udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bernád Ilona

1999. szeptember 8.

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2002. július 5.

Júl. 6-án tartotta idei évadzáróját a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A rendezvényre a csomakőrösi Emlékházban került sor, ahol a meghívottak, Gazda József és Bernád Ilona úti beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők. A művészházaspár több mint két hónapot az Amerikai Egyesült Államokban töltött. /(nagy): Évadzáró Csomakőrösön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./

2004. január 13.

Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola idén is rendszeresen szervezi összejöveteleit. Ebben az évben a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a magyar nyelv ápolására, a nemzeti öntudat megőrzésére. Bernád Ilona, a népi gyógyászat ismerője Egészségünkért című könyvét mutatta be, amely a magyar népi gyógyászatról, illetve keleti népi gyógymódokról szól. Gazda József tanár, műkritikus, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör alapítója és irányítója is eljött Tordára. Előadásában a szórványról beszélt. Szomorúan állapította meg, hogy míg más népek szórványai kibontakoznak, megmaradnak, addig a mi népünk beolvad. Január 9-én Horváth Arany, Horváth István költő lánya tartott előadást. /Ladányi Emese Kinga: Magyarságunkért szólnak a népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2005. február 3.

Torda 60 ezer lakosából 5000 magyar nemzetiségű, ami a lakosság 8 százalékát teszi ki. Tordán a helyi Petőfi Társaság indította el az Aranyosszéki helytállás 2004-2005 elnevezésű népfőiskolát. A társaság 2004 novemberétől 2005 februárjáig hetente szervezett történelmi, földrajzi, irodalmi, etnográfiai és környezetvédelmi témájú előadásokat. Az népfőiskola január 28-i témája a népi- és természetgyógyászat volt. Meghívott előadó a közismert marosvásárhelyi terapeuta és szakíró, Bernád Ilona volt, aki bemutatta az Egészségünkért című kötetét, valamint sikeres amerikai útleírását, a Magyarok Amerikáját (társszerző Gazda József). Dumitru Ana, a Petőfi Társaság elnöke, nyugalmazott matematikatanár és a Szaniszló tanár házaspár az előadás végén emléklapokat osztott ki. /Csizmadia Mihály: Népfőiskolai előadások Tordán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2005. május 25.

Bernád Ilona Egészségünkért című 2002-ben megjelent kötetében a Kárpát-medence rengeteg helységét bejárta. Eljutott a Nyitra, a Mura vidékére, Horvátország magyarlakta területeire, az anyaországi és erdélyi városokba, előadásokat tartott az amerikai, ausztriai, németországi, franciaországi magyar közösségekben. Útjai során az előadások mellett állandóan gyűjtött, s a kapott visszajelzések során az első kötetben közreadott magyar népi gyógyító módszerek hatékonyságát is számba vehette. Bernád Ilona eredeti hivatása szerint egészségügyi asszisztens, szülésznő, szülőfalujában édesanyjától, nagyanyjától sajátította el a magyar népi egészségmegőrző módszereket. A szerző szándéka, hogy a népi egészségmegőrző és gyógymódszerekkel megismertesse az olvasót. /Bernád Ilona második könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2005. június 8.

Gazda József író-szociológus volt Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége ,Gazda József Emlékek Ázsiája – Őseink földjén című, az első és második világháború idején az „őshazába” sodródók visszaemlékezéseit feldolgozó népi- és nemzetsors-szociográfiája Sepsiszentgyörgyön látott napvilágot. A szerző adatközlői fogolyéletükről meséltek: az Ázsiából származónak vélt „madzsarokat” nem ellenséges katonaként, hanem rokonként fogadták az őslakosok. Gazda József Bernád Ilona marosvásárhelyi népi- és természetgyógyásszal 2004-ben közösen megjelent könyvének címe: Magyarok Amerikája. A mostani találkozón Gazda József a magyarság „végvárainak” közös jellemzőiről, valamint a nemzeti tudat rombolásának e végvárakban előforduló eszközeiről beszélt. A nemzeti önfeladás okait keresve helyenként a többségi nemzeti agresszivitást és a „nemzeti butaságot vagy elbutíthatóságot” is kimutatta értékelésében. /Gergely Edit: Nemzeti végváraink útirajza. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2005. szeptember 21.

Asztalos Enikő tanárnő egyszemélyes intézmény, Marosvásárhelyen a Népi Egyetem egyik néprajzi szaktanfolyamának vezetője 1993 óta. Ez az egyetlen akkreditált magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam az országban. Most tért vissza a gyűjtési vakációról a III. évfolyam. Az órákon ki-ki bemutatja egyéni gyűjtését. A tanfolyamon résztvevők gyűjtése egy budapesti kiadású népmonda-gyűjteményben megjelent. Minden második évben rendezik Magyarországon az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót, oda a Kárpát- és Duna-medence országaiban munkálkodó magyar pályázók képviselőit hívják meg. Ezen a nyáron Csepregen és Bükkben tartották a találkozót, a Magyar Néprajzi Társaság és a Honismereti Szövetség rendezésében. Erdélyből Bernád Ilona saját gyűjtését ismertette, két könyvét a népi gyógyászatról. Asztalos Enikő a tanfolyamukon jelentkezett naiv művészekről és a népi iparművészekről tartott előadást. A Népi Egyetemen a magyar nép őstörténetét, társadalmi, anyagi (tárgyi) kultúráját és a magyar folklórt ismerhetik meg. Asztalos Enikő hangsúlyozta, hogy Erdély még mindig kincsesbányája a néprajzkutatásnak, a kutatást pedig a néprajzi alapismeretek elsajátítása előzi meg, ez az ő tevékenysége. /B.D.: Erdély még mindig kincsesbánya. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2005. október 22.

