udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Berzenczey László

2003. december 11.

Agyagfalván nem is olyan régen 20-22 gyermek volt egy osztályban, ma például a hetedik osztályban csupán heten vannak a Berzenczey László Általános Iskolában. A falu öregedik. Fosztó József tiszteletes idén 22 embert temetett és kilencet keresztelt, ez utóbbiak közül kettő székelyudvarhelyi volt. Nemrég 186 gyerek népesítette be az iskolát, most összesen 59-en vannak. A felső tagozaton a létszámot emelik a szomszédos falvakból ingázó gyerekek, Mátisfalváról kilencen, Székelymagyarosról heten, Décsfalváról tizenketten járnak Agyagfalvára iskolába, ki autóbusszal, ki gyalog vagy kerékpáron. Décsfalván is érezhető az elnéptelenedés: az összevont elemi iskolában 13 gyereket tanít Séra Erzsébet tanító néni. A 13-ból 10 roma származású. A décsfalvi óvodába 11 gyerek jár, jövőre nem lesz első osztályos. Bögözben, a községközpontban 101 gyermeket írtak be az iskolába. A II. és III. osztály itt összevontan működik. Az óvodában emelkedik a létszám. Bögözben nem az alacsony gyereklétszám, hanem az iskolaépület állapota okoz gondot. A község 11 településén 8 elemi és 5 felső tagozatos iskola működik. Az elnéptelenedő kis falvakban az iskolák nehéz helyzetben vannak. Többnyire régi épületekben működnek, felújításukhoz pénzre lenne szükség. /Takács Éva: Iskolagondok Bögözben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2006. május 31.

Május 25-én Báthori Istvánra emlékeztek Marossárpatakon, szobrot állítottak a nagy királynak. A marossárpataki szoborpark évről évre gazdagodik nagy királyok, fejedelmek mellszobraival. Ez azért lehetséges, mondotta a szoboravatón Bölöni Domokos, a Népújság munkatársa, mert itt választott magának otthont egy népe iránt mélységesen elkötelezett képzőművész, a népélet, népi kultúra alapos ismerője, a marosszéki Mátyás-huszárok „feltámasztója”, vitéz Miholcsa József huszárkapitány, civilben szobrász. A huszár szót először Mátyás király mondta tollba, 1481-ben. A magyar huszár mint fegyvernem tehát 525 éves múltra tekinthet vissza. A marosszéki Mátyás-huszárok első parancsnoka Berzenczey László (1820 – 1884) volt, akinek javaslatára mondták ki az uniót 1848-ban, ő lett Erdély kormánybiztosa és a Mátyás- huszárok parancsnoka is. Valahányszor ünnepel Marossárpatak, rendszerint huszárok is ellátogatnak ide. Ezúttal a nagykanizsai hagyományőrző huszárok jöttek el. Miholcsa József faragott munkáiból álló kiállítása már a délelőtt folyamán megnyílt, a művészről és munkáiról Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője tartott elemzést. Miholcsa József sajátos képírást művel. Szobrait a népi faragás alapmotívum-kincsének felhasználásával „írja”, azok a székely farfaragás mértani díszítőelemeinek, alakos motívumainak felhasználásával készülnek. Ő maga így vall erről: „Magyarságban és művészetben nincs megalkuvás, mert ez létünk ellen elkövetett bűn; szeretném, ha életem, hitem és erőm előtt hagyna el, hátha szoborba faraghatnám sorsunk kilométerköveit, útjelző cölöpeit, a tévelygésben hátrahagyott és újratalált nyomait.” Leleplezték Báthori István műkőből készült mellszobrát. Székely kaput is avattak, mégpedig Miholcsa Józsefék sárpataki háza előtt. /Damján B. Sándor: Szobor- és kapuállítás Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/

2006. október 16.

A hét végén tartották Agyagfalván a falunapokat. Október 14-én megünnepelték a Berzenczey László Általános Iskola fennállásának 350. évfordulóját. Az ünnepi műsor után Asztalos Ferenc parlamenti képviselő leplezte le Miholcsa József szobrászművésznek az iskola falán elhelyezett domborművét, amely Berzenczey Lászlót, az intézmény névadóját ábrázolja. Bemutatták Kristó Tibor és Köllő Ferenc Fúvósébresztő című kötetét, melyet a Hargita Megyei Kulturális Központ adott ki. /Fekete B. Zoltán: Falunapok iskolaünneppel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./

2006. október 19.

Az agyagfalvi Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, az 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre piros-fehér-zöld meghívókkal, hirdetésekkel, plakátokkal hívta a székelységet az RMDSZ elnöke, Markó Béla. Ezerötszázan mentek el. Az 1848. októberi agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen Csík és Háromszék 15-15 ezer emberrel, Udvarhely 25 ezer fővel, Marosszék 20 ezerrel vett részt. A székelyek nagygyűlését Marosszék egyik országgyűlési képviselője, Berzenczey László kormánybiztos hívta össze. Hatvanezer lelkes, bátor székely közfelkiáltással fogadta el a kiáltványokat. Hol vagytok, székelyek? – kérdezhetné Markó Béla. Miért nem válaszoltok hívó szavamra? Hát nem kell Nektek autonómia, aminek én most, 16 év után, Verestóy szenátor úrral és az egész RMDSZ-vezérkarral együtt harcos híve lettem? Nem veszitek észre, rájöttem, hogy a „kis lépések politikája” nem vitte előre kellő módon az erdélyi magyarság ügyét? Hogy most már bánom, hogy a belső ellenségteremtés mechanizmusával megszabadultam minden „radikálistól”, az autonómia szószólóitól, Tőkés Lászlóval, „az ördög szolgájával” az élen (idézet egy egykori csíkszeredai parlamenti képviselőtől), akik életveszélyes politikai kalandba akarták sodorni ezt a szegény székely népet? – írta Papp Kincses Emese. /Papp Kincses Emese: Az RMDSZ azt üzente…= Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998