udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bodó Dávid

1999. május 7.

Máj. 6-án Csíkszeredában, a Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskolában Zayzon Sámuel igazgató beszédével megkezdődtek a Kájoni Napok. Leleplezték a Kájoni-mellszobrot, melyet az iskola XIII. osztályos diákja, Bodó Dávid készített. /Takács Éva: Szoboravató a Kájoniban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2000. május 22.

A csíkszeredai Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont május 19-20-án ünnepelte tudós-szerzetes névadójának, a sok évig Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János születésének 370. évfordulóját, erre az alkalomra iskola-napokat szerveztek. Zayzon Sámuel igazgató hangsúlyozta: az iskola névadója életpéldát mutat és üzenetet közvetít az értékromboló, globalizált világban a tudásról, a civilizált életről és a haladásról. Az ünnepség végén az iskola előtt Kájoni János bronzba öntött mellszobrát leplezték le, amelyet Bodó Dávid, a szakközépiskola volt diákja készített. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egy tudós-szerzetes példázata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. november 12.

Félsikernek számítanak az elmúlt hétvégén Hargita megyében lebonyolított időközi helyhatósági választások. Az öt településből két helyen kell megismételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el az ötven százalék plusz egyet. Maroshévízen sem sikerült polgármestert választani, mert a lakosság 41,49 százalék járult az urnák elé, így érvénytelen volt a szavazás. Érvénytelen volt a polgármester-választás Csíkmadarason is, ahol ugyan egyetlen jelölt szállt versenybe, az RMDSZ-es Miklós Géza, de csak 471 érvényes szavazat volt, s 909-nek kellett volna lennie, hogy meglegyen a szükséges arány. Miklós Gézának újra meg kell méretkeznie jövő vasárnap saját magával. Csíkkozmáson Bodó Dávid megszerezte a szükséges szavatot. Csíkszentsimonban az RMDSZ-es Fábián László lett a polgármester. A Kolozs megyei Feketetón meg kell ismételni választást. A Máramaros megyei Izasajón sem sikerült polgármestert választani. A település a nyáron vált le Rozália községtől. /Rédai Attila: Félsiker a vasárnapi választásokon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2006. augusztus 2.

Összefogásról szóltak az 1849. augusztus 1-jei nyergestetői csatára emlékező ünnepi beszédek. Azonban nem tudtak megegyezni a csíkkozmási önkormányzat és a kászonaltíziek táncjátékának megvalósítói. Emiatt kettős helyszínű megemlékezés volt. A nyergestetői megemlékezés hagyományosan zajlott. A csíkkozmási fiatalokból álló Bojzás táncegyüttes nyitotta a műsort. A szabadságharc egyik utolsó mozzanatára, a nyergestetői csatára emlékezőket elsőként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke mondott beszédet. Kifejtette, a székely közösségek választott vezetői a szeptember 23-án tartandó összejövetelen közlemény formájában is elkötelezik magukat a területi autonómia mellett. A kászonaltíziak külön tartották emlékezésüket. /Antal Ildikó: A Nyerges két lába – kettős megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. augusztus 2.

Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2009. augusztus 3.

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. október 13.

Ismeretlen tettesek ellopták a Sólyom László köztársasági elnök által ez év március 14-én a Nyergestetőn állíttatott kopjafa névtábláját. Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere elszomorítónak tartja az esetet. A polgármester úgy tudja, ez az egyetlen eset, hogy az 1848–49-es szabadságharc egyik csatájának helyszínén található kopjafákat megrongálták. /Kozán István: Megrongálták Sólyom ajándékát. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998