udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berekméri Róbert

2002. szeptember 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a történelmi egyházak tagjaiból nemrég alakult héttagú emlékbizottság kutatást és megemlékezést indítványoz az 1943. január 12-én kezdődött doni offenzívában elhunyt honvédek emlékére. Fiatal történészek, Berekméri Róbert és László Márton a Don-kanyarban maradt sokezer katona névsorából megjelölték azokat, akiket Maros megyéből vitt el végzetük. Felkutatták és meséltették azokat, akik a 27. Székely Hadosztály vagy más egység katonájaként túlélték az orosz áttörést. Az összegyűjtött anyagból a fiatal szakemberek könyvet szándékoznak kiadni. A 2. magyar hadsereg teljes levéltári anyaga elveszett, a történészek kérik azokat a Don-kanyart megjárt férfiakat, illetve özvegyeiket, ha akad mondandójuk, netán naplót, emlékiratot őriznek, szíveskedjenek a marosvásárhelyi unitárius egyházközség irodájában jelezni. Az emlékbizottság szervezi a megemlékezést, a rendezvény védnöke lesz dr. Szabó Péter, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa és dr. Bús János alezredes, a történeti irattár vezetője, akik előadást tartanak Marosvásárhelyen. /(lokodi): A Don-kanyarban elesettek emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

2003. január 6.

Jan. 5-én Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében kiállítás nyílt a doni 2. Magyar Hadsereg pusztulása 60. évfordulójának tragikus emlékére, az EMKE megyei szervezete szervezésében, részt vettek történészek, egykori honvédek és néhány túlélő, a Don-kanyarban pusztult marosvásárhelyi és környékbeli katonák utódai. Jan. 11-én történelmi megemlékezés lesz Marosvásárhelyen, amelyre eljönnek a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársai is. Sokáig beszélni sem volt szabad a doni tragédiáról, az anyaországban is csak alig több mint tíz esztendeje kutatják, beszélnek a 125 ezres pusztulásról. A Doni Emlékbizottság nevében felszólaló dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke elmondta, itt az ideje, hogy Erdélyben is megemlékezzenek a tragikus eseményekről, hiszen itteniekből is kerültek ki áldozatok. Berekméri Róbert és László Márton fiatal történészek kutatása során kitartó gyűjtőmunkájával létrejött a kiállítás. A katasztrófa történelmi hátteréről dr. Pál-Antal Sándor történész tartott előadást. Az emlékműterv makettjét is kiállították, amelyet az emlékbizottság már elfogadott, Bocskai Vince szovátai szobrászművész tervéről van szó. /(lokodi): Don-kanyart járt tárgyi emlékek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2004. január 20.

1943. január 12-én kezdődött el a doni offenzíva, mely kétszázezer magyar katona kálváriáját hozta magával. Erdélyben alig akad magyar család, amelynek ne lenne közvetlen kötődése a háborúhoz. Két évvel ezelőtt fiatal vásárhelyi történészek, Berekméri Róbert és László Márton kutatni kezdték a Don-kanyar marosszéki emlékeit és emlékezőit. Időközben megalakult a Doni Emlékbizottság. A múlt évben Marosvásárhelyen és Mezőpanitban, idén Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében gyűltek ismét össze emlékezni. A Doni Emlékbizottság a marosvásárhelyi katolikus temetőben kijelölte egy emlékmű helyét, ahol – ha sikerül – az idén vagy legkésőbb jövőre felállítják a szobrot. A magyar és német katonai szervek semmilyen konkrét hozzájárulási szándékot nem mutatnak az emlékhely létrehozásához. /Bakó Zoltán: Hadak útját újrajárva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

2006. január 9.

