udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berkesi Sándor

2000. november 14.

1998-ban vette át Berkesi Sándor a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai és egyházzenei szakának főiskolai hallgatóiból alakult énekkar vezetését. A debreceni egyetem docense művészi ihlettel formálta egységessé az együttest, hogy az bel- és külföldi pódiumokon egyaránt megállhassa a helyét. Az énekkar legutóbb meghívást kaptak a Bartók Rádióhoz. Nov. 11-én érkezett meg Budapestre a Partiumi Keresztény Egyetem 38 tagú vegyes kara. Az énekkar júliusban vett részt a debreceni Nemzetközi Kórusfesztiválon, ahol a Bartók rádió különdíjával jutalmazták őket. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy vezényletével a rádióhallgatók élő adásban élvezhették a vegyes kar kiváló teljesítményét. A koncertet hangfelvételen is rögzítették. A nagyváradi énekkar budapesti templomokban is bemutatkozott. /Tuduka Oszkár: Váradiak a Bartók rádióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

2000. november 20.

A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2001. május 11.

Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök a Partiumi Énekkar tagjaival együtt hosszú észak-amerikai körúton vettek részt. A körútról Tőkés László adott tájékoztatást. Ökumenikus útról volt szó. Az "ökuménia üzenetét, az egyetemes keresztyén nemzeti összefogás üzenetét Erdély szellemében, másfelől pedig a magyar felsőoktatás ügyének a képviseletét" vállalták Partiumi Énekkarral együtt. Tizenöt fellépésük volt, magyar helyszíneken, református és katolikus templomokban, amerikai termekben és művelődési házakban. A Berkesi Sándor debreceni Liszt-díjas karnagy által vezényelt énekkar mellett felléptek szólóművészek és az egyetem tánckara is. Tolnay István előadó-tanácsos minden előadás alkalmával magáról az egyetemről tartott beszámolót. New York, Washington, New Brunswick Detroit, Chicago, Cleveland, Buffalo, majd Kanadában Torontóban, valamint Niagara Falls voltak a fellépések színhelyei. A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció tagjai segítettek abban, hogy találkozzanak a kormányzat képviselőivel, látogatást tettek a Fehér Ház különböző hivatalaiban, a Kongresszusban és a Külügyminisztériumban is. Két központi kérdést, az egyházi és közösségi ingatlanok, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás ügyét helyezték előtérbe. /Ökumenikus amerikai körút erdélyi szellemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./

2001. június 14.

Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./

2001. július 10.

Tenke lelkipásztora, Berke Sándor és presbitériuma a Fekete-Körös Baráti Társasággal együtt júl. 12-22 között tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermekek művésztáborát. Zenét, hangszert (gitárt, furulyát, orgonát), képzőművészetet (kerámiát, festészetet, fafaragást), verselemzést, versmondást, színpadi mozgást tanulhatnak a beiratkozók ismert erdélyi és magyarországi előadók, művészek, tanárok irányításával. /Gáspár Attila: Július 12-től alkotótábor gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2005. július 25.

Tenkén és Mezőtelegden is a napokban fejeződött be két igen népszerű, több száz gyermeket megmozgató tábor. A tenkei református egyházközségben, Berke Sándor lelkipásztor vezetésével, 14 éve rendeznek Ifjúsági Művészeti és Evangelizációs Tábort, amelyben a gyerekeket színjátszásra, furulyára és gitárra, illetve festészetre, rajzra, szobrászkodásra oktatják. Mezőtelegd községben a Bihar megyei önkormányzat támogatásával jött létre a kézműves és népi tánctábor, amelynek ötletadó főszervezője Szoboszlai Gáspár István református lelkész. /(Lakatos Balla Tünde): Művészpalánták bihari táborokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. február 15.

Nagyváradon rendszeresen végez református missziói szolgálatot a kórházban Nacsádiné Csuka Melinda helyettes kórházlelkész és Fekete Judit diakónus. Olvasnivalókat hoznak, köztük a lelkésznő és a diakónus által szerkesztett Velünk az Isten című kórházmissziói lapot. Kórházmissziói szolgálat 1999 májusa óta működik Váradon, Berke Sándor tenkei református lelkész indította el a szolgálatot. Volt már olyan, hogy megszólaltak amikor magyarul, rájuk szóltak románul: Mit akarnak? Tűnjenek el! Kolozsváron évek óta van kórházlelkészi szolgálat. Ebből rendszeresen kiveszik a részüket a teológus hallgatók is. /Tóth Hajnal: Hogyan működik a kórházmisszió? = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 15./

2006. december 4.

