udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bessenyei István

1998. április 8.

Egy éve alakult meg a Szatmárnémetiben a Kulissza műkedvelő színjátszó csoport, első bemutatójuk 1997 novemberében volt. A régi műkedvelő mozgalmat akarják feltámasztani. Szakirányítójuk Bessenyei István színművész. /Dancs Artúr: Nincsenek "Kulissza"-titkok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. október 11.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2001. március 26.

Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

2001. augusztus 21.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 25.

A koltói első Színjátszó Tábor egyik legnépszerűbb meghívott előadója Bessenyei István színművész volt, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör elnöke, a tábor szervezője elmondta, a szatmári színész-rendező szaktudására nagy szükség van a táborban, másrészt Bessenyei István személyében a szatmárnémeti Kulissza színpad is képviseltette magát a találkozón. Bessenyei István elmondta, hogy a gyakorlati foglalkozásokat elsősorban a gyerekeknek, a fiataloknak szánta, de kellemes meglepetés érte, amikor az idősebbek is igen nagy számban eljöttek. A tábor tulajdonképpen az "animátoroknak" szól, erre irányul a programok jelentős része. Például arra, hogyan kell bejegyeztetni egy csoportot, milyen jogi háttérre van szükség egy csoport működéséhez. /Dancs Artúr: Színjátszó Tábor - Koltó 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2002. március 5.

Majd másfél évtizedes kihagyás után a közönség régi kedvence, Soós Angéla március 7-én a szatmárnémeti Játékszínben lép színpadra a Bessenyei István által rendezett Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső... című egyfelvonásosában, partnere Vándor András lesz. /Soós Angéla ismét a színpadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. március 11.

Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2003. március 24.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. december 19.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2004. november 24.

Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2005. július 16.

Három nemzetközi tábor zajlott az elmúlt héten Szilágycsehben. A három tábor – diákszínjátszó, néptánctábor és európai uniós tábor programjai összefonódtak. A budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesülettel közösen immár ötödik alkalommal rendezték meg a diákszínjátszó tábort. A már szilágyságinak számító Nagy István és Hatházi Áron költő itt készíti fel a diákokat a versmondás alapjaiból, a szövegtani, verstani és hangtani ismeretekből. A táborban Bessenyei István és Gál Gyula szatmári színészek foglalkoztak a diákokkal. Párhuzamosan zajlott a IV. Zsibai nemzetközi népzene és néptánctábor, ahol sok külföldi közreműködik az autentikus népi kultúra megismertetésében. A harmadik táborban csehországi, lengyel, magyarországi és természetesen romániai diákok ismerkedtek az Európai Unióval, pontosabban a kisebbségek helyzetével. Az Európai Bizottság által támogatott rendezvény hivatalos nyelve az angol. A táborszervezők ebben az évben jegyezték a legnagyobb részvételt. A szervezést a Berkenye Egyesület, a városi művelődési ház, az RMDSZ helyi szervezete meg a polgármesteri hivatal vállalta. /Józsa László: Hármas táborbontás Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2005. december 22.

Szatmárnémeti történetének első játékfilmjét láthatják a helyi művészkávéház vendégei. A szatmári magyarság új kulturális fóruma, az Art Caffé, már eddig is több emlékezetes műsornak adott otthont, például Méhes Kati és csapata több stúdió-előadásának. Az Erdős I. Pál műhely-galéria mellett található művészkávézóban látható Bessenyei István népszerű színész filmje, melyet ő írt és rendezett. /Sike Lajos: Filmtörténet az Art Cafféban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2006. október 31.

Szilágycsehben nyolcadik alkalommal rendezte meg Bodea György kémiatanár a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. Akkora volt az érdeklődés, hogy kétnaposra kellett nyújtani a rendezvényt, mert a 27 előadás nem fért be egyetlen napba. A rendezők mintegy 250 résztvevőre számítottak, de majdnem 460-an jöttek el. A Szilágyságból és a környező megyéken kívülről Déváról, Temesvárról és Maros megyéből is érkeztek csapatok. Október 27-én az általános iskolások léptek színpadra. Közülük a szilágynagyfalui Petri Mór Általános iskola Maszkurái kapták az első díjat, második lett a tasnádi Minitinik csapata. A harmadik helyen a dévaiak és a gernyeszegiek osztoztak. Október 28-án a középiskolásoké volt a színpad. A szilágycsehi művelődési otthon kicsinek bizonyult a sok jó előadás mindegyikére. Bessenyei István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja, zsűrielnök értékelésében jelezte: nagyon nagy gondban voltak, mert látványosan javult az előadások színvonala. Végül két első díj mellett döntöttek: a székelyhídi Grifittit és a zilahi Szkoccsot tartották a legjobbaknak. Második díjat kapott a nagyváradi Epepe. Harmadik díjat a kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium Angyalkák csapata vitte haza, ők kapták a közönségdíjat is. A zsűri különdíjakat is kitalált, hogy jutalmazza a diákok lelkesedését. A Sziporkák díjat a tasnádi Teletinik érdemelték ki, de a krasznai Tinikomédiások is kaptak díjat. „Már a tavaly is az volt az érzésem, hogy a PADIF Erdély legfontosabb diákfesztiválja lesz, az idén csak erősödött ez az érzés”, nyilatkozta Mátyás Irén, a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója. Elmondta, régóta évente két-három csapatot is meghív Zsámbékra a Kárpát-medencei diákszínjátszó fesztiválra, de most nem tudott dönteni. /Józsa László: Sikeres diákszínjátszó fesztivál. III. díj a kolozsvári Pázmány Péter Gimnáziumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998