, a Pro Print és a Pallas-Akadémia kiadványaiból származott - hangsúlyozta Bencze Tibor. - Ferencz Kornélia külön kitért a Harry Potter-sorozat kiadójával folytatott beszélgetésre, amelyből kiderült, hogy a sorozat négy kötete több mint 300 ezer példányban kelt el eddig, a legújabb kötet példányszáma is meghaladta a 30 ezret. A két csíkszeredai könyvkereskedő kitért arra, hogy a rendezvény sikeréhez nagymértékben járult hozzá a Kossuth Rádió. /Erdélyiek a legsikeresebb könyvhéten. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./ A könyvhéten jelen voltak könyveikkel az erdélyi s az Erdélyből elszármazó írók, s jelen volt a régió történetével. Ilyen volt Balogh László Románia története című nagy összefoglaló munkája (Aula Kiadó) vagy Romsics Ignác A trianoni békeszerződés (Osiris Kiadó). Szilágyi István nagyregénye a Hollóidő (Magvető), amely a török hódoltság korában játszódik, az Erdélyből elszármazott Bartis Attila önéletrajzi motívumokból építkező A nyugalom (Magvető), című regénye, Vári Attila Cselédfarsang (Palatinus) regénye. Kovács András Ferenc új verseskötete a Téli prézli (Jelenkor), a felismerhető jellegzetes KAF-hangvétellel. Sütő András Erdélyi változatlanságok (Kossuth Egyetemi Kiadó), címmel új esszégyűjteménnyel jelentkezett, Kányádi Sándor Virágon vett vitéz (Holnap Kiadó) című, gyermekeknek szóló gyűjteményével volt jelen. Új tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett Kántor Lajos (Felnőnek a legkisebb fiúk, Polis), sikere volt Gaál György Kolozsvár című kultúrtörténeti kalauzának (Polis). A Mentor jelentette meg Egyed Emese monográfiáját Bartsay Ábrahám testőríróról (Adieu, édes Bartsaym), érdeklődést keltett a Molter Károly-levelezés második könyve (Argumentum-Polis) és Láng Gusztáv Dsida Jenő-monográfiája (Kriterion), valamint a Vissza a forrásokhoz című interjúgyűjtemény, amelyben fiatal kritikusok, irodalomtörténészek faggatják a Forrás első nemzedékének tagjait - életről, irodalomról. Az Erdélyi Híradó öt kötetben jelentette Méhes György válogatott műveit. A mese- és színműíróként számon tartott Méhes nemrég töltötte be nyolcvanötödik esztendejét. /Erdélyi vonatkozások a könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2001. július 4.

Marosvásárhelyen tartott megbeszélést a Magyar Könyvklub vezetősége: Révai Gábor igazgató, Okolicsányi Tamás kereskedelmi igazgatóhelyettes, Balog Zoltán, csíkszeredai marketing igazgató és mások. A Magyar Könyvklub tavaly terjesztette ki működését Eredélyre is. Az eredmény meglepő volt. Tavaly ősszel az erdélyi magyarok - a Magyar Könyvklub katalógusa alapján - többet költöttek könyvre, mint a Klub magyarországi vásárlói. Csíkszeredában létrehozták a Magyar Könyvklub első erdélyi kirendeltségét, és azt Erdélyi Magyar Könyvklubnak nevezték el. /igazgatója Bencze Tibor/. Jelenleg már kilenc erdélyi partnerüzletük van - különböző városokban. Erdélyben mintegy 50 ezer katalógust küldtek szét postán, és 8 százalékos volt a visszajelzés, illetve rendelés. /Magyar Könyvklub - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2001. július 23.

Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

2001. augusztus 4.

A csíkszeredai városnapokon a központi színpadon a fiatalokat szórakoztató programok - Fiatal Zenekarok Országos Fesztiválja, ki mit tud - zajlottak. A Corvina könyvesboltban az Erdélyi Magyar Könyvklubban, Bencze Tibor igazgató bemutatta az új katalógust. A klub immár több, mint 10.000 tagot számlál országszerte. Megnyílt az Emlékképek a XX. századból című kiállítás. A több hónapos gyűjtőmunka eredményeként mintegy 70 adományozótól több, mint 500 tárgy és dokumentum gyűlt össze, amelyek a XX.század Csíkszeredájának emlékezetes pillanatait, polgárainak életmódját elevenítik fel. /(Hátsekné Kovács Kinga): Letűnt idők emlékei közt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2001. szeptember 20.