„Maros megyéből a don-kanyari harcokban és az azt követő visszavonulás során 577-en estek el, sebesültek meg vagy kerültek fogságba” – mondta el Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a január 8-án, a doni katasztrófa kezdetének évfordulójára való megemlékezés kapcsán. Az EMKE megyei szervezete által kezdeményezett emlékrendezvényt követően megkoszorúzták a katolikus temetőben felállított emlékművet. 1943. január 12-én kezdődött a Don mentén a szovjet támadás, mely a II. magyar hadsereg pusztulásához vezetett. A több mint kétszázezres hadseregből hozzávetőlegesen 125 ezerre tehető az áldozatok száma. Az elesettek, eltűntek, fogságba esettek között nagy számban voltak erdélyiek is. Január 8-án az unitárius egyházközség tanácstermében Benkő József gyűjteményéből rendeztek kiállítást. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke nyitotta meg a kiállítást, utána szólt az egybegyűltekhez Nagy László unitárius esperes és Berekméri Róbert történész, majd Benkő József mesélt arról, hogy miként sikerült összegyűjtenie a kiállítás anyagát. A tárlókban fegyvereket, lőszereket, katonai egyenruhákat, -eszközöket, kitüntetéseket, háborús dokumentumokat láthatnak a látogatók. A kiállítás az akkor szembenálló feleket egyaránt bemutatja. A katolikus temető kapuja mellett álló emlékműnél veterán frontharcosok, egyesületek, ifjúsági szervezetek és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit. „Tavaly, a Hősök Napján felavathattuk a don-kanyari hősök és áldozatok emlékművét, és immár van egy hely, ahol koszorúzva, gyertyát gyújtva lehet emlékezni, hisz megérdemlik, hogy hosszú hallgatás után nyíltan beszéljünk róluk és emlékezzünk rájuk” – jegyzete meg Ábrám, hozzátéve, az EMKE megyei szervezete állandó kiállítást tervez a hősök tiszteletére, további tervük pedig egy veterán-küldöttséggel a csaták helyszínére látogatni. /Bakó Zoltán: Koszorúk a Don-kanyar erdélyi áldozataiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. január 8.

Benkő József gyűjteményét immár évente bemutatják Marosvásárhelyen. Január 7-én ismét tárlók üvege alá, falakra került a messze földön egyedülálló kollekció: a második világháborúból fennmaradt tárgyak sorakoztak a helyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A tárlattal a Don-kanyari ütközet hatvannegyedik évfordulójára emlékeztek az EMKE Maros megyei szervezete és a vendéglátók közös szervezésében. Az immáron harmadszor fölállított kiállítás gyűjtője évente más-más vetületét igyekszik megmutatni a háborúnak, az idén a Maros megyei harcok kaptak hangsúlyos szerepet. Berekméri Róbert történész mutatta be a tárlatot. Az Erdélyben egyedülálló tárlat már régen nem csak a magyar királyi honvédségről szól, a gyűjtőkörutakkal egyre gazdagodott a gyűjtemény: most már a magyar hadsereggel együtt harcoló német, de az ellenséges orosz, illetve román haderő anyaga is bemutathatóvá vált. /Nagy Botond: Emlékezés a Don-kanyari áldozatokra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

2008. március 11.

A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2008. június 4.

Megjelent Berekméri Árpád-Róbert: Fegyver alatt (A marosvásárhelyi Magyar Királyi 27. székely könnyű hadosztály tisztikara 1940-1945) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című könyve. A szerző 2002-ben közzétette, hogy volt marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztály történetével foglalkozik, tiszti adattár összeállításán dolgozik, információkat vár. A megjelent kötet egy bevezető hadosztálytörténet mellett 267 hivatásos és 579 tartalékos tiszt, illetve tisztjelölt katonai pályafutását kíséri végig, akik a székely seregtest közel ötéves fennállása alatt teljesítettek szolgálatot. A munkához Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész írt ajánlást. Szerzőt avatunk! – köszöntötte Spielmann Mihály történész Berekméri Róbertet Marosvásárhelyen, a könyv bemutatóján. A szerző megtörte csendet, a nemzet önérzetét gyilkoló csendet. A székely hadosztály tisztikarának név szerinti felsorolása határkő a szakmában. Rehabilitálja a könyv az erdélyi magyarokat, eddig nem volt ildomos azt mondani, hogy katonák is voltak felmenők között, hanem csak gyilkosok, horthysta gazemberek, háborús bűnösök – ezekből áll a népünk... Az 1974-ben született levéltáros-kutató szerző elmondta, hogy könyve kiadását az anyaországból mindenhonnan visszautasították, végül a Mentor jóvoltából mégis az olvasó asztalára kerülhetett. /Bölöni Domokos: Egy könyvről, kissé rapszodikusan. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2008. november 17.

Az erdélyi magyar tudomány napját a hétvégén ünnepelték Marosvásárhelyen. A tudományos ülésszakon Szabó Miklós a nők külföldi egyetemre járását tekintette át, emlékezve a marosvásárhelyi diáklányokra is. Simon Zsolt, a Román Tudományos Akadémia munkatársa a 16. században élt Göcsi Máté püspökről beszélt. Az egykori iskolamesterről, a Particula (a Református Kollégium elődje) rektoráról Dóczi Örs értekezett. Berekméri Róbert, a református egyház levéltárosa a huszadik században legtovább szolgált Tóthfalussy József vártemplomi lelkész pályáját mutatta be. Ugyancsak egyházi személyre, Jaross Bélára emlékezett Tamási Zsolt is. Hőse az impériumváltástól az ötvenes évekig állt a marosvásárhelyi katolikusság szolgálatában. Balás Árpád Nyárádi Erasmus Gyula botanikusról, a Románia növényvilágát bemutató 14 kötetes monográfia szerkesztőjéről, míg Pál-Antal Sándor Bodor Péterről tartott előadást. /Antal Erika: Az erdélyi magyar tudomány nevében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2008. november 18.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2009. szeptember 22.