A 20. századi protestáns egyházzene kiemelkedő személyiségére, a száz éve született Gárdonyi Zoltánra emlékeztek december 3-án, vasárnap Nagyváradon. Az esemény része annak a négyhetes nemzetközi orgonafesztiválnak, amely a rogériuszi református templom orgonájának felavatásával kezdődött a múlt héten. Az ünnepélyen Gárdonyi-emlékkiállítás nyílt meg a templomban, a zenetudós életművéről pedig Berkesi Sándor karnagy tartott előadást. Dávid István orgonaművész Gárdonyi műveiből válogatott erre az alkalomra. A székelyudvarhelyi születésű Dávid István a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának tanszékvezetője. Orgonatörténeti kutatásai során Erdély műemlék-orgonáiról írt könyvet /Műemlék orgonák Erdélyben, Polis, Kolozsvár, Balassi Kiadó, Budapest, 1996/, továbbá a nagyváradi orgona felépítésében is segített. /Gergely Gizella: Orgonafesztivál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2008. április 14.

Resicabányán április 12-én a költészet napja tiszteletére, illetve Gajdos József festőművészre emlékezve tartottak rendezvényt a magyar művelődési házban. Bálintné Vető Erzsébet József Attiláról tartott tartalmas előadást, amelyen a költő eddig kötetben nemigen lelhető Nem, nem, soha! című verse is elhangzott. A Gajdos-kiállítással Gajdos József halálának tízéves évfordulójára emlékeztek. Orvos Tibor és Kurta Kázmér festőművészek emlékeztek a művésztársra. A rendezvény műsorvezetője Nagy Péter, a Platanus Egyesület elnöke volt. Berke Sándor tenkei református tiszteletes a szórványban való tevékenység fontosságát méltatta. /Szakmáry Károly: Kettős rendezvény a Költészet Napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2009. május 9.

Idén tizenegyedik alkalommal, Nagyszalontán rendezték meg a Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferenciát. A konferencia a Zilahy Lajos Művelődési Házban kezdődött, Berke Sándor tenkei lelkész köszöntötte a megjelenteket. Mikor leszek végre boldog? címet viselte az idei konferencia előadása, amelyet Lukács Angéla köröskisjenői lelkész tartott. Reggelenként zenés áhítattal vagy imaközösséggel indult a nap. Az előadásokat után kiscsoportos beszélgetések és műhelytevékenységek követték, voltak szabadidős tevékenységek és alternatív műhelyek is. /Butyka Anna: ”Ismét mondom: örüljetek!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2009. június 29.

Romává nyilváníttatná magát Berke Sándor, a Bihar megyei Tenke református lelkésze, mert az egyháza által működtetett öregotthon évek óta egy bani támogatást nem kap a román államtól. A 4300 lakosú (ebből 886 magyar, 750 pedig roma nemzetiségű) községközpontban tizenöt éve tart fenn idősek, mozgássérültek gondozását ellátó otthont a helyi egyházközség, a hatóságok azonban mindeddig nem folyósítani a jogszabály alapján járó állami hozzájárulást. A lelkész évek óta kilincsel azért, hogy az intézmény megkapja a törvény biztosította fejpénzt, a helyi és megyei önkormányzat nem fizet. A romák minden hónapban napra pontosan megkapják a szociális segélyt a román államtól. Ezért elhatározták, hogy az otthon 23 lakójával együtt cigánynak nyilváníttatják magukat, így remélhetőleg ők is részesülünk állami támogatásban. A lelkész diszkriminációnak tartja, hogy az állami öregotthonok lakói havonta 1600 lejes fejpénzt kapnak, az egyház által működtetett intézmény gondozottjai mindössze 250 lejt; a tenkeiek pedig semmit sem. Berke Sándor számításai szerint a román állam tizenegy évre visszamenőleg mintegy hatmilliárd lejjel tartozik az egyház szociális intézményének, amely eddig önerőből és külföldi segélyekből tartotta fenn magát. /Rostás Szabolcs: Roma lesz a tenkei pap? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998