udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berényi József

2004. november 20.

Európa számos országában létezik a kettős állampolgárság intézménye. Csehország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, kivételt képeznek azok a szlovákiai csehek, akik 1993-ban, Csehszlovákia kettészakadásakor fölvették a szlovák állampolgárságot. Őket akkoriban azonnal megfosztották cseh állampolgárságuktól, de egy 1997-es alkotmánybírósági határozat megadta nekik a jogot a kettős állampolgársághoz; ezt 1999-ben az állampolgársági törvény módosítása megerősítette. A szlovákiai csehek száma mintegy 50 ezer. Becslések szerint közülük 25 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Visszakaphatja cseh állampolgárságát – az eddigi állampolgárság elveszítése nélkül – az a Csehországból származó emigráns is, akit cseh (csehszlovák) állampolgárságától a kommunista rendszer idején, 1948. február 25. és 1990. március 28. között fosztottak meg a prágai hatóságok. E törvény alapján az Egyesült Államokban eddig mintegy 4000 ember kért cseh állampolgárságot. Ezekre a személyekre vonatkoztak a cseh restitúciós törvények is, tehát részt vehettek a kárpótlásban, és visszakérhették a kommunista rendszer által elkobzott vagyonukat is. Valamennyi kettős állampolgár rendelkezik választójoggal a csehországi parlamenti választásokon. Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A kettős állampolgárság intézményének bevezetése nem okozott elvándorlást. A horvát állampolgárság megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt. Szerbiában hamarosan a parlament elé kerül a szerb kormány által nemrég elfogadott állampolgársági törvénytervezet. Ennek egyik jellegzetessége a kettős állampolgárság intézménye. A törvényelőkészítő szerint az új jogszabály nem akadályozza a kettős állampolgárság megszerzését, de más ország állampolgárságának megszerzése minden ország nemzeti törvényeitől is függ, illetve a Szerbiával kötött kétoldalú megállapodásoktól. Oroszországban a 2002-es orosz állampolgársági törvény értelmében külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz elvesztését. Moszkva ezeket a kettős állampolgárokat kizárólag oroszoknak tekinti, s ekként védelmezi őket külföldön. Az orosz állampolgárság megszerzéséhez viszont feltételül szabja a külföldiről való lemondást az Oroszországot lakhelyükül választók számára. Ez alól kivételt csak azok képeznek, akikre kettős állampolgársági megállapodás terjed ki. A Szovjetunió szétesése után Oroszországon kívül rekedt 20–22 millió orosz jelentős része új állam polgára lett. Moszkva csak Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal tudott egyezményt kötni a kettős állampolgárságról. Németországban az állampolgárságot alapvetően a származási elv határozza meg: bárhol született valaki, ha csak egyik szülője is német, akkor már maga is német polgár. 2000. január 1. óta a területi elv is érvényesül, korlátozottan. Amennyiben egy külföldi gyereke Németországban születik, megkaphatja a német állampolgárságot is, ha bármelyik szülő nyolc év óta jogszerűen tartózkodik Németországban, vagy a szülést megelőzően három évvel korlátlan időtartamra szóló tartózkodási engedélyre tett szert. A kettős állampolgárság azonban csak átmeneti: az érintettnek 23 éves életkoráig el kell döntenie, hogy melyik ország állampolgára akar lenni. Ausztriában az állampolgársági törvény csak kivételes esetekben engedélyezi a kettős állampolgárságot. Nagy-Britanniában az 1981-ben kelt törvény alapján két alapvető állampolgársági forma létezik. A legáltalánosabb a brit állampolgárság, amelynek feltétele, hogy az illető Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban szülessen brit állampolgárságú édesanyától, vagy törvényesen elismert édesapja brit állampolgár legyen. Ha ezek a feltételek megvannak, külföldi születés és lakhely esetén is általában megadják a brit állampolgárságot. Létezik emellett a "Brit Függő Területek állampolgársága" megjelölésű forma, amely a tengerentúli területeken – ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret – élő személyekre vonatkozik. Az állampolgársági jogok szempontjából jelentős másik sajátos intézmény a Nemzetközösség, amelyeknek polgárai – csakúgy, mint a tengerentúli területekéi –, a brit választójogi törvény alapján a brit parlamenti választásokon is részt vehetnek, ha életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élnek, automatikus nagy-britanniai letelepedési joguk azonban nincs. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló országcsoportban ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Tuvalu, Nauru, Vanuatu, Kiribati és Tonga. Kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, az Ír Köztársaság is, amely ugyan nem tagja a Nemzetközösségnek, de Nagy-Britanniában vagy Észak-Írországban élő polgárai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon. Franciaország A francia jog nem követeli meg a francia állampolgárságot felvett külfölditől, hogy lemondjon az eredeti állampolgárságáról, illetve hogy a külföldi állampolgárságot felvett francia feladja a francia állampolgárságát, kivéve a nemzetközi megállapodásokban leírt eseteket. A szuverenitás elve értelmében Franciaország úgy tekinti a kettős állampolgárságú személyt, mint a francia állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelességek összességével felruházott állampolgárt, legyen szó franciáról, aki külföldi állampolgárságot nyert, vagy francia állampolgárságot nyert külföldiről. A kettős állampolgárságú francia azonban nem érvényesítheti francia állampolgárságát annak az államnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén rendelkezik, ha éppen annak területén tartózkodik. A kettős állampolgársággal rendelkező francia számára a francia állampolgárság megszűnik: vagy automatikusan a nemzetközi megállapodások, illetve a felvett állampolgárság szerinti ország törvényei alapján, vagy a tartózkodási országban lévő konzulátuson tett lemondó nyilatkozattal. Portugália Az ibériai ország törvényei elismerik a kettős állampolgárság intézményét. A portugál állampolgárságot megszerző személynek, illetve a valamely külföldi államét fölvevő portugálnak csak abban az esetben kell lemondania egyik állampolgárságról, ha azt a másik állam törvénye kötelezően előírja. A portugál törvény nem tesz különbséget belföldi (anyaországi) és külföldi portugál állampolgár között. Külföldi személyek 10 évi portugáliai tartózkodás után kérvényezhetik a portugál állampolgárságot; a volt gyarmatokról érkezettek esetében ez az időtartam 6 év. A külföldön élő portugál, illetve kettős állampolgárok szavazati joggal bírnak, amennyiben állandó külhoni tartózkodásukat bejelentették az ottani portugál nagykövetségen, illetve konzulátuson. E bejelentés alapján vehetők ugyanis fel a választói névjegyzékbe. A külföldön élő portugál állampolgárok száma mintegy 4 millió; a legtöbben közülük Franciaországban, Brazíliában, Venezuelában, Kanadában és az USA-ban élnek. Az anyaországban csak parlamenti választásokon bírnak szavazati joggal. A 180 tagú lisszaboni törvényhozásba – a részvételi aránytól függetlenül – 4 képviselőt küldenek a külhonban élő portugálok. Románia A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont "felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, nem viselhettek közjogi hivatalt. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott moldovaiak száma eléri a félmilliót. (Arról a Moldováról van szó, amely a Prut és a Dnyeszter folyó között terül el – korábbi neve Besszarábia volt –, s amelyet a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Románia 1940-ben kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak.) Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Tavaly nyárig nem jelentek meg hivatalos adatok a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárokról, mivel egy évvel ezelőtt még a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. A Moldovai Köztársaság azonban tavaly törvényben tette lehetővé ezt. Szlovákia Szlovákia jogrendjének egyetlen, állampolgárságot érintő törvényében sem fordul elő a "kettős állampolgárság" kifejezés. Sem az alkotmány, sem az állampolgárságról rendelkező 1993-as törvény, sem a határon túli szlovákok hazai jogállását szabályozó, 1997-ben hatályba lépett törvény nem írja le a kettős állampolgárság fogalmát. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Tekintet nélkül arra, hogy ennek a későbbiek során megfelelt-e vagy sem, a szlovák állampolgárság az ilyen kérelmezőnek megadható akkor, ha: szlovák állampolgárral kötött házasságot, vagy ha gazdasági, tudományos, kulturális, műszaki területen különleges jelentőségű érdemeket szerzett a Szlovák Köztársaságnak. Kedvező elbírálás alá esik az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy is, aki már kiváltotta a határon túli szlovák státusát bizonyító igazolványt. Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére megerősítette: A kettős állampolgárság fogalma a szlovákiai jogrendben valóban nem jelenik meg, viszont az állampolgárság odaítélése során a kedvezményezett kategóriába sorolható kérelmezőnek nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy kilépjen azon állam kötelékéből, amelyhez a szlovák állampolgárság kérelmezésekor éppen tartozik. /A kettős állampolgárság intézménye néhány európai államban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2005. január 28.

Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes január 27-én fogadta a meghívására Bukarestbe érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest és küldöttségét. A két politikus a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetéről tárgyalt. A felek összehasonlították az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepvállalását, Csáky Pál felajánlotta vendéglátójának ilyen irányú tapasztalatai átadását. Elhangzott, mind a szlovákiai, mind pedig a romániai magyarság cselekvő részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, politikai szerepvállalásukkal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az illető ország fejlődéséhez. Markó Béla kijelentette: igen fontos, hogy a magyar kisebbség érdekeit védő pártok összefogjanak. A szlovák miniszterelnök-helyettest Berényi József külügyi államtitkár, Peczár Károly irodavezető, valamint Martin Murvic szóvivő kísérte el romániai útjára. A Csáky Pál vezette delegáció a romániai cseh és szlovák kisebbség képviselőjével is megbeszéléseket folytat. /Cseke Péter Tamás: Hangsúlyos politikai szerepvállalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2007. október 1.

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2008. szeptember 26.

A lap munkatársa tanulmányúton járt Szlovákiában. Vendéglátói fogadták, Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Czajlik Katalin főszerkesztő-helyettes. Az Új Szó országos magyar nyelvű napilap a Petit Press Kiadó tulajdona, hetente ötször 30 ezer példányban, csütörtökön pedig a tévéműsor melléklet miatt 35 ezer példányban jelenik meg. A 24–36 oldalas napilap minden nap különféle mellékletekkel örvendezteti meg olvasóit, havonta egyszer mezőgazdasági, oktatási mellékletekkel is jelentkeznek. A lapot naponta 35, a pozsonyi székhelyen dolgozó újságíró, és 12 tudósító tölti meg tartalommal. Slezák Edit a kiadó igazgatója elmondta: versenyhelyzet alakult ki a szlovák országos lapokkal. A lap nagyon kevés kormánytámogatást kap. Idén veszteséges volt a lap, mert a reklámok sem hoztak sok bevételt. Az Új Szó szakemberhiánnyal küzd. A kiadó magyar magazinja a Vasárnap. A negyvenéves színes családi hetilap főszerkesztője Cs. Liszka Györgyi. Az Ifjú Szívek néptánccsoport 1955-ben alakult és 2000-ben vált professzionális néptánccsoporttá, tájékoztatott Hégli Dusán, az együttes igazgatója. Elsősorban a hagyományos magyar táncokra összpontosítanak. A szlovák kormány csupán a fizetést biztosítja a tánccsoport tagjai számára. A néptánccsoport tagjai gyűjtőmunkát is folytatnak, általános iskolákban szerveznek néprajz kurzusokat, és néptáncot is tanítanak. A 11 néptáncos mellett az Ifjú Szívekhez tartozik egy négytagú zenekar és egy öttagú adminisztratív személyzet is. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Jarábik Gabriella igazgatónő és Sipos Szilvia aligazgatónő fogadta az újságírót. Nyolc nemzetiségi múzeum van Szlovákiában, a magyart utolsóelőttiként alapították 2002-ben. Állandó kiállításuk mellett, amely átfogó képet nyújt a szlovákiai magyarság történetéről, szokásvilágáról és értékeiről, hathetenként újabb kiállítással várják az érdeklődőket. Kutatómunkájuk során a szlovákiai magyarsághoz kapcsolódó értékeket vizsgálják, majd a kutatómunka eredményeit kiadják. Szlovákia parlamentje 150 tagú, hat pártja van, ebből három kormánypárti, három pedig ellenzéki. Pavel Paska, a parlament elnöke szerint a kisebbségi jogok biztosítva vannak az országban. Szigethy László kifejtette, a posztkommunista államokban hiányzik a kisebbségek iránti érzékenység. Dézsi Ildikó újságírót a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ pozsonyi székhelyén Csáky Pál az MKP elnöke, Berényi József elnökhelyettes és Á. Nagy László emberjogi és a nők jogaiért felelős képviselő fogadta. A magyar a legnagyobb (500 ezres) kisebbsége Szlovákiának, ezt követi a roma kisebbség, amelynek száma 380–430 ezer közé tehető, de rajtuk kívül élnek még ukránok, csehek és ruszinok is az országban. A kilencvenes évektől három párt képviselte a magyarságot: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt. Tíz éve a három pártot egyesítették, s így a választásokon bejutottak a parlamentbe. Csáky beszámolt arról, hogy működnek magyar elemi és középiskolák is, most már a magyar nyelvű egyetemi képzés is biztosított a komáromi Selye János Egyetemen. Két magyar színház van, Komáromban és Kassán. Az MKP tartja a kapcsolatot a romániai RMDSZ-szel, és fel akarják venni a kapcsolatot a nemrég alakult MPP-vel is. Csáky megemlítette a nemrég készült iskolai felmérést, amelyből kiderült, hogy a szlovák 14–15 éveseknek a magyar a legellenszenvesebb nemzet. A pozsonyi közszolgálati televízió magyar műsorának igazgatója, Gyebnár Klára elmondta, a magyar nyelvű adás 1983 óta létezik. 1989-ig hetente fél órát közvetítettek, amelyben a csehszlovák hírek magyar nyelvű hírösszefoglalóját sűrítették össze. 1989-től kezdődően negyvenöt percre bővítették az adásidőt, majd rövid időn belül újra 30 percre csökkent. Olyan időszak is volt, amikor szüneteltették a magyar nyelvű műsort, majd egy órára bővült a műsoridő. Azután az akkori magyar főszerkesztőt, Pék Zoltánt és a szerkesztőket elbocsátották. 1999-ben létrejött az első magyar független szerkesztőség. Napi ötperces hírműsorokat és hetente kétszer félórás magazinokat szerkesztettek. Jelenleg napi hétpercesek a hírműsorok, hetente egyszer közvetítenek magazinműsorokat és évente 13–14-szer pedig egyórás vitaműsort. Idén első alkalommal nyáron sem szünetelt a magyar adás. A magyar nyelvű közszolgálati rádiónál /Patria/ Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője közölte, nyolcórás adásidejük van naponta, 10–18 óra között hétköznap és 7–15 óra között a hétvégén. A magyar nyelvű műsor idén 80 éves. Húsz rádiós dolgozik a magyar szerkesztőségben, mindenki minden témával foglalkozik. /Dézsi Ildikó: A Zlati Bazanttól a Dévényi várig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2008. november 27.