„Az erdélyi magyar történetírásban az 1980-as évektől elmélyült szakemberhiány maradandó nyomokat hagyott a szakmában. A rendszerváltás után az intézményes keretekben (múzeum, kutatóintézet, egyetem, állami levéltár) alulreprezentált magyar történészek még jó néhány évig úgynevezett egyszemélyes műhelyként művelték a történetírást Marosvásárhelyen. Mindezek ellenére Bónis Johanna, Pál-Antal Sándor, Spielmann Mihály és Szabó Miklós tanulmányai, monográfiái nemcsak a helytörténeti munkákat gyarapították, hanem sok esetben az összmagyar történetírás szerves részévé váltak. A kilencvenes évek közepétől a történészképzés látványosan megváltozott. Megjelent a pályán egy, a kutatói munka és a történetírás iránt érdeklődő új nemzedék. ” – olvasható Novák Csaba Zoltán: Fiatal társadalomkutatók Marosvásárhelyen című tanulmányában. (Korunk, 2007. október). Az új kutatónemzedéket tömörítő egyesület, a 2002-ben létrejött Borsos Tamás Egyesület elnöke, László Márton elmondta, az egyesület céljai: társadalmi és művelődéstörténeti tanulmányok, értékelések, dolgozatok és kutatások végzése és támogatása. Kapcsolatteremtés és együttműködés az erdélyi magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeivel. Értekezletek, tudományos tanácskozások, konferenciák, szemináriumok és előadások szervezése, időszakos kiadványok, könyvek kiadása. Az egyesület tagjai Barabás Kisanna művészettörténész (Marosvásárhelyi Katolikus Gyűjtőlevéltár), Berecki Sándor, Győrfi Zalán, László Keve régészek (Maros Megyei Múzeum), Berekméri Róbert hadtörténész (Marosvásárhelyi Református Gyűjtőlevéltár), László Márton levéltáros (Maros Megyei Állami Levéltár). A Teleki Téka munkatársai közül Kimpián Annamária művészettörténész, Lázok Klára jelenkortörténész, Márton Krisztina restaurátor, Petelei Klára térképtörténész, Weisz Szidónia címertankutató tagjai egyesületnek. További tagok Novák Csaba Zoltán jelenkortörténész, Simon Zsolt újkorkutató (a Román Akadémia Gh. Sincai Kutatóintézetének tagjai), Soós Zoltán régész (a Maros Megyei Múzeum igazgatója), Tamási Zsolt egyháztörténész (7. sz. Általános Iskola történelem szakos tanára), László Lóránt újkorkutató, és Nemes Gyula helytörténész (Nagyernye). Az egyesület 2004 novemberében a marosvásárhelyi Bethlen Alapítvánnyal és a Pósta Béla Egyesülettel közösen megszervezték II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. 2005 októberében helytörténeti konferenciát tartottak Marosvásárhely történetéből címmel. 2006-ban több előadásból-beszélgetésből álló rendezvénysorozat volt. 2006 novemberében tartották a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, majd 2007 augusztusában a IV. Kisebbségtörténeti Konferenciát Kisebbségi életpályák címmel. Ebben az évben is több tudományos előadást szervezett az Egyesület. László Márton /sz. Marosvásárhely, 1976. nov. 2./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karán végzett. 2003–2004-ben szakmai referensként dolgozott a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménynél, Kolozsvárott. 2004 és 2006 között Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában tanult tovább, disszertációjának tárgya: kollektivizálás Székelyföldön. 2007-től az Állami Levéltárak Maros Megyei Igazgatóságán levéltárosként tevékenykedik. Az ötvenes évek társadalomtörténetét kutatja, és több, a világhálón is elérhető tanulmányt közölt a Maros tartománybeli kollektivizálásról, a kulák-névjegyzékekről. Eddigi legnagyobb szakmai eredményének Máthé János: Magyarhermány kronológiája c. kéziratának megjelentetését tekinti /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/. A világhálón is megtalálható László Márton román-magyar állambiztonsági szótára, amelyben a korabeli román nyelvű dokumentumok szakterminológiáját magyarázza és fordítja. László Márton szerint egyes erdélyi jelenkortörténészek által művelt „sérelemtörténet” és „szenvedéstörténet” helyett a tárgyilagos hangvételű, elemző és összehasonlító megközelítésre kell törekedni. /Bölöni Domokos: Új kihívások előtt a fiatal történészek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998