udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bodó Levente

1993. július 29.

Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

1993. november 13.

Nov. 13-án Vice községben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Bodó Levente /Szentkeresztbánya/ alkotását avatták a római katolikus templom udvarán. Az ünnepség református istentisztelettel kezdődött, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét, majd a katolikus templomban volt mise. Ezen a napon tudományos tanácskozás folyt, Magyari András, Benkő Samu és Budapestről Köpeczi Béla tartott előadást. Az avatóbeszédek sorát Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke nyitotta meg. Gergely István csíksomlyói plébános leplezte le a szobrot. /Guther M: Ilona: Lopva kiragasztott plakát után szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1994. november 4.

Székelyudvarhelyen okt. 30-án a Haáz Rezső Múzeum udvarán fölavatták a névadó múzeumalapító szobrát, Bodó Levente szentegyházi művész alkotását. Az avatással egyidőben bemutatták a Múzeumi Füzetek 10. számát, amely Haáz Rezső cikkeinek válogatását tartalmazza, majd a múzeumalapító unokája, Haáz Sándor által vezetett szentegyházi gyermekkórus adott műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1996. február 27.

Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1996. július 6.

Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/

1996. július 6.

Bodó Levente elmondta, hogy Domokos Pál Péter egész alakos szobrát készítette el, azonban az öntés nem sikerült. A mostani szoboravatáson csak ideiglenes megoldásként került a szobor felső része a talapzatra. Amikor majd sikerül az öntés, felállítják az egész alakos szobrot. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

1998. július 5.

Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./

1998. szeptember 30.

Székelyudvarhelyen a mezőgazdasági szaklíceum ünnepség keretében Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet vette fel. A névadó szobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását is ekkor avatták fel. /Világi és egyházi ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1999. június 24.

Csíkszeredában jún. 24-én leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát a Márton Áron Gimnázium előtt. Az egykori csíksomlyói gimnázium Csíkszeredába költöztetésének gondolata a néhai püspöktől származik. A szobor Bodó Levente szentegyházi képzőművész alkotása, és az Ausztriában élő Ambrus Zoltán és felesége adományából készült. /Szobor az Alma Maternak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1999. június 25.

Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. július 20.

Júl. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza előtt ünnepélyes keretek között felavatták a névadó, a nagy erdélyi tudós professzor mellszobrát, Bodó Levente szobrászművész alkotását. A Bolyai Nyári Akadémia megnyitójához kapcsolódó rendezvényen részt vettek a megyei és helyi önkormányzat képviselői, a magyar és román oktatási minisztérium képviselői, Hargita megyei szenátorok és képviselők és a történelmi egyházak lelkipásztorai. Burus Siklódi Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója, az RMPSZ főtitkára Apáczai alakját idézte. Az ünnepi szónokok, Dézsi Zoltán prefektus, dr. Csedő Csaba polgármester, dr. Kötő József államtitkár, Beder Tibor főtanfelügyelő az anyanyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozták. Szabó K. Attila és Busuioc Stelian Apáczai Csere János életpályáját tekintették át magyar, illetve román nyelven, majd leleplezték a szobrot. Az ünnepség résztvevői megtekintették a Pedagógusok Házában berendezett Apáczai-emlékszobát és Moser Zoltán fotókiállítását, melyet Apáczai szülőföldjének tájai ihlettek. /Apáczai-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

1999. október 8.

