udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bereczki Károly

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi publicista monográfiájában feldolgozta a sóvidéki népi kerámiát /A sóvidéki népi fazekasság, Mentor, Marosvásárhely, 1996/. A korondi születésű Tófalvi Zoltán alapos munkájában bemutatja a küsmödi, siklódi, szolokmai, makfalvi "sárkovácsok" munkáit, csakúgy, mint az egykori székelyudvarhelyi fazekas céh termékeit. A történeti feldolgozás mellett páratlan vállalkozása a szerzőnek az 1750-es adóösszeírás alapján az erdélyi fazekasvilág bemutatása. Első ízben olvashatjuk a könyvben a kortárs korondi fazekasok kataszterét is: 253 fazekas névsorát. "Honi magyarságunk bátortollú alkotója" jellemzi a szerzőt könyvismertetőjében Bereczki Károly. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

1999. december 23.

Garda Dezső könyve /Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban, Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999) témakörét egyetlen székely székre, Csík-Gyergyó-Kászonra szűkítette le, és elemzése 1750-ig terjedő időszakról szól. Bereczki Károly recenziójában vitatta, hogy Garda általános mondandókat sajtolt ki a könyvben közölt statisztikáiban, megfeledkezve arról, hogy a Székelyföld társadalma a középkor során legalább annyira differenciált volt, mint manapság. Viszont Garda Dezső a csík-gyergyói tájat irigylésre méltó statisztikai alapossággal mutatta be. Garda Dezső történelemkönyvéből is egyértelműen megfejthető az a talány, hogy miként maradhatott tömbmagyar népnek a székely. Székelyföldön a sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai viszonyok egyfajta autonómia létrejöttét eredményezték, amely máig közkincse a székely társadalomnak. A nemzettudat máig való fennmaradását alapozták azok a falutörvények is, amelyeket bőven elemez könyvében Garda Dezső. Ha meg is bontották sokszor ezt a belső székely rendet, szellemi világa máig sugároz, és tartalma lehet egy majdani, a civilizált európai jogrendbe épülő székely autonómiának. Ez a tanulsága Garda Dezső nagyszerű könyvének! /Bereczki Károly: A megtartó székely társadalom. Főnépek, lófők, gyalogkatonák könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./ Ugyanerről a könyvről: dec. 15.

2002. június 3.

Lőrincz György írásaiban felismerhető a magyarsághoz való töretlen ragaszkodását. Az elveszített sziget című, nemrég megjelent novelláskötete fontos állomása a székelyudvarhelyi prózaírónak. Érett formanyelve, a székely ember sorsát művészi magasságba emelő írói állásfoglalása Tamási Áronhoz és Nyírő Józsefhez rokonítja. /Bereczki Károly: A magyar nyelv bűvöletében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

2002. június 5.

Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2002. július 9.

Második alkalommal rendezik meg Kisiratoson a magyar néptánctábort. Tegnap 105 Arad megyei gyermek kezdte meg a rábaközi táncok ritmusait tanulni, a magyar néptánc anyanyelvét elsajátítani. Kurtucz Borbála, a békéscsabai táncoktató ismét Kisiratosra jött, hogy az Aradról, Nagyzerindről, Majlátról, Szentpálról és Kisiratosról verbuvált fiatalok megtanulják a magyar talpalávalót. /Bereczki Károly: Néptánctábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2002. július 24.

Hódmezővásárhely, Arad testvérvárosa volt a házigazdája az Irodalmi Társaságok Szövetsége ez évi, XI. vándorgyűlésének. A Szövetség egész Kárpát-medencéből tömöríti az irodalmi köröket és társaságokat. Aradot Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke képviselte. Júl. 19-én, a megnyitón Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyvezető elnöke és Medvigy Endre irodalomtörténész elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tisztújítás során Turcsány Pétert és Medvigy Endrét tisztségükben megerősítették, ugyanakkor egyik alelnökké választották az aradi Pávai Gyulát. Az ITÁSZ jövő évi vándorgyűlésének házigazdája Arad lesz. /Bereczki Károly: Jövőre Arad lesz a házigazda. ITÁSZ vándorgyűlés Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. július 29.

Júl. 26-27-én ünnepelt Kisiratos. Júl. 26-án emléktáblát állítottak a falu neves szülötte, P. Godó Mihály jezsuita atya szülőházán. P. Godó Mihály volt az összekötője a háború utáni évek két nagy magyar püspökének, Mindszenty József bíborosnak és Márton Áronnak. Godó 18 évet ült börtönben. Könyves találkozót tartottak a művelődési otthonban, amelyen Beke György, a romániai magyar riportírás nagymestere, Sarusi Mihály, a családjával Kisiratoshoz kötődő magyarországi író és dr. Kovách Géza aradi történész olvastak fel műveikből. Az irodalmi est kedves színfoltja volt a nagyzerindi Rozmaring énekegyüttes fellépése. Július 27-én játékos vetélkedőket, sportjátékokat szerveztek Kisiratoson. /Bereczki Károly: Faluünnep Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

2002. augusztus 6.

