udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Brecht, Bertold

2001. december 10.

Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2001. december 18.

A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2002. január 9.

Színházi vita A Romániai Magyar Szó összeállítást közlünk a Honnan és hová Kolozsvári Állami Magyar Színház? témájú vitafórumon elhangzottakból. Szőcs István színikritikus szerint föl kell támasztani a színészek, drámaírók kultuszát, és sok előadást kell tartani. Fodor Sándor elmaradt a színházból, mert nem híve a rendezői színháznak. Aggasztja, hogy Tompa Gábor igazgató tulajdonosként viselkedik a színházban. Kultuszt csinálni a kísérletezésből lehet, de kötelezni arra a közönséget, hogy mindehhez asszisztáljon is, már nem. Ez a kolozsvári magyar színházvezetés egyetlen vitathatatlan bűne. Pap Sándor Zsigmond hiányolta, hogy egyoldalú a felsorolás, ő elégedett. Szőcs István a mondottakra a következőképen reflektált: Ebben a színházban még a legnehezebb, legproletkultosabb időkben is játszották Ionesco, Beckett, Brecht, Dürrenmatt darabjait. Az a Bercht- előadás, amit 30 ével ezelőtt rendeztek meg Kolozsváron, modernebb volt minden szempontból, mint a mai. Vekov Károly parlamenti képviselő: közügyről van szó. Csetri Elek akadémikus elsősorban színházlátogatóként szólt hozzá: vannak értékek, amelyek tegnap és ma is értékek és értékek maradnak. Pillich László figyelmeztetett: tudomásul kell venni, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári magyar közösség 30–35%-a, az erdélyi magyarságból körülbelül 600 000 ember nyelvhasználatában és kulturális identitásában sérült. Ennek a közösségnek 60–65%-a a szellemi szórványosodás állapotában leledzik. A színház, a magas szellemi szféra rehabilitációja elképzelhetetlen anélkül, hogy a közösség rehabilitációját ne szolgálná. Molnos Lajos szerint a színházi produkciónak közönség kell. /Csomafáy Ferenc: Színházi vita Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2003. október 25.

Kincses Elemér rendező Craiován állította színpadra az Állítsátok meg Arturo Uit című Brecht-darabot. 1976. novemberében Marosvásárhelyen rendezte ezt a színművet. 1976-ban kiváló színészek játszottak a darabban, Tarr László és Bács Ferenc. Okt. 2-án bemutatták Nagyváradon Kincses Elemér új drámáját, a Csatornát. Drámáját lefordították angolra és németre, a román fordítás pedig már megjelent kötetben. Kincses aláírta a szerződést egy magyarországi társasággal, amelyik megvásárolta a megfilmesítés jogát. Tévéjáték készül belőle, András Ferenc rendezi, aki eljön Marosvásárhelyre színésznézőbe, szeretné, ha erdélyi színészek is szerepelnének a darabban. A Csatorna elnyerte az UNITER fődíjat. Egy szerelmi történet, ami a Duna-csatornánál játszódik le 1951 telén, a helytállásról, az árulásról és a szerelemről szól végső soron. A novemberi könyvnapokon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelenik Kincses Elemér második drámakötete, A csatorna a címe, négy darab van benne. Jelenleg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban bemutató előtt állnak. Az ő rendezésében látható decemberben Arthur Miller Pillantás a hídról című színműve, melyet a városban még nem játszottak magyarul. /N.M.K.: Egy lehetséges sikertörténet. Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2006. július 6.

Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tanszékvezetője leszögezte, ez fontos év volt, mert most indult be a felsőoktatásban a bolognai rendszer. Ez a rendszer jelentős nyitást hoz különböző külföldi egyetemek felé. A kaposvári egyetemmel már partnerszerződést kötöttek, ugyancsak partnerszerződés készül a veszprémi egyetemmel és Kaposvár közvetítésével Pozsony felé is nyitnak. A harmadéves bábos hallgatók áprilisban részt vettek a kaposvári fesztiválon, ahol négy előadást mutattak be. Kisvárdán is szerepeltek két előadással, és a Szebeni Nemzetközi Fesztiválon is részt vettek. A nemzetközi kapcsolatok tovább szélesednek. Idén színész, bábszínész és zenetanári szakon indítanak osztályt, valamint egy magiszterképző indul a beszéd és médiákban való megjelenés tárgykörében. Beindul ősztől a doktorképzés is, mind színháztudomány, mind színházművészet terén. Ősszel megnyílik a bentlakás. A vendégtanári program is gazdagabb jövőre. Két éve elindult az Egyetemi Akadémiai Műhely, ez fiatal színésztanárok, rendezőtanárok kísérleti munkáinak ad helyet. Az Akadémiai Műhely első előadása a nagy sikerű Arab éjszaka volt, és ebben a tanévben szeptember óta játsszák a Barabás Olga rendezte Valahol Szecsuánban című Brecht-adaptációt, mely a kisvárdai fesztiválon több jelentős díjat nyert. A most végzett nagyon jó évfolyam volt, szépen dolgoztak, de sajnos elmennek. /Madaras Orsolya: Két tanév között a színházművészeti képzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2006. július 24.

