udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bernády György

1991. február 9.

Szovátán febr. 9-én megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület. Tiszteletbeli elnöke Tófalvi Zoltán, elnöke Mester Zoltán. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

1992. június 26.

Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1994. január 15.

A Szovátán működő Bernády György Közművelődési Egyesület elnöke, Mester Zoltán elmondta, hogy egyesületük a környék, Sóvidék művelődési életének egyik szervezője. Idei tervükben szerepel Bánffy Miklósról való emlékezés /januárban/, Ady Endréről, Werner Hugó tanár tartja, tisztújító közgyűlésük februárban lesz, márciusban Egyed Ákos történész jön előadást tartani, közös kiadványt terveznek a szászhalombattaiakkal. Jún. 19-26-a között nemzetközi kórusfesztivál színhelye lesz Szováta. Az egyesületnek még mindig nincs épülete, már régóta kérik a volt Bernády-villát, remélik, hogy azt megkapják. /Bölöni Domokos: Bernády György Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

1994. április 16.

Bernády-emlékkiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Dr. Bernády György /1864-1935/ gyógyszerész, jogász, Marosvásárhely városépítő polgármestere volt. A városnak 1902-1912 között volt polgármestere, 1912-1917 között főispán, 1926-29 között újból polgármester. Bernády kövezte, aszfaltozta az utakat, lefektette a város víz- és csatornahálózatát, vízmű-telep épült, városi villanytelep, a Maros hídját megerősítette, akkor épült a Kultúrpalota és a Városháza, ma mindkettő műemlék. Bernády parkosította a várost, új iskolaépületeket emeltetett. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

1994. május 14.

A Bernády György Közművelődési Egylet 1990. nov. 23-án alakult meg Szovátán 120 alapító taggal, azóta taglétszáma 158-ra emelkedett. Az elmúlt három esztendő mérlegét vonták meg az ápr. 29-i tisztújító közgyűlésen. Számos sikeres estet szerveztek, neves előadókat hívtak meg, kiállítások, szavalóestek voltak, saját könyvtárat hoztak létre. Sokat tettek a Bernády-villa emlékházzá nyilvánításáért. Elnöknek újraválasztották Mester Zsolt asszisztenst, tiszteletbeli elnök továbbra is Tófalvi Zoltán. /Tisztújítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

1994. október 29.

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./

1995. február 21.

Sütő András megköszönte a bizalmat, hogy a Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának tagjává választották, de nem fogadja el a tisztséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1995. június 15.

Szovátán 1990 novemberében alakult meg a Bernády György Közművelődési Egylet, 1991 januárjában történt a bejegyzése, az alapítók: Bölöni Domokos, Domokos Edit, Tófalvi Zoltán és Mester Zoltán. Az egylet működik, adott tájékoztatót Mester Zoltán, rendszeresen tartanak irodalmi esteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. november 3.

Marosvásárhelyen nov. 3-án, a Bernády György Kultúrközpont felavatásának előestéjén megalapították a Duna Televízió Baráti Társaságot. Borbély László, a Bernády Kultúrközpont elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben sokszor megkérdőjelezték a Duna Tv létjogosultságát, ezért született a baráti társaság ötlete /amiként már Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen megvalósult/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. január 22.

A marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központban jan. 21-én a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében Szent István királyról és a magyar pénzverésről tartott előadást dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke és dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1997. január 29.

A szovátai Bernády György Közművelődési Egyesület 1997-es terveit ismertette Mester Zoltán, az egyesület elnöke. Febr. 1-jén a Márton Levente vezette néptáncegyüttes lép fel. Meghívják Ráduly János néprajzkutatót, márc. 15-re emlékműsort készítenek elő, de lesz Káli Dénes emléknap is. Káli Dénes lelkész 1961-ig volt Szováta református papja, művészember volt, faragott, prózát írt, festett. Áprilisban kiállítják Mester Zoltán gyökérszobrait. Hazanéző-estet is terveznek a Sóvidéken élő szerzőkkel. Két jeles személyiséget köszöntenek, mindketten idén töltik be hatvanadik életévüket: Márton Béla tanár, nyelvjáráskutató, néprajzi író, nyelvművelő 1937. márc. 25-én született, Ráduly János kibédi néprajztudós, gyűjtő és kutató pedig 1937. okt. 27-én. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ A Hazanéző Korondon jelenik meg 1990 óta, a Firtos Közművelődési Egyesület kiadványa.