2001 tavaszán a budapesti Magyar Könyvklub felhívással fordult tagjaihoz, amelyben felkérte a könyvbarátokat, hogy könyvadománnyal támogassák az erdélyi magyar könyvtárakat. Az így összegyűlt közel kétezer könyv mellé, a Magyar Könyvklub felajánlott a Magyarok Krónikája című sikerkönyvének első kiadásából 400 darabot. Az adományt szept. 21-én Révai Gábor, a Magyar Könyvklub és Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója adja át a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványnak Kolozsváron, amely vállalta a könyvek célba juttatását. /Adományoz az Erdélyi Magyar Könyvklub. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2001. szeptember 25.

Több ezer kötetet tartalmazó könyvcsomag átadására került sor a hétvégén, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén. Az adomány a budapesti székhelyű Magyar Könyvklubtól érkezett, amely felhívással fordult a több mint kétszázezres tagságához, s ennek eredményeképpen gyűlt össze több ezer könyv. Ezt a Könyvklub kiegészítette négyszáz darab Magyarok Krónikája című, az utóbbi évek legsikeresebb kiadványával. A nagylelkű ajándék, mely nagyon értékes könyveket tartalmaz, a Heltai Alapítvány segítségével jut majd el Erdély különböző könyvtáraiba, hangsúlyosan pedig a szórványvidékre. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy ugyanebből az adományból több csomagot is összeállítottak több erdélyi magyar iskola számára, hiszen köztudott, hogy a szűkös tanügyi költségvetésből nagyon kevés pénz jut az iskolák könyvtári állományára. /Köllő Katalin: Könyvadomány erdélyi magyar könyvtáraknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. december 5.

Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2001. december 8.

A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30.

2002. július 24.

Nem vesz részt a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem kérdezték meg, hogy melyik napon tudna elmenni, csak beírtak a programba, majd küldtek egy meghívót. Ilyen körülmények között nem megy el, fejtette ki Markó. Hozzátette: ő senkinek nem tanácsolta, hogy maradjanak távol a szabadegyetemtől. Toró T. Tibor képviselő, RT-elnök szerint ugyanakkor "Tusványosról úgy látszik, a meghívott RMDSZ-alkalmazottak, illetve az RMDSZ-vezetéshez lojális politikusok részvételét az RMDSZ vezérkara megtiltotta". Bencze Tibor szerint a szervezők valóban nem egyeztettek az elnöki hivatallal, de a többi előadóval sem. Az elmúlt években sem volt másként, akkor a szövetségi elnök mégis eljött. A vitanapon Kucsera Tamás Gergely, a magyarországi MIK elnöke elmondta, a rendszerváltás sajátosságaiból adódóan Magyarországon törvényszerű volt, hogy az ifjúsági szervezetek világa kétpólusúvá vált. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó nem megy Tusványosra. Formai okokra hivatkozik az RMDSZ elnöke. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2002. szeptember 4.

A Népszabadság aug. 27-i számában, a "Tőkés tőkéje" című cikkben a következő mondat jelent meg: "Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott". A fenti mondat második részében több téves állítás van. A valóság a következő: az Erdélyi Magyar Könyvklub többségi tulajdonosai magyar cégek (a Magyar Könyvklub Rt. 74%-os, a Pénzkontó Kft. 16%-os tulajdonrésszel). A fennmaradó 10%-os tulajdonrész Bencze Tiboré, aki az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője. Tehát az Erdélyi Magyar Könyvklub nem a Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége. (Mellékesen pedig Bencze Tibor nem "egyik vezetője" a Reform Tömörülésnek.) Révai Gábor, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Könyvklub soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kapott. /Révai Gábor vezérigazgató: A Magyar Könyvklub vezérigazgatója pontosít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

2002. november 13.

A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. április 8.

Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

2003. április 26.

.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 21.

Hiányolta a csíki Polgári Mozgalom képviselőinek részvételét a Csíki Területi RMDSZ belső választásain a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. Várakozáson felülinek minősítette a részvételi arányt (54,83 százalék). A Polgári Mozgalom tagjai nemcsak hogy nem vettek részt a választásokon, hanem egyes információk szerint a belső táborukat is arra biztatták, hogy jelenlétükkel ne legitimálják az RMDSZ belső választásait. Bencze Tibor, a csíki Polgári Mozgalom egyik alapítója csak annyit mondott: a "jobboldal" járja a maga útját, s hagyja járni Rádulyékat a sajátjukon, ami a mozgalom szerint nem a jobbik út. /K. E.: Csíkszék. Hol volt a jobboldal? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998