udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berde Áron

1999. november 3.

A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, Birtalan Ákos kezdeményezésére okt. 29-én megvitatták a középfokú (köz)gazdasági oktatás helyzetét. A rendezvényen részt vettek: Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági szakközépiskoláinak, illetve gazdasági szakosztályainak tanárai, dr. Vincze Mária egyetemi tanár, Szécsi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság országos alelnöke, valamint a fenti megyék RMKT-fiókjainak képviselői. A jelenlévők elhatározták: folytatják az együttgondolkodást. Megállapították, hogy szakszerű felmérést kell készíteni a gazdasági szakközépiskolákban, a diákok körében arról, hogy mit akarnak tanulni e téren és milyen nyelven. Szükség van az alternatív közgazdaságtan-tankönyvek megírására, illetve a szaktantárgyak román nyelvű tankönyveinek magyarra fordítására, szakszótárakat és gyakorlati munkafüzeteket kell készíteni. /A középfokú (köz)gazdasági oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2000. március 22.

Székelyföldi körútja alkalmával márc. 22-én Sepsiszentgyörgyre érkezik a magyarországi Apáczai Közalapítvány vezetőségének három képviselője. A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány képviselői - Berényi Dénes kuratóriumi elnök, Csete Örs igazgató és Specker Erzsébet erdélyi régiófelelős - arra kíváncsiak, miként használják támogatásukat a helybéli civil szervezetek. Az Apáczai Közalapítvány a Berde Áron Tudományos Társaságot (BÁTT) számítógépes laboratórium és szakkönyvtár létrehozásában, a Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezetet pedig a Karrierbörze, 2000 program megszervezésében segítette. A BÁTT összesen 2 259 000 forint értékű támogatást kapott, az összeg tekintélyes részét számítógépek, illetve kiadványok beszerzésére fordítják. Idén 750 millió forint értékben hirdet pályázatot a közalapítvány határon túli magyar oktatási programok támogatására. - Márc. 21-én a háromszéki középiskolai igazgatók számára tartott ismertetőn Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője tájékoztatta a jelenlévőket az április 14-ig benyújtható pályázati programokról, és közölte, hogy a Magyar Szakképzési Intézet és annak közhasznú civil partnere, a Magyar Szakképzési Társaság a jövőben közvetítői szerepet vállal az anyaországi és határon túli magyar iskolák között. Erre azért van szükség, mert az Apáczai Közalapítvány nem támogat határon túli állami intézményeket, és ha egy iskola otthon nem talál civil szervezetet, melynek nevében pályázhat, egy anyaországi testvériskola révén ezt megteheti. Az első szakaszban a magyar nyelvű szakképzés intézményi és képzési szerkezetét megrajzoló kutatásra, szórványközösségek anyanyelvi megmaradásának elősegítésére, pedagógus-továbbképzésre, Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjának kiegészítésére, diákcentrumok szolgáltatásainak fejlesztésére és bővítésére, diplomahonosításra és képzési központok működési költségeinek kiegészítésére lehet pályázni. - A tavalyi 500 millió forintnyi határon túli támogatás közel hatvan százalékát romániai magyar civil szervezetek nyerték el, és az alapítvány idén szintén igen nagy erdélyi érdeklődésre számít. /(Mózes-Fekete): Apáczai Közalapítvány. Sepsiszentgyörgyre érkeznek a vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2000. október 18.

Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. november 2.

Birtalan Ákos /sz. Székelyvécke, 1962/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát. Sepsiszentgyörgyön pénzügyi szakemberként dolgozott, 1992-ben az RMDSZ parlamenti képviselőjének választották. 1996 decemberében turisztikai miniszter lett, ezt a funkciót 1998 áprilisáig töltötte be. Miniszteri tisztsége után a BBTE üzleti karának adjunktusa lett, tanít a sepsiszentgyörgyi főiskolán is. Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. Alapító tagja a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, alapító elnöke a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak. A múlt hónapban, októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. /Birtalan Ákos parlamenti képviselővel beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 2./

2001. január 20.