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására. Az MKP két képviselője – Berényi József és Szigeti László – által előterjesztett javaslat a földrajzi megnevezések használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni. /A szlovák kormány nem támogatja az MKP javaslatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2008. december 20.

Eleget tett Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Ján Slota kérésének, és nem írta alá a közoktatási törvény módosítását, mely szerint a tankönyvekben először magyarul, majd zárójelben szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket. Ez annyit jelent, hogy a közoktatási törvény visszakerül a parlamentbe, és legalább 76 szavazat kell az érvénybe lépéséhez. A legnagyobb szlovák ellenzéki párt a törvény szavazásakor az ellenzékkel voksolt, így akkor több mint 100 szavazatot kapott. A törvénymódosítási javaslatot a Magyar Koalíció Pártjának két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. /Nem kaptak szabad utat a magyar földrajzi nevek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

2009. szeptember 14.

A magyar-szlovák kormányfői találkozón a magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy végre európai politikusként viselkedett. Fico miniszterelnök mindent megtett, hogy megőrizze a magyarokkal szemben eddig is tanúsított határozottságát. Áttételesen hazugnak nevezte magyar kollégáját, amikor azokról beszélt, akik szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Ismételten kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői egy nappal a találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén, és hozzátette: szeretnék, ha Budapest átértékelné a fórummal kapcsolatos álláspontját. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott pozitívan a találkozóról. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat „nemzetközi felügyelet alá helyezi” Szlovákiát. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a találkozót. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke azt mondta, hogy a két miniszterelnök – „kissé kibúvót keresve” – az EBESZ kisebbségügyi főbiztosára próbálta áthárítani a felelőséget a nyelvtörvény okozta problémák miatt. Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke pozitívnak nevezte a találkozó eredményét. /Bajnai–Fico-találkozó: ki győzött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2009. október 3.

Szili Katalin, a KMKF állandó bizottságának elnöke szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) a magyar–magyar együttműködés olyan intézménye lett, amelynek nem kell igazolnia létjogosultságát, és a fórum esetleges megszüntetéséről szóló vélemény érthetetlen. Az MSZP-s politikus érthetetlennek, felesleges, félremagyarázásokra és hangulatkeltésre alkalmas, előzmények illetve egyeztetések nélküli magánvéleménynek tartja Berényi Józsefnek, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökhelyettesének azon nyilatkozatát, amely a KMKF esetleges megszüntetéséről szól. Az Új Szó című pozsonyi magyar napilapban Berényi József úgy vélekedett: a jövő évi választások után felálló új magyar Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e a KMKF üléseit, vagy esetleg visszatér a Magyar Állandó Értekezlethez (Máért). Berényi szerint a Máért jobb megoldás volt a KMKF-nél. Szintén az Új Szó írt arról, hogy a KMKF jogállásának megváltoztatását kezdeményezné a kérdésben érdekelt másik felvidéki magyar párt, a Híd-Most, mert a változtatás után a KMKF kevésbé lenne támadható. Bugár Béla pártelnök szerint az a cél, hogy a magyar Országgyűlés is belássa, módosítani kell a KMKF-re vonatkozó határozatot, mert akkor az olyan pártok, mint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), nem kapnak teret a támadásra. Szili Katalin közölte, felhatalmazása van Csáky Páltól, az MKP elnökétől annak tolmácsolására, hogy elhatárolódnak Berényi József kijelentésétől. /Szili: a KMKF-nek nem kell igazolnia létjogosultságát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998