udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Benke Pál (Pável)

2001. március 13.

Az indulása óta eltelt hat hónap alatt Klézsén sikeresnek bizonyult a magyarnyelv-tanítási program. A Szeret-Klézse Alapítvány tulajdonát képező Magyar Házban kilencven csángó gyermek és húsz felnőtt tanul magyarul írni és olvasni, a tanítványok életkora az óvodástól az idős korig igen változó. A klézsei Magyar Házban Hegyeli Attila és Bogdán Melinda tanítja a gyermekeket és felnőtteket. A két magyartanár a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány által támogatott tanítási program keretében folytatja tevékenységét, mindketten az idei tanévre vállaltak Hegyeli Attila elmondta, a felnőttek közül leginkább azok járnak a magyarórákra, akiknek gyermekei is tanulnak a Magyar Házban. Klézsén a közösségi ház távol esik a községközponttól, vagyis Klézsétől és a másik két falurésztől, Somoskától és Tyúkszertől. Ezért a klézseiek azt tervezik, hogy jövőre még két tanárt és két óvónőt meghívnak, és minden falurészben bérelnek egy-egy házat, ahová a pedagógusok eljárhatnának tanítani. A tervet támogatja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének helyi szervezete is, mely a tavaly decemberi tisztújítás óta jobban megmozgatta tagságát, mint bármikor előtte. Duma Andrást a somoskai Benke Pál váltotta fel a szervezet elnöki tisztségében, aki fiatalos lendülettel fogott munkához. Klézsén elindult egy magyaridentitás-ápoló folyamat, ami minden bizonnyal csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha a közösség is úgy akarja, és lesz mindig olyan vezetője, akit a helyi hatalom képviselői és a magukat románnak valló falusfelei is tisztelnek. /Fekete Réka: Klézsén a szülők is járnak magyarórára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2003. március 17.

Idén immár harmadszor tartottak nemzeti ünnepet a klézsei csángómagyarok. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége klézsei fiókszervezete által kezdeményezett rendezvényen mintegy harminc klézsei tűzte ki a kokárdát és vett részt a magyar házban tartott meghitt, bensőséges megemlékezésen. A helyi szervezet vezetője, Benke Pál, valamint Hegyeli Attila klézsei magyartanár a márciusi ifjak történetét, az 1848-as szabadságharc néhány fontos momentumát elevenítette fel. Az ünnepségen a hallgatóság szívesen énekelte a Himnuszt és a Kossuth-nótát. A szabadság ünnepén - miközben még korántsem került le napirendről a magyar nyelv oktatását követelő szülők egyházi megfélemlítése - így a szabadság jelenkori megéléséről is szó került. Hegyeli Attila így fogalmazott: ha Klézsén kokárdát hord valaki, az már a szabadság biztos jele. /(Ferencz): Március 15. csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2004. április 5.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2005. május 13.

A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2005. május 16.

A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2007. június 4.

Petru Ghergel iasi-i római katolikus püspökkel találkozott június 1-jén kerékpáros zarándoklatán Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséért bicikliző Ferkót Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, Istók Bálint, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) ügyintézője, Benke Pál, az MCSSZ alelnöke, valamint Duma Dániel, a Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja is elkísérte. A tárgyaláson az anyanyelvű misézés volt a téma. A beszélgetés során kiderült, hogy a magyar misét ellenzők érvrendszere új elemmel bővül. A püspök kijelentette: egységre kell törekedni. Ő nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadjanak az emberek, s békétlenség alakuljon ki. Erre Ferkó Zoltán megjegyezte, a pap feladata, hogy békét teremtsen, a szeretet révén – számolt be a találkozóról internetes naplójában Ferkó Zoltán. A püspök kijelentette, akkor lesznek magyar nyelvű misék a Csángóföldön, ha kerül 2–300 olyan személy, aki nem érti a román nyelvet. Petru Ghergel továbbá azt hozta fel, hogy megoldást jelent majd a problémára, hogy hamarosan Moldva területén is foghatóvá válik a Mária Rádió, amely magyar nyelvű katolikus egyházi adó. A püspök szerint a magyar nyelvű misézés iránti igénynek nem kívülről, hanem belülről, a csángók közösségéből kell jönnie. /Bálint B. Eszter: Megoldás: Mária Rádió. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. június 5.