Jan. 18-án a Brassai Sámuel Líceum 38-as terme Berde Áronnak, az iskola egykori jeles személyiségének, Erdély első közgazdász professzorának nevét vette fel. Egyúttal bemutatták a KÖZMAG-ot, ezt a Páll Gyöngyvér közgazdász tanárnő ötletéből megvalósult első ilyen középiskolai kiadványt. /Közgazdasági diáklap indult. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A KÖZMAG az első erdélyi magyar nyelvű közgazdasági diáklap. Az első szám beszélgetést közölt Kósa Mária igazgatónővel, méltatták a közgazdász Brassai Sámuelt, interjút készítettek az egykori brassais Fodor Alpár sikeres üzletemberrel. /Ilyen még nem volt: Középiskolai gazdasági magazin. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2001. november 19.

A csíkszeredai Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában tartották az I. Székelyföldi Tudományos Diákköri Konferenciát. - A székelyföldi főiskolák és egyetemek hallgatói, Kézdivásárhelytől Gyergyószentmiklósig, Csíkszeredától Székelyudvarhelyig, első alkalommal találkozhatnak tudományos keretek között - hangsúlyozta nov. 17-én köszöntőbeszédében dr. Birtalan Ákos, a Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, a rendezvény főszervezője. A sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai hallgatók öt szekcióban, a földrajz-kartográfia, a közgazdaságtan, a közigazgatási, a matematika-informatika és a pszichológia-pedagógia szekcióban ismertették készülő diplomadolgozataikat, illetve azok részleteit. Kiosztották az EMK, a Corvina, dr. Csedő Csaba István polgármester, valamint Zsombori Vilmos megyei tanácselnök különdíját is. /Szüszer-Nagy Róbert: I. Székelyföldi Tudományos Diákköri Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2002. november 23.

Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2004. április 7.

Kolozsvár néhány hete Magyar Örökség-díjjal kitüntetett temetőjében a múlt hét végén feltörték a főkapuval szemben induló út jobb oldalán fekvő Biasini- és Berde-kriptákat. A laborfalvi Berde-kriptában, ahol a kolozsvári egyetem első rektora, a közgazdász professzor Berde Áron (1819–1892) és családja nyugszik, a külső fakoporsók fedeleit felfeszítették, félretolták, s a régi érckoporsók oldalán lyukat ütöttek. /G. Gy.: Újabb kegyeletsértések a Házsongárdi temetőben. Pusztítottak a laborfalvi Berde-kriptában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2006. január 4.

Megjelent Gaal György: Kolozsvár vonzásában (Tanulmányok, megemlékezések) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Bibliotheca Transsylvanica, 43./ című kötete, mely a szerző művelődéstörténeti tanulmányait tartalmazza Kolozsvárról, annak szellemi nagyjairól (Brassai Sámuel, Gróf Mikó Imre, Berde Áron stb.) és arról, hogy a különböző történelmi időkben hogyan változott, alakult Kolozsvár legjelentősebb utcáinak (Farkas utca, Magyar utca), tereinek, házainak az arculata. A tanulmánykötet elkalauzol a Házsongárdi temető nagyjainak sírhelyeire is, de bemutatja azt is, hogyan jelenik meg Kolozsvár története a régi és a jelenkori magyar szépirodalomban. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2007. június 1.

Több évig tartó engedélyeztetés után vált valóra, hogy nevet kapjon a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola: május 31-én ünnepélyes keretek között felvette Berde Áron nevét. A szentivánlaborfalvi származású jogász, egyetemi tanár az első tudós, akiről Sepsiszentgyörgyön iskolát neveznek el – emelte ki Berde Áron munkásságáról szóló ismertetőjében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató. Berde Áron (1819–1892), az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója, a nemzetgazdaságtan és a politika tanára, az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem első rektora székfoglaló beszédében hangsúlyozta, ,,a nemzetek súlyát nem csak a nép lélekszáma, hanem műveltsége is meghatározza”. /Magyari Lajos: Iskolát neveztek el Berde Áronról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2007. október 13.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2009. február 2.