Az Erdélyi Könyv Egylet kiötlője és értelmi szerzője a stockholmi Veress Zoltán. Az Erdélyi Könyv Egylet eddig tizenkét kötetet adott ki, valamennyi erdélyi szerzők műveit tartalmazza. A legújabb kötet /Évek az ezerszázból/ betekintést nyújt az erdélyi magyar történészek műhelyébe. Húsz történész és művelődéstörténész munkáit fogja egybe ez a kötet. Jó lenne, ha erdélyi könyvesboltokba is eljutna ez a fontos könyv, melynek szelleme beépülhetne a történelmi oktatásba. Az EKE könyvei nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, de az egyik könyvkiadó vállalhatná az újrakiadást. /Bereczki Károly: Igaz könyv históriánkról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2002. augusztus 22.

Az Udvarhelyi Híradó tizenkettedik évfordulóját ünnepli a napokban. A hetilap Székelyudvarhely és környéke olvasóit tájékoztatja. Az előző években sok lap indult, de pár hónap, esetenként egy-két év után megszűnt pénzszűke, hol meg a lelkesedés hunyta miatt. Az Udvarhelyi Híradó szerencsés kivétel. Az egykori négyoldalas lapocska lassan hat oldalra, majd nyolcra növekedett, hogy ma hetente háromszor tizenhat oldalon töltse be feladatát. Pintér D. István főszerkesztő (a Hargita Népe Bálint András-díjasa), Bágyi Bencze Jakab (a Hargita Népe udvarhelyi tudósítója). /Bereczki Károly: Tizenkét éves az Udvarhelyi Híradó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2002. szeptember 10.

Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. június 29.

László György Kalotaszeg Türe nevű falujában született, s már kora ifjúságában verselgetett, tagja volt a fiatal kolozsvári magyar irodalmárok Gaál Gábor Körének. Budapesten megjelenhetett Jövő-bűvölő című verses válogatása, magánkiadásban. Erdély elszakíthatatlan kötelékkel láncolja magához László György poétikáját. A szülőföld, annak magyarsága, Erdély természeti szépségei adják szövetét költészetének. /Bereczki Károly: Alázattal az anyanyelv szépségéért. László György Jövő-bűvölő című verses könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2005. július 9.

Nemrég nyílt meg a Magyar Kultúra Házában, a budai Szentháromság téren Novák József Erdélyi történelmi címerek-pajzsok című kiállítása. Novák József /sz. Marosvásárhely, 1956. márc. 23./ Kolozsváron, a Képzőművészeti Akadémián a design-ipari formatervezés szakon végzett. 1984 óta vesz közös és egyéni tárlatokon. A mostanival együtt eddig tizenöt címerkiállítása volt. Mostani kiállítását Pomogáts Béla és Nagy Zoltán, a Budapesti Székely Ház igazgatója nyitotta meg. Novák József Erdély ezeréves magyar múltját szeretné felidézni munkáival. Heraldikai előtanulmányokat végzett. A kiállításon a címerek alatt szép magyaros mintákkal díszített selyemterítők vannak. Novák valamikor a marosvásárhelyi selyemszövőde tervezője volt, ott kezdett régi magyar mintákkal selyemszöveteket alkotni. Ebből állított ki néhányat. /Bereczki Károly: Üzenet Marosvásárhelyről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2009. június 13.

Hol kezdődik a Székelyföld? Dunaszerdahelyen éppen olyan éneklő méltósággal ejtik a magánhangzókat, mint Gyergyócsomafalván vagy Kézdiszentléleken. A Pozsony melletti Egyházgelle lakói kijelentik, hogy ők bizony székelyek. Az öröm és vigalom helyét nyomban fölváltotta a szakmai érdeklődés. Révkomáromi történészek megerősítették, hogy a hat székely nem egyikének, az Adorján-nemnek Posony-ági székelyei nevezték el Csallónak a Duna-ágak közé szorult kis vidéket, Csallóközt. Burgenlandban, a Lajta mellett ma is székely mezőn kaszálnak, székely kútból isznak, ha megszomjaznak, a kocsmai pálinka neve is „székely lé”! Tréfásan „szekler” a szekér neve. A magyarországi Vas megyében a falusi építkezések hasonlítanak a sóvidéki vagy Nyikó menti falu épületeihez. Révkomáromban, a Duna Múzeumban állították ki azokat a késő avar kori leleteket, amelyeket a nyolcvanas évek végén tártak föl a Hajógyár területén. Trugly Sándor régész múzeumőr mondotta, hogy a kincseken látható gazdag mintatár minden darabja és mintája föllelhető a faragott székely kapukon: a tulipán, a rózsaszirom, a palmetta és az életfa kacskaringós indája. Akkor, hol kezdődik a székelyek földje? Balási Gábor A székelyek nyomában című, romantikával átitatott szép könyvében gyakorlatilag László Gyula kettős honfoglalásának elméletét támasztja alá. Hol végződik tehát a Székelyföld? Nem Székelykocsárdnál és nem Földvárnál, Nem Gyimesbükknél vagy Berecknél, annyi bizonyos. De Focsani-nál éppúgy, mint Pozsonynál, Bécsnél, Varsónál, Királyhelmecnél. Ez utóbbi bodrogközi kisváros lakói mind a mai napig büszkén állítják, hogy ők azon székelyek leszármazottai. A Székelyföld tehát ott kezdődik, ahol a magyar történelem! Székelyek nyomaira lehet bukkanni az Őrségben, Zalában, Tolnában, Békésben, Szolnokban, Szabolcsban, Bácskában, Muraközben és mindenütt, ahol magyarok élnek! /Bereczki Károly: Hol kezdődik a Székelyföld? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998