Okt. 8-án Szentegyházán felavatják a város most elkészült zászlóját, és ezzel kezdetét veszi a Szentegyházai Napok rendezvénysorozat. A zászlóavatás után az alsó katolikus templom melletti világháborús emlékműnél helyezik el a kegyelet koszorúit, majd autóbuszok szállítják a résztvevőket a felső templomhoz. Az ottani emlékmű megkoszorúzása után az aradi vértanúkra emlékeznek. Megnyitják Bodó Levente képzőművész kiállítását, helyi népművészeti kiállítás is nyílik szőtt, illetve faragott tárgyakból. Okt. 9-én a városi könyvtár 50 éves évfordulóját ünneplik a könyvtárban, ahol Gellért Géza Orbán Balázsról készült szobrát leplezik le. Lesz vetélkedő diákok részvételével, dr. Vofkori László tart előadást, és fellép a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia. /Mától ünnepel Szentegyháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./ Szentegyházán okt. 8-án megnyílt Bodó Levente szobrászművész kiállítása. Az ötvenedik életévét az idén betöltött alkotó szobrait, grafikáit mutatta be, a különböző pályázatokon szereplő műveket (a nagyszalontai pályázaton szereplő egész alakos Bocskai-szobor makettjét), elkészült emléktáblák gipszváltozatait (a székelyudvarhelyi Nyírő-emléktáblát, a Tamási-emléktáblát, a csíktaplocai iskola számára készült Xántus János-emléktáblát), a tavaly készült báró Eötvös József-mellszobor gipszváltozatát, portrékat, valamint monotípiákat és tollrajzokat. /Bodó Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. április 21.

Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata

2000. június 28.

Gyimesközéplok általános iskolája 1991-ben felvette az iskolaépítő püspök, Mailáth G. Károly nevét. Jún. 24-én emlékplakettet lepleztek le az iskolaépítő püspök tiszteletére. A bronz dombormű Bodó Levente szentkeresztbányai művész alkotása. Az ünnepségen Szőcs János csíkszeredai muzeológus-történész saját kutatásai alapján ismertette a gyimesi, főleg középloki iskola születését. /Tankó Gyula, Gyimesközéplok: Emlékplakett felszentelése Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2000. szeptember 29.

Húsz esztendeje, 1980. szeptember 29-én hunyt el Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, jelentős hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Életrajzírója, székely földije, Domokos Pál Péter Erdély történelmi nagyjai közé sorolja: "Kivételes nehéz időkben került magas méltóságba - írja -, megpróbáltatás, meghurcolás lett osztályrésze. Püspöksége idején tizenhat esztendőt töltött tömlöcben és házi őrizetben, s mégis, az elzártságból, elszigeteltségből is sugárzó erővel hatott szilárdsága, tántorítatlan hite. A nevével eggyé vált emberi és egyházfői nagyság tartást és erőt adott és ad máig minden magyar embernek." Márton Áron alakját Venczel Árpád és Szervátiusz Tibor kisplasztikában, Nagy Imre számos ceruzarajzban örökítette meg; 1990 után több szobrát is felállították - elsősorban Székelyföldön. Ezekből most két csíkszeredai alkotást mutatunk be; a nevét viselő gimnázium homlokzata előtt álló mellszobrot (készítette Bodó Levente 1997-ben) és a csíkszeredai római katolikus plébánia utcai homlokzatán levő emléktábla portréját (Pálffy Árpád készítette 1996-ban). A gimnázium előtti mellszobor talapzatán kis réztábla említi a szobor egyik fő támogatójának nevét: Iskolámnak köszönettel, édesanyám tiszteletére 1997. Dr. Gaál Zakariás. Az emléktábla portréja alatt pedig az alábbi szöveg olvasható: Csíki híveit látogatva többször e plébánián szállt meg Márton Áron püspök. Emlékezetül születése 100. évfordulóján. Csíkszeredai hívei. 1996. /Márton Áron püspök csíkszeredai szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. október 9.

Szentegyháza város tanácsa határozatban fogadta el, hogy minden évben október 6., 7. és 8-át, tisztelegve az aradi vértanúk, valamint a magyar nép minden mártírja előtt, a település ünnepévé nyilvánítja - jelentette ki Herceg Ferenc, a városi RMDSZ elnöke okt. 7-én, a millenniumi emlékmű avatása alkalmából mondott ünnepi beszédében. A templomudvarban kapott helyet a millenniumi emlékmű. Bodó Levente alkotásának legszembetűnőbb elemei: a Szent Korona stilizált körvonala, Szent István, a település védőszentjének dombormű-portréja. Eseménydúsan teltek a Szentegyházai Napok, fellépett a helyi színjátszókör is, voltak sportvetélkedők. A gálaműsorból nem maradt ki Szentegyháza híressége, a Gyermekfilharmónia előadása sem. /Orbán Ferenc: Városnapok a mártírok emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2000. november 2.