1997. augusztus 9.

A Bernády György Kulturális Központ /Marosvásárhely/ aktívan működik, pozitív két és fél évre visszanyúló tevékenysége. Borbély László most nem mint államtitkár, hanem a Bernády Alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be jelenlegi helyzetükről. Az Illyés Alapítvány támogatásával hangosító berendezést vásároltak, számítógépet kapnak egy svájci alapítványtól, személyesen dr. Szöllősy Árpádtól. A jövő évben beépítik a központ tetőterét. ide szeretnének 3-4 vendégszobát beépíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./

1997. augusztus 30.

Aug. 30-án ülésezett a Dr. Bernády György Alapítvány /Marosvásárhely/, ismét Borbély Lászlót választották elnöknek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1997. október 1.

Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

1997. október 25.

Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

1999. március 11.

Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./

1999. szeptember 17.

A Seprődi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szerveznek szeptember 18-án, Marosvásárhelyen. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli. /Csillagvirág Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1999. október 29.

Okt. 29-én kezdődik Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődés Alapítvány kétnapos rendezvénye, a Bernády Napok. Bernády szülőházán emléktáblát avatnak, Hunyadi László szobrászművész alkotását, Borbély László, az alapítvány kuratóriumának elnöke és Fodor Imre polgármester mond beszédet. Okt. 30-án megkoszorúzzák dr. Bernády György sírját és köztéren elhelyezett szobrát. Délután a Kultúrpalotában Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese mutatja be a Bernády György emlékezete című kötetet. Utána műsoros estet tartanak, címe: Irodalom és művészet Bernády korában. /(Máthé Éva): Bernády Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2000. február 1.

Marosvásárhelyen a hét végén ismeretlen tettesek megrongálták Bernády György egykori városépítő polgármester portréját. Hunyadi László szobrászművész alkotása a Kultúrpalota Tükörterme előtt áll. Ugyanott a Metz Albert-domborművet is megcsúfolták, rágógumit ragasztottak a jeles személyiség arcmására. /Megrongálták a Bernády-portrét! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2000. július 24.

Júl. 22-én Erdőcsinádon, a millenniumi rendezvények sorában népdal- és népmuzsika-találkozót tartottak. A Seprődi János Kórusszövetség népzenei találkozójának alapjául a népművészet szolgált. Megjelent egy dán együttes is, bemutatva a dán népi kultúrát, voltak Magyarországról is, továbbá a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus. Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke találóan mondhatta: "Itthon vagyunk. Bár a történelem földrajzilag szétszórt minket, ennek ellenére egységes nemzetként lépünk a harmadik évezredbe." /Járay Fekete Katalin: Népdal-, népmuzsika-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

2000. szeptember 25.

Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2000. október 18.

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. október 24.

Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. október 31.

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2001. január 22.

Jan. 22-i tartotta millenniumi rendezvényét a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány, ezen bemutatta a Millenniumi megemlékezés című könyvet is. A Finna Géza nyugalmazott tanár, az alapítvány elnökének a gondozásában megjelent kötet azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a tavaly áprilisban a Mit adott az erdélyi magyar kultúra Európának? című találkozón hangzottak el. A Kós Károly és a Bernády György alapítványok, az EMKE valamint a Maros megyei fotósok szövetsége által az államalapítás ezredik évfordulójára szervezett megemlékezésen 39 előadás hangzott el, megannyi összegezése az erdélyi magyarság históriájának. Ugyancsak ekkor volt Kilyén Ilka Jött egy csoda című pódiumműsora, s nyílt meg Novák József iparművész Erdélyi fejedelmi címerek kiállítása. Most is színvonalas műsor volt. A megjelentek hallhattak Kós Károly életéről és munkásságáról, Kilyén Ilka és Kozsik Ildikó színművésznő szavalata mellett kalotaszegi népdalok is felcsendültek. /(bodolai): Kós Károly-est a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2001. március 16.

