udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Benedek Gyula

1992. november 20.

November közepén tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyed RMDSZ szervezete. A szórványvidékre jellemzően itt is inkább az idősebbek gyűltek össze, ez nem róható fel Fary Ilona elnök hibájául. Ismeretlenek horogkeresztet mázoltak a parkbeli kuruc-emlékműre és festékkel bemocskolták az RMDSZ székház névtábláját. Benedek Gyulát választották meg az RMDSZ városi szervezete új elnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1996. szeptember 17.

Az 1850-es erdélyi népszámlálás zűrzavaros időben készült, osztrák katonák és zsandárok segítségével és "irányításával", azonban eredményeit az osztrák statisztika sem fogadta el. A cikkíró, Benedek Gyula utánanézett: az 1857-es népszámlálást már elfogadták, azonban ezen nem szerepelt a nemzetiség, ezt biztosan állítja, mert saját maga látta az 1857-es összeírás íveit a szatmárnémeti állami levéltárban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Előzmény: 1474. sz. jegyzet.

1998. május 9.

Egy 1995-ben meghirdetett pályázat eredményeként nemrég megjelent a Magyarok Világszövetsége gondozásában a Gondolatok a nemzetért. Válogatás a Magyar Szellemi Alapítvány által meghirdetett millecentenáriumi koncepciópályázat anyagából című könyv. A legjobb pályamunkákat reprezentatív megjelentetésükkel jutalmazták. Az erdélyi pályázók közül ketten részesültek ebben a megtiszteltetésben, hogy a könyvben helyet kaptak: Benedek Gyula Adalékok egy új környezetpolitikához, illetve dr. Hollanda Dénes Javaslat magyar nyelvű magánegyetem létesítésére című munkájával. /Két romániai pályázó sikere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1998. november 18.

Megjelent Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című munka. Első kötetével kapcsolatban tette meg észrevételeit Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálásról az olvasható, hogy "a településenkénti adatokat azonban sohasem közölték, s azok az idők során elkallódtak". Valójában nem kallódtak el, helyesített Benedek Gyula. Az 1850. évi népszámlálás eredeti német nyelvű felvételi íveit (Aufnahms-Bogen vom Jahr 1850) ő fedeztem fel 1969-ben a szatmárnémeti levéltárban (Archivele Statului. Fond primaria municipiului Satu Mare Colectia registre).1) A Szatmárnémetire, valamint Szatmárhegyre vonatkozó (tehát településenkénti adatokat) közölte Szatmár megye első Statisztikai Évkönyve (1971), valamint 1998-ban a Szatmári Friss Újság Évkönyve. Ugyancsak téves az a megállapítás, hogy nem tartalmazták "a helységben talált idegeneket". Tartalmazták! Az idegenek száma például Szatmárnémetiben 928, Szatmárhegyen 4 volt. Szatmárnémeti jogi (állandó) lakossága 10 552, Szatmárhegyé viszont 1614 volt 1850-ben. "A mindössze 30 példányban sokszorosított kötetet ma már nehezen érthető politikai okból szinte megjelenése pillanatában bevonták" - állítja a megjelent munka. A nehezen érthető ok az lehetett, hogy akkor Szatmárnémetiben élt 38 román. Nehéz elképzelni, hogy az osztrák összeírók (1850-ben) a magyarok érdekében "szépítették" volna az adatokat. Benedek Gyula kifogásolta a "Korona tartomány" kifejezést, mert a helyes fordítás társország: Magyarország nem tartomány volt, hanem társország. /Benedek Gyula: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1999. május 7.

Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. szeptember 13.

Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában, figyelmeztetett Benedek Gyula. Idézte Alexandru Radocea, az Országos Statisztikai Bizottság elnöke szavait: "azt sem akarjuk kimutatni, hogy Romániában csak másfél millió magyar él. Tudjuk vagy sejtjük, hogy több. Ha másból nem, az 1990. május 20-i választások eredményéből". Ezt a kijelentést az RMDSZ vezetőinek észre kellett volna venniük annak idején. 2001-ben Romániában ismét népszámlálás lesz. Erre készülni kell. Segíteni kell az illetékeseknek, a román statisztikának, a kormánynak. Ennek érdekében be kell mutatni az 1992-es népszámlálás hibáit, szervezni kellene egy pályázatot: "Milyen legyen a 2001-es romániai népszámlálás" témakörben. - Több helyen is kimutatható, hogy az 1977-es népszámlálásban Ceausescu "értékes útmutatásai" alapján bekerült utasításokat változatlanul vagy csekély módosításokkal betették az 1992-esbe. /Benedek Gyula: Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2002. január 18.

Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltó módon ellentmond a valóságnak..." – állította Gh. Prisacaru szenátor. Érdemes a román forrásmunkákat idézni. Dimitrie Cantemir fejedelem a Descrierea Moldovei c. könyvében írta: "Nem hiszem, hogy lenne egy Moldovához hasonló nagyságú ország, ahol olyan sok és egymástól annyira különböző nép élne. A moldovaiakon kívül laknak még Moldovában: görögök, albánok, szerbek, bolgárok, lengyelek, kozákok, oroszok, magyarok, németek, örmények és cigányok". Marius Sala és Ioan Vintila Radulescu az Enciclopedia limbilor lumii c. könyvükben leírnak 2171 nyelvet. Ezek között a magyart. A magyar nyelv hét tájszólását is említették, ezek között a Moldovában beszélt csángót. A román statisztikában a székely és csángó nyelv legelőször 1977-ben jelent meg, Nicolae Ceausescu értékes útmutatásának eredményeként. És végül: 1938. május 6- án a Bacau megyei Ferdinand (Újfalu) község elöljárósága hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy "A községházán vagy nyilvános helyen nem szabad más nyelven beszélni, csak románul." Miért kellett ezt kihirdetni, amikor az 1129 lélekszámú helységben a hivatalos adatok szerint összesen 4 magyar élt. /Benedek Gyula: Ha a csángók románok... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2002. február 20.

Már csak pár nap van hátra addig, amíg a különböző nemzetiségek szervezetei megnevezhetik azon képviselőiket, akik a népszámlálási folyamat megfigyelői lehetnek. Az ismert szatmári statisztikus, Benedek Gyula, a megyei népszámlálási bizottság tagja elmondta: az RMDSZ mindeddig nem élt a felkínált, a Szatmár megyei magyarság szempontjából is oly fontos lehetőséggel. Jóllehet ő ennek fontosságáról többször is szólt, hivatalosan nem nevesítette megfigyelőit, s félő, hogy erre már nem is lesz lehetősége. Ugyanakkor példaként említette az ukránokat és a zsidókat, akik jóelőre gondoskodtak erről, bár megyei viszonylatban is igen kicsi, mindössze párszáz lakost kitevő kisebbségnek számítanak. (Sike Lajos): Az RMDSZ még nem nevezte meg népszámlálási megfigyelőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. március 14.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségnek a népszámlálásra vonatkozó közleménye elkésett, figyelmeztetett Benedek Gyula ny. statisztikus. Szükség lett volna a felügyelő testületekben való részvétel, a törvény által kínált lehetőségek kihasználása. Azonban a számlálóbiztosok lajstroma a múlt év decemberében elkészült, a szükséges nyomtatványok pedig már januárban megérkeztek. /Benedek Gyula (ny. statisztikus): Későn is jobb, mint soha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2006. május 26.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör május 25-i ülésén Benedek Gyula statisztikus a népességcsökkenés okairól és az asszimiláció statisztikai megközelítéséről beszélt. /A Szent István Kör tegnapi előadása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 26./

2007. május 21.

Szakértői értekezletet tartottak Budapesten, a köztársasági elnök hivatalában. Középtávon sikeres lehet az a stratégia, melynek nyomán az átalakuló uniós térségben, az európai regionalizmus keretében kapják meg a határon túli magyarok az autonómiákban ismert demokratikus jogokat – ez lehet a „Határon túli magyarság a 21. században” című, Sólyom László államfő által kezdeményezett és összehívott konferencia május 18-i előadásainak az egyik konklúziója. A tanácskozáson az autonómia és a regionalizmus magyarországi és határon túli szakértői tartottak előadásokat. Bakk Miklós politológus (BBTE, Kolozsvár) szerint Magyarországnak differenciáltan kell a határon túli régiókra tekinteni. Székelyföld esetében a kétoldalú román–magyar kapcsolatokban támogatni kell, hogy tárgyalások induljanak be a régió jogállásáról a térség képviselői és a román kormány között. Horváth Gyula, a MTA Regionális Kutatások Központjának a főigazgatója egy Kárpát-medencei transznacionális makrorégió létrehozását vázolta föl, Benedek Gyula professzor (BBTE) pedig az erdélyi térség regionális előnyeiről (fejlettebb városhálózat) értekezett. Sólyom László köztársasági elnök rámutatott, a konferenciasorozat mostani, harmadik találkozójának célja: tényszerűen feltárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. /Regionalizmus és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998