Erősíteni kell a szolidaritást az erdélyi magyar közösségen belül – hangsúlyozta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, bejelentették, hogy partnerséget kezdeményeznek a Székelyföldön és a szórványban, valamint interetnikus környezetben élők között. Nemcsak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. „Szolidárisak kell lennünk egymással, fontos, hogy érezzük és ismerjük egymás gondjait. A Székelyföld is erősebb lesz attól, hogy törődik a szórványban és interetnikus környezetben élőkkel” – mondta Antal Árpád. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot: a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetői már megtették az első lépéseket ez ügyben. A Székelyföld-Szórvány Partnerséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Sógor Csapa EP-képviselő is támogatja és aktívan részt kívánnak venni a kezdeményezésben. /Székelyföld – Szórvány Partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2009. február 10.

Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

2009. június 4.

A szórvány és Székelyföld közötti kapcsolatok felélénkítésével próbálkozik Winkler Gyula EP-képviselő, a Magyar Összefogás Lista második helyen szereplő jelöltje a háromszéki elöljárókkal. Winkler az alig 4,6 százalékban magyarok lakta Hunyad megyéből származik, az RMDSZ egyik legfontosabb megvalósításának tekinti a Déván létrehozott Téglás Gábor Iskolacsoportot, amely – hatvan év után – lehetővé teszi, hogy 650 gyermek óvodától érettségiig magyarul tanuljon. Ez az iskola több oktatási intézménynél, kulturális központ, melytől a szórványközösség megerősödését remélik. Elsőként a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolával, később más sepsiszentgyörgyi iskolákkal tervezik a testvérkapcsolat kiépítését. A nyugdíjasoknál is körvonalazódik a kapcsolat, nemrég vajdahunyadi idősek csoportja látogatott a háromszéki megyeközpontba. /Farkas Réka: Szórvány–Székelyföld-kapcsolatépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2009. november 6.

Harmincöt éves a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola. A néhány esztendeje Berde Áron (1819–1892) nevét viselő intézményben alakulásától mostanáig közel ötezren végeztek, jelenleg 666-an látogatják. Az iskolában a kezdeti kereskedelmi szakmák mellett a vendéglátóipar, szállodaipar, szépségápolás, turizmus, közigazgatás számára is indítottak középfokú képzést, amit mára megtoldottak akkreditált felnőttoktatással is. Gazdag Ildikó iskolaigazgató szerint a harmincöt év nem történelmi jelentőségű egy iskola életében, de önbecsülése szempontjából igenis mérföldkő. November 6-án zászlót avatnak, ezzel is jelzik, hogy a Berde Áron-iskolának immár sajátos arculata van. /Szolgáltatási szakembereket képeznek (Harmincöt éves a Berde Áron-iskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2009. december 10.

Eljött az ideje annak is, hogy az erdélyi tömbmagyarság a szórványban élőkkel felvegye a kapcsolatot. A Demeter László megyei tanácstag által kezdeményezett program célja a magyarságtudat megőrzése, erősítése. Háromszék Hunyad és Arad megyével szándékozik együttműködni, elsőször Hunyad megyével, illetve Déva városával veszi fel a szórványtestvéri kapcsolatot. Elsőként a sepsiszentgyörgyi nyugdíjasok fogadták a dévai idősek csoportját, s már viszontlátogatáson is voltak. A következő lépés: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Főgimnázium és a Berde Áron Szakközépiskola diákjai a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanulóival kezdenek levelezést, jövőre nyári táborozáson fogadják egymást, a helyi diákversenyekre jövőtől elhívják a szórványbeli iskola diákjait is. A programban szerepel még magyar iskolakönyvtárak létrehozása Hunyad megyei településeken, a Háromszék Táncegyüttes turnéja, kórusok, színjátszó csoportok kiszállása, ottani egyházi épületek közmunkával való felújítása. /Váry O. Péter: Lehet, mert kell (Háromszéki szórványprogram). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998