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2002. augusztus 30.

Bokor Tibor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke kifejtette: hamarosan új emlékművel gazdagodik Kézdivásárhely. Szeptember 13-án neves vendégek jelenlétében kerül sor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború kézdivásárhelyi hősi halottai és áldozatai emlékművének felavatására. Az emlékmű létrehozásával a város lakóinak régi óhaja teljesül, hiszen korábban ilyen emlék állítására nem került sor. 1996-ban döntötték el, hogy felállítják az emlékművet. 1997. márciusában meghívásos pályázatot hirdettek, amelyre 9 szobrászművész (Baróthi Ádám, Bocskai Vincze, Bodó Levente, Dóczi András, Jecza Péter, Miholcsa József, Petrovics István, Vargha Mihály és Vetró András) küldött pályamunkát. A város lakói szavazatukkal Bocskai Vince tervét választották ki. Az induláshoz Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, egykori külügyminiszter adományozott 700 USD-t, majd Tamás Sándor képviselő úr külföldi kapcsolatai és hathatós lobbizása eredményeképpen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1,5 millió forinttal támogatta az elképzelést. A hiányzó összeg jó részét pedig a helyi tanács adta. /Interjú Bokor Tiborral, az RMDSZ helyi szervezetének elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 30./

2002. október 9.

Okt. 5-6-án rendezték meg az idei Szentegyházi Napokat. Az eseményen jelen volt Szarvas és Balatonlelle testvértelepülések küldöttsége is. Volt zenés ébresztő, kerékpárverseny, fogathajtóverseny, termékkiállítás. Megnyílt Márton Árpád festőművész kiállítása, a helyi műkedvelő színjátszó csoport bemutatta a Néma levente című színművet. Fellépett a Hagyományőrző Huszár Egyesület, majd leleplezték Bodó Levente szobrászművész Kossuth-domborművét, amelyet a Művelődési Ház homlokzatán helyeztek el. Átadták a Pro Urbe-díjat Haáz Sándor tanárnak, a szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjének, valamint apjuk tevékenysége elismeréséül néhai Barabás Lajos tanító gyermekeinek. /Fekete B. Zoltán: Szentegyházi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./

2003. október 6.

Szárnyakat formázó térplasztikát avattak okt. 4-én a Hargita megyei Szentegyháza Kápolnás felőli bejáratánál, Bodó Levente szobrász alkotását. Előzően a művelődési házban helyi vállalkozók termékeiből nyílt kiállítás, az eseményen fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A művelődési házban ugyanakkor a települést bemutató fotótárlat tekinthető meg. A városnapok okt. 3-án kezdődtek zenés táncmulatsággal, másnap a helyi amatőr színtársulat előadása következett. A zárónapon, okt. 5-én, vasárnap kiosztották a szentegyházi Pro Urbe Díjakat. Idén az egyik díjat Sükösdné dr. Laczkó Angi Mária és néhai dr. Sükösd József kapta, a másikat pedig Kádár Levente, a helyi Mártonffi János Általános Iskola igazgatója. /Zilahi Imre: Fából készült szárnyak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2004. június 1.

Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2004. augusztus 20.

Szentegyházán készül az az életnagyságú Mária-szobor, melyet az amerikai kontinens Princeton nevű városának templomában szentelnek fel. Az egyetemi központ lelkes magyar gyülekezete – Gergely István tiszteletes közbenjárásával – Bodó Levente szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével. Az említett városban az ott élő magyarok október 10-én ünneplik templomuk megépítésének 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból kerül felavatásra a szobor is. – A múlt év végén kértek fel, hogy fából olyan szobrot faragjak, mely ősmagyar viseletben, mosolygó leányka-Máriát ábrázol – mondta a művész. /Kristó Tibor: Mária-szobor Amerikának. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2005. július 19.

Kápolnásfaluban tájház létesült, ez régi álma volt a Kriza János Iskola Alapítványnak. Az avatásnál Kápolnásért Érdeméremmel tüntették ki Balázs Irén nyugdíjas tanítónőt a tárgyi javak összegyűjtéséért és megőrzéséért, valamint Both Rákhel nyugdíjas tanítónőt az évtizedeken át végzett kulturális tevékenységéért. Az érem Bodó Levente szobrászművész alkotása. /Tájház Kápolnásfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2005. október 12.

