udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bihari Mihály

1996. augusztus 4.

Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József, négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./

1996. augusztus 14.

Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1996. augusztus 14.

Az Erdélyi Napló budapesti tudósítója, Németh Tünde beszélgetett Bencsik Andrással, a Demokrata hetilap főszerkesztőjével, a Nemzeti Charta mozgalom egyik elindítójával. Bencsik András kifejtette, hogy az MDF-korszakban merült fel az összmagyarságban gondolkodó nemzeti stratégia kidolgozásának szükségessége. Az úgynevezett Demokratikus Charta a nemzeti stratégiára irányuló törekvéseket demokráciaellenesnek nyilvánította. "Hatalomra kerülésük után kiderült, hogy eszük ágában sincs a demokrácia játékszabályait betartani." A "nemzet alapvető intézményeit sorvasztják el". Nyilvánvaló volt, hogy a nemzeti érdekek védelmében szellemi mozgalmat kell szervezni, ez volt a Nemzeti Charta létrejöttének célja. A Nemzeti Charta támogatja, hogy a Szent Koronát visszahelyezzék méltóságába. Bihari Mihály baloldali politikus is azt nyilatkozta, hogy az új magyar alkotmányban központi helyet kaphatna a Szent Korona. Bencsik Borbély Imre teóriájára hivatkozik, a paradigmaváltásra, az információ jelentőségére. - Van egy szellemi elit, amelynek tagjai nem sorolhatók be pártformációkba, köztük van Borbély Imre, Gidai Erzsébet, Kocsis István, Pokol Béla és még sokan a Demokrata lap szellemi holdudvarából. Bencsik nem számított arra, hogy a Nemzeti Charta előadásai telt ház előtt zajlanak. - Bencsik bízik abban, hogy az Internet segít a nyilvánosság kérdésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1997. április 17.

Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/

1997. április 21.

Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók

1998. augusztus 5.

Miként, milyen formában lehetne megvalósítani a határon túli magyarság anyaországi képviseletét? - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet munkatársa, Botlik József. Négyen válaszoltak. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a kétkamarás parlament híve. A második kamarában ülnének a magyarországi kisebbségek képviselői, továbbá a Magyarország határain kívül élő, de a Szent Korona által reprezentált területeken élő magyarság képviselői. Egy elképzelés szerint a határon túli magyarok képviseletére konzultatív tanácsot kellene felállítani, ez a parlament mellett működne. A kormány struktúrájához viszont nem egy tanácsnak, hanem a határon túli magyarokkal foglalkozó minisztériumnak kellene kapcsolódnia. Szőcs Géza szerint évszázados hagyományai vannak a felsőháznak. A kisebbségi magyarok képviselői nem döntései, hanem konzultatív, esetleg vétójoggal rendelkeznének az őket érdeklő kérdésekben. Egyetért a második kamara felállításával. Bihari Mihály politológus elvileg egyetért a második kamara felállításával. Aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kamara vagy felsőház legyen. Inkább konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett, ez több lenne, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/. Funkciója hasonló lenne a Zsidó Világkongresszushoz. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese nem tartja megfelelőnek a felsőházat. A kétkamarás parlament - szerinte - feltehetően előidézné a magyarok tömeges méretű Magyarországra költözését. /Magyar Nemzet, aug. 5./

2007. október 24.

Október 23-án az öt közjogi méltóság koszorúzott Budapesten az Ötvenhatosok terén az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművénél: Sólyom László államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Utánuk két ötvenhatos elítélt, majd a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök két unokája koszorúzott. A Kossuth Lajos teret a rendőrség kordonokkal teljesen lezárta. A területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be. A kordonon kívülről mintegy 60 személy próbálta füttyszóval, a miniszterelnököt gyalázó bekiabálásokkal megzavarni a rendezvényt. Az október 22-e esti heves összecsapásokat követően, 23-ra helyreállt a rend a magyar fővárosban, de a készültség jelei még észlelhetők voltak, mindenfelé civil rendőrautók és járőrautók cirkáltak, ha csoportosulást láttak, igazoltattak. A tüntetők és a rendőrök előző délutáni, illetve éjszakai ütközete nyomán összesen öt sérültet, egy rendőrt, három újságírót és egy tüntetőt szállítottak kórházba. A rendőrök több személyt előállítottak, Egy fiatalembert több forrás szerint „a rendőrök irányából” lábon lőttek, a helyszínen egy orvos ellátta a sebét, majd a MÁV-kórházba szállították. A rendőr-főkapitányság azt állítja, nem használtak lőfegyvert. /Keddre helyreállt a rend a magyar fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998