udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Besenyi Sándor

2000. szeptember 5.

Az Értelmiség 2000 szegedi nyári egyetem egyik szekció-rendezvényén olyan magyar-jugoszláv kapcsolatfelvétel történt, mely páratlan eseménynek számít azok után, hogy a Vajdaságot is magában foglaló Jugoszlávia és a NATO-tag Magyarország immár egy láthatatlan barikád két oldalán található. A Jugoszlávia elleni NATO-invázió óta ez az első csoportos kapcsolatfelvétel volt a hármashatár térségében, Szegeden. Dr. Besenyi Sándor, a nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, ennek előzménye is volt. 1999-ben tartották meg a Régiónk Koszovó után című programot, a tavalyi nyári egyetemet, ami jelezte, hogy megindult a civil kapcsolatfelvétel. A programot ők vetették föl, az amerikai Partners Hungary Alapítvány pedig anyagilag és szakmailag támogatta munkájukat. Hatvan résztvevője volt ennek a konferenciának. Huszonhat tagú volt a jugoszláviai küldöttség, nagyon kevés vajdasági magyar volt közöttük. Elindult tehát a közös gondolkodás. A két ország között az államközi és önkormányzati kapcsolatok építése szünetel. A civileknek kell lépniük, hozzájárulniuk a helyzet normalizálásához. A konferencia egyik témája volt a demokratizálódás kérdése, az emberi, polgári és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása. A második blokk a civilek és önkormányzatok együttműködéséről szólt. A harmadik blokk a kulturális együttműködésre vonatkozott. A negyedik téma a Tisza tragédiája miatt a környezetvédelmi együttműködés lett. Végül előterjesztettek egy megállapodást: létrehoznak egy euroregionális, információs és koordinációs civil központot, három helyen bejegyezve, Temesváron, Újvidéken és Szegeden. A központ Szeged lesz. Leltárba vették az eddigi eredményeket: a testvér-települési hálózatot, a művelődési kapcsolatokat. /Máthé Éva: Életjelek a Vajdaságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. szeptember 4.

A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2002. november 18.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ nov. 16-án az alapítvány új székhelyén, Kolozsváron, a Szent Kamill Otthonban tanácskozott a civil integrációs kérdésekről. Besenyi Sándor /Szeged/ hangsúlyozta: kívülállóként megállapíthatja, hogy az erdélyi civil világ nagyon erős társadalmi erővé lett, partnerévé vált az önkormányzati erőknek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke szerint a civil intézményrendszer fejlettségi színvonala mind szakmai hozzáértés, mind felszereltség szempontjából heterogén. Somai József, az ERMACISZA elnöke kifejtette: az erdélyi magyar civil szféra szervezetileg sajnos nem tartozik sem a román, sem a magyar civil társadalomhoz, ugyanakkor lemaradt a nemzetközi trendektől is. /Köllő Katalin: Szervezetileg nem tartoznak sehová. Tanácskozás a civil integrációs kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2003. július 23.

A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2003. október 27.

Mintegy ötven magyar nemkormányzati szervezet vett részt Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban október 24-26 között zajló első eurorégiós civil fórumon. A régió romániai megyéiből (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) jött résztvevők mellett tíz Csongrád megyei és tizenegy vajdasági, közművelődési területen működő magyar szervezet küldött képviselőt Temesvárra. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke hangsúlyozta: a fórum elsődleges célja a résztvevő civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés, közös tervek, együttműködési stratégiák kidolgozása, remélve, hogy megvalósításukhoz EU-s pénzforrásokat is sikerül majd találni. A fórum első napján dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár), dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke (Szeged), Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője (Budapest), Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (Kolozsvár ) elnöke és Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója adtak elő. A fórum szekcióülésekkel, ötletbörzével folytatódott, a transzszilvanizmusról és a regionális ideológiákról (dr. Bodó Barna, Temesvár), a vajdasági autonómia-törekvésekről (Mészáros Zoltán, Szabadka) és a kettős állampolgárság kérdéséről (Borbély Imre, Temesvár) hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. A Közös Gyökér - Stabil Pont elnevezésű eurorégiós civil fórum kiértékelővel és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. /(Pataki Zoltán): Magyar-magyar civil együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998