Szentegyházán a Gábor Áron Gimnázium többéves álma valósult meg október 8-án, szombaton: az 1992-ben felavatott Gábor Áron-kőszobor helyébe az iskola névadójának bronzba öntött szoborportréja került. Mindkét alkotás Bodó Levente szobrászművész-tanár alkotása; ez az új bronzszobor első darabja egy Szentegyházára tervezett szoborparknak, amely az 1848-as szabadságharc legjobbjaihoz kötődik. Ugyanakkor felavatták az iskola néprajzi gyűjteménye új részlegét, megnyitották a Kis-Homoród menti népi kismesterségek gyűjteményét. /Nagy Eszter: Szoborállító ünnep Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2006. március 25.

Szentegyházán a Tamási Áron Általános Iskola névadójának plakettje, Bodó Levente szobrászművész alkotása eltűnt az iskolakertből. Az intézmény portása március 20-án vette észre, hogy hiányzik a dombormű a kőállványról. Március 24-én a dombormű megkerült. Az iskola egyik tanítványának édesapja talált rá az iskolakert mellett. A tettesek kiléte továbbra sem ismeretes. A domborművet vissza fogják helyezni. /Kristó Tibor: Helyére fog kerülni a dombormű. Megkerült a Tamási-plakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2006. május 25.

Május 24-én kezdődtek Szentegyházán a városnapok. A Bartók Béla Művelődési Házban, Suli-buli címen ifjúsági táncversenyt rendez a Tamási Áron Általános Iskola, a városi parkban pedig felállítják a honfoglalási jurtát. Samu Imre előadja Székely János Dózsa című monodrámáját. Május 27-én lesznek sportrendezvények. Este Bodó Levente szobrászművész szobor-, érem- és térplasztika-kiállítására kerül sor, majd fellép a Gyermekfilharmónia. A rendezvénysorozatot a mátészalkai Komédiás Kör előadása zárja. /Fekete B. Zoltán: Városnapok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 25./

2007. június 1.

Bodó Levente szentegyházai szobrászművész vallja, hogy kőből, fémből, fából dolgozik. Bodó Levente egyik alkotása az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban 2004-ben került a helyére: a teljes életnagyságban készült Mária-szobor, égerfából készült. A stációk a Balatonlelle melletti Látrány településen sorakoznak, a tizennégy darab tölgyfa dombormű helyben készült el 1995–98 között. Szobrai hírességeket, személyiségeket örökítenek meg: Gábor Áron, II. Rákóczi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Domokos Pál Péter, Márton Áron, Haáz Rezső, Báró Eötvös József, Majláth Gusztáv Károly, Apáczai Csere János, Kossuth Lajos, Wass Albert mellszoborban vagy egész alakosban. Emléktáblákon, domborműveken Tompa László, Nyirő József, Tamási Áron, Gellért püspök láthatóak, és portrésorozat József Attila, Ady, Zrínyi, Erkel, Bartók, Arany, Karinthy, Örkény, Petőfi stb. vonásait mintázta. A millecentenárium, a millennium ugyancsak számos lehetőséget kínált a szobrásznak. Műtermében most monumentális festmény az újdonság: Krisztus mennybemenetele vásznon, olajfestményen. Az oltárképet június 17-én szentelik fel Kecsetkisfaludban, ahol eddig nem volt római katolikus templom, a hetven körüli hívőnek a református közösség segítségével építették meg az új templomot. /Ferencz Imre: Kőből, fémből, fából... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2007. december 13.

A napokban került talapzatra, és áldották meg Bodó Levente szentegyházi szobrászművész andezitből készített alkotását Vicében, ahol Albert atyának állíttattak emléket öten, akiket erről a szolgálati helyéről indított a papi pályára. Bartók Barabás, P. Albert ferences szerzetes lelki nagyságát néhány fennmaradt írása töredékesen őrzi. /Molnár Melinda: Az örök derű kőbe írt üzenete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998