Meghalt Raoul Sorban, szét kell oszlatni a hamis legendát, amit maga talált ki. Elhitette – az izraeli Yad Vashem Intézettel is, kicsalva a Népek Igaza kitüntető címet -, hogy erdélyi zsidók ezreit mentette meg a deportálástól, bár egyetlen túlélő sem tudta alátámasztani – sőt, az ötvenes években letartóztatták a nácikkal való együttműködés gyanúja miatt (erre sem volt elegendő bizonyíték). A Nagy-Románia Párt tagja lett, zsidómentő – egy antiszemita pártban? Szívesen tetszelgett a magyar megszállás ellen küzdő román szerepében is. Szekus besúgó, aki nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit feladott, az őt börtönből kihozó Bugnariu professzort, a magyarországi lapokkal őt ellátó Huszár Sándort, Balogh Edgárt, Kányádi Sándort. „Besúgta” a holtakat is: a horthysta-hungarista fasizmus képviselőjének nevezte Mikó Imrét, Albrecht Dezsőt, Kós Károlyt (utóbbit 1983-ban tiltólistára helyeztette). Ha Romániában nem talál táptalajra az elvakult nacionalizmus, sovinizmus, senki sem hallott volna Raoul Sorbanról. A kilencvenes évektől nyíltan is állampolitikává lett magyarellenesség segítette őt. /Bogdán Tibor: Svindler bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2007. január 13.

Régi gyakorlat, hogy társulatok és rendezők, díszlet- és jelmeztervezők között szorosabb együttműködés alakul ki. Kincses Elemért, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat rendezőjét is többfelé várják vissza. A Craiovai Nemzeti Színház is ilyen hely. Kincses Elemért itt fog rendezni egy Sorescu-darabot. Kincses legutóbb 2005 nyarán dolgozott a craiovai társulattal, színpadra vitte velük, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabját. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzős hallgatói az igényes Lorca-dráma, a Bernarda Alba háza Kincses Elemér rendezte színpadi változatát a héten ismét elkezdték játszani. /(nk): Kincses Elemér újra Craiován rendez. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2007. április 19.

Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2008. június 18.

Szabó József színházrendezőt 80. születésnapján ünnepi gálaesten köszöntik június 18-án Nagyváradon. A Magyarországról hazalátogató alkotó kedvenc munkáiról és kivándorlásának okáról beszélt. „Három évvel ezelőtt rendezettem utoljára Váradon. Bródy Sándor Dada című darabját. ”Szabó József /sz. Székelyhíd, 1928./ gazdag életpályát tudhat maga mögött: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik. „A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta fel a számára kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Nagyváradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Ceausescu betiltotta az abszurd színjátszást. 1983. április 9-én ment Magyarországra, névházassággal jutott ki. Előzőleg többször kihallgatták, készültek a dossziék. Szigorúan cenzúráztak mindent, ő viszont az igazságot akarta mondani – mesélte kivándorlásának történetét. /Fried Noémi Lujza: „Az igazságot akartam mondani” = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2009. május 27.

Félidejéhez érkezett a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó), amely a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A DKMT- (Duna–Körös–Maros–Tisza) eurorégióban – de nemcsak– működő tíz színtársulat tizenhat produkcióját láthatja négy nyelven (magyar, román, német, szerb) május 22–29. között a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) közönsége. A színházi seregszemle céljai között szerepel a sokszínű bánsági régió kulturális egységének a felmutatása, a szervezők ezért bővítették a fesztivál programját román, szerb és német nyelvű előadásokkal. Balázs Attila fesztiváligazgató szerint a harmadszor megszervezett eurorégiós színházi találkozó még nem verseny, de a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A temesvári Csiky Gergely Társulat Katona Gábor rendezte Prométheuszával indult a fesztivál. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Brecht – The Hardcore Machine című előadását hozta el. A temesvári német társulat az Alexandru Dabija rendezte Ionesco Kopasz énekesnőjével lépett közönség elé, az aradi Ioan Slavici Társulat Dekalog című előadásával. További előadások: Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli (Békés megyei Jókai Színház) és Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap (Szabadkai Népszínház). /Pataki Zoltán: A közönség TESZT-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2009. szeptember 23.

Szeptember 21-én a Temesvári Csiky Gergely Színházban Vetési Nándor Dobszó az éjszakában című Brecht összeállítása hangzott el. Az egyórás, egyszemélyes produkcióból kibontakozott a nácik majd a kommunisták által is sokat támadott drámaíró élete. /Pataki Zoltán: Dobszó az éjszakában, avagy Brecht aktualitása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2009. október 12.

Utca- és kocsmaszínházi előadások, vidámparki hangulat és koncertek – többek között a Zanzibar és a KFT együttes – jelentették a Nagyváradi Ősz fesztivál záró hétvégéjének főbb programjait. A központban a fiatal képzőművészek az utcán állították ki műveiket. Október 8-a reggel az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház Lilliput Társulatának /magyar tagozatának/ János vitéz című előadásával indult. A következő magyar nyelvű programpont Vetési Nándor kocsmai fellépése volt: a kolozsvári színművész Bertold Brecht Dobszó az éjszakában című darabját adta elő. Este a Kossuth utcai színpadon a 80-as évek magyar alternatív zenei irányzatának egyik jellegzetes együttese, a KFT koncertje zajlott. /Balogh Levente, Nagy Orsolya: KFT-koncert és utcaszínház a Nagyváradi Őszön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998