udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Benedek Zoltán

1991. október 2.

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1995. február 15.

Benedek Zoltán Nagykároly, Carei, Großkarol című 1994-ben megjelent monográfiája is mutatja, mennyire megbízhatatlanok a román nemzetiségi statisztikák. 1910-ben Nagykároly nemzetiségi megoszlása a következő volt: 216 román, 15772 magyar, 63 német. 1920-ban: 2938 román, 3337 magyar, 5932 német, 2471 zsidó /ekkor minden római katolikust automatikusan németnek minősítettek/. A következő alkalmakkor is nagymértékű volt a változás /például 1930-ban 5637 magyart és 1719 németet mutattak ki stb./, végül 1992-ben a 13899 magyar mellett 10793 román él, az 1977-ben regisztrált 114 némettel szemben 755 német és 396 sváb... /B. Kovács András: A statisztika nyomorúsága. Például Nagykároly- Großkarol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1996. július 26.

Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./

1997. szeptember 7.

Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1999. május 8.

Április 23-án tartotta Nagykárolyban, az RMDSZ-székház Kaffka Margit termében a Bíró Lajos Ökológiai Társaság nagykárolyi fiókszervezete Nagykároly és környéke ökológiai felmérésével kapcsolatos összejövetelét. A felmérésből kiderült, hogy elképesztő a városban felhalmozódott szemétmennyiség helyzetének megoldatlansága, a védettnek tekintett dendrológiai park, a Károlyi-kastélykert állapota. - A középiskolások számára szervezett Kitaibel Pál Nemzetközi Ökológiai Verseny március 20-án Sepsiszentgyörgyön megtartott országos döntőjében az egyik nagykárolyi tanuló jó eredményt ért el, ebben szerepe volt Benedek Zoltán /a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke/ segítségének. /Nagy Ágnes: Ökológiai felmérés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. augusztus 26.

Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2000. november 7.

Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2001. szeptember 10.

Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2001. október 1.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte szept. 29-én Tasnádon a helyi Bíró Lajos Ökológiai Társaság. Benedek Zoltán, a társaság elnöke, az indulásra emlékezett. Munkásságul egyik jele a Bíró Lajosnak tavaly állított főtéri szobor. Bikfalvi Juliánna alelnök érdeme a diákok ökológiai nevelése. A Civitas szervezet keretében a társaság több mint tíz tudományos előadást tartott. Az ünnepi tudományos ülés keretében több dolgozat hangzott el. /boros: Jubileumi tudományos ülés Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. március 16.

Márc. 15-én a Nagykárolyban rendezett ünnepség első színhelye a város központjában álló Petőfi–szobor volt. A Kaffka Margit Művelődési Társaság által itt szervezett megemlékezést Benedek Zoltán nyitotta meg. Délután a színházteremben Kiss Zita, a BEZ – Humanitas Kulturális Egyesület tagja által rendezett ünnepi műsor következett. Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a két magyarországi testvérváros, Mátészalka és Orosháza küldötteit, utána jött a műsor sok szavalattal. /Boros Ernő: Nagykárolyban a Petőfi–szobornál és a színház termében emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2002. október 14.

Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./

2002. november 14.

Márványtáblát állítanak a nemrégiben elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ nagykárolyi tudománynépszerűsítő írónak. A 15 könyv szerzőjének munkásságát és a közéletben betöltött funkcióit (Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke) vésik rá. Az avatóünnepségre még ebben az évben sor kerül. /Márványtáblát állítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. szeptember 19.

Fényes Elek-díjjal tüntette ki post mortem, a tavaly elhunyt Benedek Zoltán nagykárolyi tanárt, tudománynépszerűsítő írót a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A szóban forgó szervezet szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját, amelyen egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját is megünnepelték. Ennek keretében került sor a Fényes Elek-díjak kiosztására. Az idei kitüntetettek: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza (Nagyvárad) és Benedek Zoltán (Nagykároly). /(boros): Benedek Zoltán post mortem Fényes Elek-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./

2004. április 26.

Május elseje, az országnak az Európai Unióba való belépése alkalmából sok településen nagyszabású ünnepi rendezvényekre kerül sor Magyarországon. Az Orosházán megrendezendő ünnepségsorozatra egyebek között a romániai testvérváros, Nagykároly képviselőit is meghívták. A nagykárolyi küldöttség egy, a várost bemutató fotókiállítás anyagát, nagykárolyi szerzők (Benedek Zoltán, Boros Ernő, Nagy László, Sróth Ödön stb.) könyveit és egyéb reprezentatív tárgyakat is magukkal visznek, amelyeket ott kiállítanak. /(b): Nagykárolyt bemutató kiállítás Orosházán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

2004. november 8.

Nov. 5-én Nagykárolyban bemutatták Károlyi Fülöp Béla Nagykárolyból Magyarországra, Orosházára települt író, nyugdíjas magyartanár Egy város illata című könyvét, majd megnyílt Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművész kiállítása. Közel 15 évvel ezelőtt Károlyi Fülöp Béla kezdeményezte Nagykároly és Orosháza testvérvárossá válását. Ugyancsak ő Magyarországon korábban saját kiadót működtetett, amely több nagykárolyi tollforgató /köztük Kádár Ferenc, Benedek Zoltán, Sróth Ödön/ könyvét is kiadta. Az Egy város illata a szerzőnek a 14. könyve. Fülöp Béla testvériskolai kapcsolatot kezdeményezett a nagykárolyi Elméleti Líceum és az orosházi gimnázium között. Azóta az orosházi gyerekek rendszeresen járnak Nagykárolyba. /Boros Ernő: Bemutatták Fülöp Béla Egy város illata című könyvét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

2008. október 29.

A nagykárolyi színház bejáratánál egy névsort helyeznek el október 30-án, az elhunyt helyi kultúremberek listáját, hogy emlékezzenek rájuk. Sróth Ödön költő fog megemlékező beszédet mondani. Nagykárolyban a listán szerepelnek többek között: Bács József kórusvezető, Benedek Zoltán tanár, kutató, közíró, Birtalan Imre író, Bogáti Sándor festő, Fényi István költő, Jávor Béla író, Kaffka Margit író, költő, Károly S. Mihály író, Kricsfalussy József festő, képzőművész, Nagy László író, kutató, Pakocs Károly pap, költő, Páll Ferenc történész, Ruha István hegedűművész, érdemes művész, Nagykároly díszpolgára, Vitek Aranka zenész, zeneoktató, Vitek Károly zeneszerző, kórusvezető. Szerepelnek továbbá a művelődési ház egykori alkalmazottai, köztük Boldur Emil igazgató, Boros Lajos szaxofonos, a Castelanii zenekar vezetője, Czumbil István szólóénekes, Karácsonyi Péter Pro Urbe-díjas, a Castelanii zenekar alapítója, Keiser Melinda táncos és Marian Ferenc koreográfus. /Gyertyagyújtás a színháznál. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998