udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bocskai István

1996. április folyamán

A Nyárádszeredai kis falut, Székelytompát mutatja be a Bekecsalja. A kiadvány másik írása a millecentenáriummal foglalkozott, néhány nevezetes évszámot említve. 1590-ben jelent meg az első teljes magyar bibiafordítás, Károli Gáspár munkája. "A világ első hét nemzete között vagyunk, akik anyanyelvükre fordítják a Szentírást. /Bekecsalja. A Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa, Nyárádszereda, II. évf., 3. sz., április./

1993. július 10.

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1994. február 21.

Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

1995. február 21.

A nagyszalontai Arany János Egyesület tisztújító közgyűlést tartott, az új elnök Nagy György József, az alelnök Zuh Imre lett. A távlati tervek között szerepel az az elképzelés, hogy 1997-ben, Sinka István születésének centenáriumán felavathatnák a költő szobrát. Ugyancsak szeretnék, ha a városalapító Bocskai István fejedelem emlékművét felállíthatnák. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

1995. május 4.

Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.

1995. augusztus 2.

Nyárádszeredán öt éve kérvényezik, hogy felállíthassák Bocskai István fejedelem mellszobrát. Nem is kellene kérvényezni, a helyi tanácsok dönthetnek ebben a kérdésben. Inkább óvatosságból várják a választ a kérvényekre, írta Pakot Fülöp. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

1995. augusztus 2.

Nyárádszeredán öt éve kérvényezik, hogy felállíthassák Bocskai István fejedelem mellszobrát. Nem is kellene kérvényezni, a helyi tanácsok dönthetnek ebben a kérdésben. Inkább óvatosságból várják a választ a kérvényekre, írta Pakot Fülöp. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1995. november 28.

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. november 15.

A tervekkel ellentétben Nagyszalontán nem sikerült felállítani a város alapítójának, Bocskai István fejedelemnek a háromméteres köztéri szobrát, továbbra is várják a pénzadományokat az elkészítéséhez. /Nagyszalonta. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1997. március 7.

Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. június 16.

Nyárádszeredán júl. 12-én immár harmadszor helyezik vissza főtéri alapzatára Bocskai István mellszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. július 12.

Bocskai István mellszobrát, Horváth Géza alkotását a században már kétszer eltávolították, a templomban őrizték a szobrot. Júl. 12-én Nyárádszereda főterén, ahol egykor Bocskait fejedelemmé választották, egyházi méltóságok, RMDSZ-vezetők, sok vendég, érdeklődő és Bekecsalja népének jelenlétében - immár harmadszor - visszaállították a fejedelem mellszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1998. május 13.

Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. augusztus 18.

Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1999. augusztus 12.

Eredményes tanácskozást tartott aug. 9-én a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöksége és választmánya, amelyen nyolcvanhárom küldött vett részt: Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, valamint Magyarországról, a tagegyházak képviseletében. A találkozó napirendi pontjai közt szerepelt az elmúlt év zárszámadása, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem megindítása, valamint a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László püspök elmondta, hogy az 1998. augusztus 12-13-i ülés óta eltelt időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása. Tőkés László nehezményezte, hogy a nagyváradi ügyvezető iroda felállítása mindmáig nem vált lehetségessé, változatlanul hiányzik a világszövetség működéséhez szükséges költségvetési háttér. A IV. Magyar Református Világtalálkozót 2000. június 30-július 22. között tartják. A tervezett programban szerepel egy országjáró körút, melyben a résztvevők ellátogatnának Ópusztaszerre. A záró istentisztelet július 15-én, Budapesten, a Hősök terén lesz, melyen több mint 40 országba szakadt hívő vesz részt. /Józsa Tímea: Mérföldkő az egységesedés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Egy héttel később, július 22-én az MRVSZ genfi zarándoklata teszi teljessé a világtalálkozót, leróják kegyeletüket a Reformáció genfi emlékművénél, s Erdély nagy fejedelme, Bocskai István szobra előtt. - Az MRVSZ összmagyar keresztyén csúcstalálkozó megrendezését is kezdeményezi. /Keresztyén csúcstalálkozó megrendezését kezdeményezi 2000-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 17.

A Seprődi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szerveznek szeptember 18-án, Marosvásárhelyen. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli. /Csillagvirág Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1999. szeptember 30.

A Romániai Magyar Cserkészetet a lehetőségek ki nem használása jellemzi. A magyarság öntudat-hiányban szenved, amit átvesz az ifjúság is. Itt van a lehetőség a cserkészetre. A cikkíró a Bihar megyei Mezőtelkin megszervezte a Bocskai István cserkész-csapatot. Kérték felvételünket az országos szövetségbe. Választ a mai napig sem kaptak. Jó szívvel olvasta a Próbacserkészek könyve 1999 kolozsvári kiadását, Tőkés Elek szerkesztésében. Ha nem is tanultunk belőle sokat, de megerősítette bennünk a bizalmat, hogy mi azon az úton haladunk. /Kovács István, Mezőtelki: Cserkészeti gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2000. február 24.

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. június 24.

Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát júl. 16-án leplezik le Nagyszalontán.. Júl. 15-én nyílik Bagosi Imre Tibor Nagyszalonta 2000 című fotókiállítása, majd bemutatják Nagyszalonta szülöttének, Fábián Gyulának A fejedelem hűségében című könyvét, este a nyíregyházi Mandala Színház vendégszerepel az István, a király című rockoperával. Jún. 16-án Erdélyországban van az én hazám című magyardal-műsort adja elő Máté Ottilia budapesti énekesnő, majd megnyitják Domján Sándor képzőművész kiállítását. A Magyar Házban átadják a budapesti Bocskai Szövetség által létrehozott Bocskai-díjakat. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdet Tőkés László püspök. A szoboravatás díszvendége Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke lesz. /A szalontai Bocskai-szoboravatás programja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2000. július 5.

Júl. 5-16-a között rendezik meg a II. Tárogatós Világtalálkozót a magyarországi Vaján, több mint száz művész részvételével, a zenészekből alakuló nemzetközi alkalmi együttes tizennégy hangversenyt tart részint Magyarországon, részint Szlovákiában és Romániában - tájékoztatott Nagy Csaba tárogatóművész. Az alkalmi tárogatós zenekar 6-án Baktalórántházán, 7-én Tokajban, 9-én az aggteleki cseppkőbarlangban, 10-én a szlovákiai Rozsnyó főterén, 11-én a gyöngyöspatai katolikus templomban, 12-én a cseszneki várban, 13-án a hévízi galériában, illetve az egredi hegyen, 14-én a keszthelyi művelődési központban, 15-én pedig a szerencsi és a sárospataki Rákóczi-várban ad koncertet. A hangversenykörút július 16-án a romániai Nagyszalontán zárul, ahol Bocskai István erdélyi fejedelem szobrának avatóünnepségén lép fel az együttes. /Tárogatós világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 8.

Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2000. július 17.

A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2000. július 17.

Júl. 16-án, vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött Nagyszalontán a Református Ifjúsági Világtalálkozó, amelynek első napi fő eseménye Bocskai István fejedelem szobrának felavatása volt. Dávid Ibolya nagy összefüggéseket látó emberként méltatta Bocskai Istvánt. /Református Ifjúsági Világtalálkozó nyílt Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2000. július 24.

Júl. 22-én ünnepi istentisztelettel és a reformáció emlékművének megkoszorúzásával zárult Genfben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény fővédnöke is részt vett. A genfi Szent Péter-katedrálisban Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 1938-ban tartották első világtalálkozójukat, a folytatást azonban csak az 1989-es fordulat tette lehetővé Magyarországon és a határokon túl. Helyre kell tenni múltunkat és jelenünket, és emberközpontú világunkban Isten mindenhatóságát kell újra felismerni - mondotta. Orbán Viktor megjegyezte: "Mi, magyarok kalandozó nép vagyunk, a reformátusok is különösen azok". A magunkról alkotott képnek fontos vonása ez a vándorló, de mindig hazatérő, közösséget gazdagító magyar - mondta. Rámutatott, hogy a 20. században a Don-kanyarban elesettek, az odaveszett zsidó honfitársak, a kitelepített német származásúak, a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak és végül az 1956 után az országot elhagyó 200 ezer menekült együtt több mint egymillió embert jelent, ami szinte pótolhatatlan veszteség egy 10 milliós ország, de még egy 15 milliós nemzet számára is. - Bár ma is gyakrabban zúg a harang temetésre, mint keresztelőre, az utóbbi 10 évben visszaköltözött szívünkbe egy boldog családot építő, emelkedő magyarság és magyar nemzet reménye - mondta. Figyelmeztetett, hogy a külső szabadság aligha ér valamit belső szabadság nélkül. Aki megelégszik a jólét és a szabadság külső jegyeivel, az könnyen elveszítheti az emberi életet összetartó belső meggyőződését. A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen - jelentette ki. Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak - mondta a miniszterelnök. Az ünnepi rendezvény résztvevői az istentisztelet után átvonultak a reformáció genfi emlékművéhez, ahol Péter Iván, a berni magyarok lelkésze emlékeztetett arra, hogy 1944-ben e helyen tüntetett mintegy 30 Svájcban tanuló magyar fiatal Magyarország német megszállása ellen. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a domborművek és a reformáció nagyjait, köztük Bocskai István fejedelmet ábrázoló állószobrok előtt szólva utalt arra, hogy annak idején a magyarok a svájciak után a második legnagyobb adománnyal, 40 ezer koronával járultak hozzá az 1917. október 31-én felavatott "reformátorok fala" megépítéséhez. Végezetül az egyház és a kormány képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű Bocskai Istvánt ábrázoló szoboralakja előtt. /Véget ért a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. Koszorúzás a reformáció genfi emlékművénél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2000. július 24.

Júl. 22-én Erdőcsinádon, a millenniumi rendezvények sorában népdal- és népmuzsika-találkozót tartottak. A Seprődi János Kórusszövetség népzenei találkozójának alapjául a népművészet szolgált. Megjelent egy dán együttes is, bemutatva a dán népi kultúrát, voltak Magyarországról is, továbbá a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus. Nagy Ferenc, a kórusszövetség elnöke találóan mondhatta: "Itthon vagyunk. Bár a történelem földrajzilag szétszórt minket, ennek ellenére egységes nemzetként lépünk a harmadik évezredbe." /Járay Fekete Katalin: Népdal-, népmuzsika-találkozó Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998