Márc. 15-én az 1848-49-es magyar szabadságharcról emlékezett meg Marosvásárhely magyarsága. Az ünnepségsorozat délelőtt a Dr. Bernády György téren elhelyezett Bem József- emléktáblánál kezdődött. Barabás László, a Kántor- tanítóképző Főiskola igazgatójának beszéde után koszorúzás következett. Az ünnepség a Petőfi-szobornál folytatódott. Ez az első év, amikor a marosvásárhelyi magyarság a forradalmár költő szobránál emlékezhet meg 1848. március 15-ről. Gál Éva, a megyei RMDSZ- szervezet alelnökének megnyitó beszéde után dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke szólt az ünneplőkhöz. A délutáni ünnepségen Tőkés András és Ötvös József református lelkész emlékezett. /Antalfi Imola: Az együvétartozás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen a postaréti Székely vértanúk emlékművét több mint ötezer ember állta körül, amikor felcsendült a Szózat. Dr. Kelemen Atilla beszélt, majd Petőfi-verseket szavaltak. Kossuth-nótákat énekeltek a Bernády Kamarakórus, a Psalmus, a Nagy István Vegyes Kórus, a Soli Deo Gloria, a Gecse utcai Evangélikus Kórus, valamint a Református Kollégium kórusa. A koszorúzás után az ünnepség a Himnusz és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /(lokodi): A Székely vértanúk emlékművénél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2001. május 19.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. május 21.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében tartották meg A közigazgatási törvény életbeültetése az anyanyelvnek a közigazgatásban való alkalmazására vonatkozóan című szemináriumot. A szervezők a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselők mellett jó néhány kisebbség vezetőit is meghívták. A pillanat a legmegfelelőbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks, a PER ügyvezető igazgatója. Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági jellegű gondok megoldását tartja elsődlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására. Ezután Florea elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozásra. Mit tegyünk a helységnevekkel? - kérdezte Ionel Flesariu közigazgatási minisztériumi államtitkár. Frunda György válaszolt: a hagyományos neveket kell használni, amelyekről egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselője úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, időre van szükség". Szerinte a hagyományos helységnevekhez való visszatérés feszültségekhez vezet egyes helységekben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-nek sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni - vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erők egyetértése eredményének nevezte. /A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdődnek. Jóhiszeműen kell alkalmazni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ A szeminárium végén kiadott közlemény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei a következőket kérik: a törvényt jóhiszeműen alkalmazzák, közöljék azon helységek listáját, melyekben valamely kisebbségnek 20 százaléknál nagyobb a részaránya, valamint a Román Akadémia nyilvántartásának megfelelően a tradicionális helységneveket, tegyék közzé azon közhivatalok listáját, melyek elnevezését a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kell jeleníteni. Vezessék be az olyan köztisztviselők alkalmazásának kötelező voltát, akik ismerik azon kisebbség nyelvét, melynek részaránya meghaladja a 20 százalékot az illető helységben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. június 4.

A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2001. július 11.

Június 26-30. között rendezték meg Debrecenben a Magyar Kórusok Millenniumi Fesztiválját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke elmondta, hogy Erdélyből, továbbá a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve Magyarországról érkeztek kórusok. Erdélyből hat kórus volt jelen: a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet férfikara, Szovátáról az Intermezzo női kar, Marosszentgyörgyről a Soli Deo Gloria, Marosvásárhelyről a Bernády György kamarakórus, valamint a Cserealji Vegyes Kar. /Járay Fekete Katalin: Azonos hullámhosszon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998