Gazda József író, tanár október 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban előadást tartott az 56-os forradalom és a nagyvilág témakörben. Elkísérte Bernád Ilona írótárs és természetgyógyász, aki könyveiből mutatott be néhányat. Gazda József felidézte a magyar történelem sorsfordulóit, a XX. századi magyarságot ért tragédiasorozatot, így jutott el az 56-os forradalomig és a forradalom utáni megtorlásokig. Gazda József és Bernád Ilona világjáró útjának célja a szétszóródott magyarság keresése és megismerése volt. Magyarok Amerikája című nemrég megjelent közös könyvük azokról szól, akik 1956-ban kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Közülük kb. 2000 egyetemi szakember dolgozott sikerrel a tengeren túl, ami egy kis nép számára érzékeny veszteség. /Bakó Botond: ’56-os emlékező összejövetel Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2005. november 14.

A Szent Mártonhoz kötődő népi ünnepkör elevenítették fel november 11-én, Nyárádszentmártonban a helybéli iskolások. Bernád Ilona a Szent Márton-napi néphagyományokról és hitről beszélt az egybegyűlteknek. November 12-én Fodor Imre és Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének alelnökei Szent Márton Európája tegnap és ma címmel, arról a püspökről beszéltek, aki Pannóniában született rómaiként és végül a mai Franciaországban talált hazát és alapított kolostort. Pál Antal Sándor történész-levéltáros A székely önkormányzat története, valamint a Marosszéki pecsétek, címerek és Marosszék az 1848–1849-es forradalomban című könyveit ismertette. November 13-án, vasárnap a nyárád- szentmártoni unitárius templomban tartottak megemlékező istentiszteletet. Itt jelenthették be, hogy az amerikai egyesült államokbeli testvéregyház újabb pénzajándékot juttatott el Nyárádszentmártonba. Ebből az óvodások és kisiskolások számára bábszínházbérletet vásároltak, az iskolásoknak pedig ösztöndíjat hoznak létre, míg a 70 év fölötti egyháztagoknak egy ideig minden héten egy kenyeret vásárolhatnak, s jutott még az árvízkárosultak támogatására is. Az unitárius parókia udvarán a kisfarsangi vigadalommal elevenítettek fel egy másik hagyományt: hajdanában a mezőgazdasági munka lejártával Szent Márton-naptól Szent Andrásig a falun élők megünnepelték a jó termést, a gazdag vásárt. /Vajda György: Szent Márton ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2006. március 31.

Március 29-én Nagyenyeden az Irodalmi Kávéház meghívott vendége Bernád Ilona természetgyógyász, a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban megtartott összejövetel házigazdája Györfi Dénes könyvtáros volt. Bernád Ilona a magyar népi egészségmegőrzésről és gyógyászatról tartott előadást. A magyarságot a hagyományok, szokások is egybekapcsolják, „összeköt bennünket a közös tudás és a közös lélek” – fejtette ki az előadó. /Takács Ildikó: Összeköt a közös lélek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2006. április 6.

Április 5-én kezdődtek a Kőrösi Csoma-napok: Kőrösi Csoma és keleti hagyományaink című kétnapos tudományos konferenciával Kovásznán. A hallgatóságot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Előadást tartott Aradi Éva budapesti indológus, majd dr. Balogh Ildikó (Budapest), dr. Bárdi László (Pécs), Bernád Ilona (Marosvásárhely), dr. Obrusanszky Borbála (Budapest) és Gazda László (Sepsiszentgyörgy). /(b. j.): Keleti hagyományaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2007. január 4.

Fülöp Dénes /Geges, 1938. máj. 18. – 1996. dec. 29./ Székelykeresztúron szerzett tanítói diplomát, oktatott Kendőben és Márkodon, a Bekecs alján. Elvégezte a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát, magyar nyelv és irodalom – történelem szakon. Haláláig Makfalván tanárkodott. 1966-ban szakdolgozatként megírta Makfalva történetét. Összegyűjtötte Makfalva helyneveit, ez megjelent az ELTE-füzetek sorozatban, 1998-ban Budapesten. Összegyűjtötte a makfalvi helyi legendákat, ezek (más szerzők gyűjtésével egyben) a Beszélik rólunk, magyarokról... című kötetben jelentek meg (Budapest, 1999). Pedagógusként a legjobbak közül való, cikkei rendszeresen jelentek meg. Makfalván a helyi néprajzi múzeum 1975-ben nyílt meg. 2004 júliusában, a múzeum 30 éves évfordulóján felavatták a szövőszobát, amely Fülöp Irén munkáját és Zsigmond Dánielné Bernád Ilona adakozását dicséri. Fülöp Dénesnek nem kis része volt abban is, hogy az iskola 1999-től a Wesselényi Miklós nevét viseli. Makfalva azon ritka községek közé tartozott, ahol 1969-től 1989-ig irodalmi színpad működött. Ennek a szervezője-motorja is Fülöp Dénes volt, akit felesége, Fülöp Irén minden munkájában szívvel-lélekkel támogatott. Híre van a makfalvi képzőművészeti alkotótábornak. Előzménye az 1990-ben életre hívott Wesselényi Közművelődési Egyletben folyó élénk tevékenység, melyet szintén a Fülöp házaspár irányított. Az egylet tánccsoportot, irodalmi kört működtetett, képzőművészeti tárlatokat szervezett. A művésztábor 1999-ben felvette a néhai Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész, tanár nevét. /Bölöni Domokos: Egy népművelő pedagógus emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2007. június 27.

A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998