Ha a püspök által szorgalmazott egység azt jelenti, hogy hagyjuk el az anyanyelvünket, akkor ilyen egység nekünk nem kell – mondta Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének egyházi felelőse a Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspöknél tett látogatás után. A magyar miséért tizenhat éve harcoló pusztinai Nyisztor Tinka Istók Bálint, Benke Pál és Duma Dániel csángó szövetségi képviselők társaságában utazott Iasi városba, hogy részt vegyen azon a találkozón, amelyen az egyházfő fogadta a Vatikánt is megjárt, magyar miséért kerékpározó Ferkó Zoltánt. Petru Gherghel kijelentette, az egységre kell törekedni, nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadnának az emberek, és békétlenség alakulna ki. Nyisztor Tinka szerint ezt éppen a papok idézik elő olykor ultranacionalista szónoklataikkal, amire Pusztinában is volt példa. A találkozón Petru Gherghel arra kérte a jelen lévő csángókat, írják le a Hiszekegyet magyarul, amit természetesen nem mindannyian tudtak, hiszen soha nem adódott lehetőségük, hogy anyanyelvükön hallgathassák a liturgiát. Éppen itt a hiba, tanítani kellene, elsőáldozniuk kellene a gyermekeknek magyar nyelven, és akkor tudnák az egyházi szövegeket – érvelt Nyisztor Tinka. /Fekete Réka: Nyájas találkozó változatlan tartalommal (Csángók a jászvásári püspöknél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2007. november 5.

„Azonnal fejezzék be a magyar propagandát!” – jött a telefonos utasítás Benke Pálhoz, az RMDSZ Bákó megyei fiókjának vezetőjéhez október 3-án a Bákó megyei Klézse polgármesterétől, Zsóka Jánostól, amint tudomására jutott, hogy a somoskai iskolában helyi lakosokkal találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Benke röviden ismertette Klézse helyzetét a miniszterrel: „Itt csak románul zajlanak a misék, vendég papok sem jönnek el soha magyar miséket tartani. ” Az összejövetelen szó esett környezetvédelmi kérdésről, de oktatási témákat is felvetettek az egybegyűlt lakók. Korodi Attila nagy vonalakban ismertette a brüsszeli munka fontosságát a magyarok számára, amit a szövetség helyi vezetője „csángóul” tolmácsolt tovább: „Nálunk a pópa és a primár dirigál, de a törvényeket közben Jeurópában szabják. Huszonhét ország szeme oda figyel. ”Korodi Attila a moldvai csángók földjén még nem járt, ezért örömmel jött el a bákói lomtalanítási akcióról Somoskára. A Csík Területi RMDSZ, valamint Csík Terület Ifjúsági Tanácsa meséskönyveket gyűjt össze, amelyekkel Mikuláskor ajándékozzák meg a magyar csángó gyerekeket. /B. M. : Csángóul Jeurópában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2007. november 21.

A magyar nyelv oktatásának bővítése mellett a magyar misézés eléréséért való közbenjárást kérték az RMDSZ-től Csángóföld települései, ahová november 20-án ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök Fekete Emőke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselőjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével. Markó szerint a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja. Az RMDSZ marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben az RMDSZ kötelezi magát arra, hogy különös erővel küzdjön a csángók anyanyelvű oktatásáért és az anyanyelvű misék bevezetéséért. Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsőrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait. /Csángókért is, székelyekért is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2008. március 14.

A románok fő célja a beolvasztás, a moldvai csángómagyarok asszimilációja nem járt teljes sikerrel. „Az oktatás kérdése pedig ennek a stratégiának egy fontos része. Az RMDSZ 18 éve számol e stratégia jelentette veszélyekkel, minden eszközzel próbálja megakadályozni az asszimilációt, és segíteni a csángó magyarok nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését” – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki Bákóban tanácskozott a moldvai csángók oktatási és politikai vezetőivel. „Bármit teszünk mi, moldvai csángók, oktatási vagy akár társadalmi téren, mindent politikai gesztusnak tekintenek” – mutatott rá Benke Pável Bákó megyei RMDSZ-elnök, aki is elmondta, az RMDSZ helyi szervezete megyei jelöltlistát is összeállít a közelgő helyhatósági választásokra. Kelemen Hunor ügyvezető elnök is fontosnak tekinti a bákói jelöltállítást. Kelemen a találkozón Solomon Adriantól, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnökétől átvette a Rekecsinbe megépítendő közösségi ház tervét. /Kelemen Hunor moldvai csángókkal tárgyalt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

2008. október 28.

Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998