udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bodó Imre

2000. január folyamán

Jan. 30-án Kézdiszászfaluban, a római katolikus templomban a szecselevárosi ifjak A szabadság rabjai című darabot mutatták be, majd a jelenlevők a tavalyelőtt közadakozásból elkészített Hősök emlékművéhez vonultak, ahol Bodó Imre kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és két lelkész társa megáldotta a 22 első és második világháborúban elesett szászfalusi hős nevét megörökítő emlékművet. Kettős avatás következett: a lelkészek megszentelték a felújított művelődési otthont, majd a millecentenárium és Márton Áron püspök emlékét megörökítő márvány emléktáblát. /Kettős avatóünnepséget tartottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2000. február 22.

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. április 27.

Az erdélyi magyarság száma vészesen fogy. Nincs ez másként Kézdivásárhelyen sem. Több mint három hónap alatt Kézdivásárhely katolikus templomaiban csupán tizenhat gyermeket kereszteltek. A város lakosságának többsége római-katolikus, a hívek lélekszáma valamivel több mint tizenhatezer, ebből a Szent Özséb plébániához kb. tizenháromezren tartoznak, ott tíz keresztelőt tartottak az idén, a mindössze háromezer lelket számláló Kantában pedig csak hatot. A temetés háromszor annyi, mint a keresztelő. Bodó Imre főesperes elmondta, vannak olyanok is, akik vállalhatnák a gyermekáldást, mégsem teszik, s ez már a gyermekellenes szellem mentalitása. Háromszéki viszonylatban évente egy közepes falu néptelenedik el. /K. C.: Évente egy közepes falu néptelenedik el. Fogy a magyar Kézdiszéken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely ápr. 27./

2001. június 17.

Kézdivásárhelyen a (kantai) római katolikus plébánia, a Pro Cantus Egyesület, valamint a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség közös szervezésében május 26 -án megtartották a felsőháromszéki katolikus templomi kórusok VII. és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek I. közös találkozóját. Tizenhárom énekkar jelent meg a találkozón. A kórusok bemutatkozása után Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke díszoklevelet adott át a kórusok vezetőinek, majd a rendezvény házigazdája Bodó Imre főesperes-plébános a Vetró András szobrászművész által készített emlékplakettel ajándékozta meg a kórusvezetőket. /Fórika Balázs: Lélekemelő dalosünnep. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./

2002. május 7.

Máj. 5-én Kézdivásárhelyen a kantai Szentháromság római katolikus templomból gyertyás körmenet indult a Márton Áron püspök nevét viselő utca felé. A székely ruhás gyermekek után dr. Jakubinyi György érsek, a környék papsága és a hívek haladtak. A körmenet az eredeti formájában újjáépített kápolnához vonult, ahol Jakubinyi György érsek megszentelte Nepomuki Szent János szobrát és a kápolnát. Bodó Imre kézdiorbai-széki főesperes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az 1740-ben emelt és 1974-ben lebontott kápolna újraépítéséhez. A szent szobrát Petrovits István képzőművész restaurálta, Kosztándi Jenő festőművész pedig újrafestette. /Iochom István: Kápolnaszentelés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2003. július 23.

Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2006. október 9.

Október 7-én a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdiszárazpatakon népes piliscsabai küldöttség jelenlétében kettős ünnepségre került sor. Bodó Imre plébános, tiszteletbeli főesperes meghívására az 1798-ban épített templomban megtartott ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Az Ópra Benedek Általános Iskola udvarán vette kezdetét az ünnepség. Első alkalommal avattak díszpolgárokat, post mortem néhai Deli Árpád és fia, dr. Deli Árpád, a falu jótevői kapták meg a címet. A két Deli, apa és fia által nyújtott önzetlen támogatás a diktatúra éveiben kezdődött, és a mai napig folytatódik. A szobor elkészítése is nekik köszönhető. Tamás Károly kézdialmási iskolaigazgató által elkészített Márton Áron-faszobrot Tamás József segédpüspök leplezte le és szentelte meg. /Iochom István: Díszpolgár- és szoboravatás (Kézdiszárazpatak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./

2006. december 5.

December 2-án zsúfolásig telt Kézdiszárazpatak művelődési otthona, kézdivásárhelyiek, brassóiak, csíkszeredaiak és sepsiszentgyörgyiek is szép számban részt vettek a kis falu nagy ünnepén, az Ópra Benedekről (1907-1978) megjelent monográfia bemutatóján. A rendezvény az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat részét képezte. Kovács Erika egyetemi hallgató Az igazság szolgája című könyv kortársak vallomásain keresztül nyomon követi Ópra Benedek életútját. /1958-ban letartóztatták, majd 25 év kényszermunkára ítélték. A börtönből 1964-ben szabadult./ Bodó Imre ny. főesperes, a falu plébánosa egy majdani Ópra Benedek-emlékszoba létrehozását szorgalmazta. /(Iochom): Könyvbemutató Kézdiszárazpatakon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998