udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bodó Márta

1994. augusztus 2.

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

1996. október 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetemen most indult meg a római katolikus teológia. A minisztériumi jóváhagyás késése miatt későn meghirdetett felvételire mégis sokan jelentkeztek. A dékáni teendőkkel megbízott dr. Tankó Ferenc elmondta, az indulásnál sok a nehézség, szinte a semmiből kell rövid idő alatt keretet teremteni: könyvtárat, előadótermeket, ezenkívül a tanárokat felkérni, órarendet írni, bentlakást biztosítani. A 20 felvett hallgatóból 9 számára jutott hely egyetemi kollégiumban, a többeknek plébániákon hirdetve sikerült kintlakási lehetőséget szerezni. /Bodó Márta: Új kar a tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

1998. október 11.

A felvidéki katolikusok lapja, a Remény bemutatta az erdélyi testvérlapot. A Keresztény Szó (Kolozsvár) 1990-ben indult, hosszú évtizedek után az első katolikus magyar nyelvű lap. Lassan kialakult a 25 ezer körüli példányszám. Az első főszerkesztő Bajor Andor volt, aki meghalt, Fodor Sándor író is volt szerkesztő, majd Jakabffy Tamás állt a szerkesztőség élén. Később kettévált a szerkesztőség, az értelmiséghez szóló kulturális folyóirat lett a Keresztény Szó /főszerkesztője Jakabffy Tamás/, 3000 példányban és a néplapszerű hetilap pedig a Vasárnap, 12 000 példányban. Ez utóbbi főszerkesztője Jakab Gábor kolozsvári plébános, felelős szerkesztője Bodó Márta. /Jakubecz Mária: Egy testvérlap útja. Beszélgetés Bodó Mártával, az Erdélyben megjelenő Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjével. = Remény (Dunahidas- Most pri Bratislave), okt. 11./ A Keresztény Szó 1990. február 11-e, a Vasárnap 1991. október 6-a óta jelenik meg.

1999. május 10.

A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. szeptember 14.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2001. január 23.

Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2001. szeptember 16.

Dr. Christoph Schönborn, Bécs bíboros-érseke romániai útja során, szept. 4-én Marosvásárhelyen találkozott az erdélyi magyar katolikusokkal. A marosvásárhelyi esemény fénypontja a Dr. Christoph Schönbornszékhelyének megáldása volt. "A világban a kultúrák és nyelvek sokszínűsége és gazdagsága létezik, és sajnos vannak összeütközések is a nyelvek és a kultúrák között. De csak egyetlen evangélium van. Ez az anyának az anyanyelve. Amikor hallgattam az éneketeket, még ha olyan nyelven énekeltétek is, amelyet nem értek, mégis megértettem, mert az anyanyelven szólt, a szív anyanyelvén"- jelentette ki a bíboros. A bíboros azt is említette, Bécsben számos magyar is él, akiket magyar lelkipásztorok szolgálnak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek többször maga fordította a bécsi bíboros szavait az egybegyűlteknek. A találkozó szervezője Nagy József volt, a Katolikus Magyar Bibliatársulat vezetője. /Bodó Márta: Közös anyanyelvünkről. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./

2002. augusztus 15.

Gábor Csilla Religió és retorika című esszékötetét Bodó Márta mutatta be aug. 13-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A szerző a régi magyar irodalommal foglalkozott könyvében, geszták, krónikák, legendák, liturgiák, erdélyi anyanyelvűség és katolikus irodalom stb. feldolgozásával. A kötet címében a retorika az ars-t, a hogyant, a religió az ehhez szükséges fegyelmet, kitartást és alázatot fejezi ki, a kettő együttesen nyújt igazán izzást a régi magyar irodalomnak. /Ö. I. B.: Régi magyar irodalmi csemege. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. szeptember 29.

Gyulafehérváron kisszemináriumban, a Majláth Gusztáv Károly püspökről elnevezett líceumban idén 105 fiú kezdte az idei tanévet: 29-en a IX., 26-on a X., 26-on a XI., 24-en a XII. osztályban. A székesegyházban érseki szentmisével kezdődött szeptember 15-én a tanév. Nagyrészt a tavalyi tanári gárda folytatja a munkát, egy új nevelő érkezett az intézetbe, a spirituális, azaz lelki irányító, Ferencz István, aki korábban Marosvásárhelyen volt plébános. /Bodó Márta: Tanévnyitó a kisszemináriumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 29./

2003. március 4.

Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2004. április 7.

Kolozsvár vendége volt ápr. 2–5. között dr. Szabó Ferenc jezsuita tudós, az összmagyarság egyik kiemelkedő személyisége, a Magyarországon megjelenő Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat főszerkesztője. Szabó Ferenc 1956 novemberében kénytelen volt elhagyni hazáját. Leuvenben (Belgium) filozófiai és teológiai licenciátust szerzett. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben, majd 1964–66 között Párizsban teológiai doktorátust szerzett. 1967–1992 között a Vatikáni Rádió magyar tagozatának szerkesztője, majd vezetője. Nagyszámú könyvet és tanulmányt írt, fordított, szerkesztett és adott ki, de a szellemtörténeti, filozófiai, teológiai és irodalmi témák feldolgozása mellett költeményekkel és műfordítással is jelentkezett. Kolozsvári látogatása során a jezsuiták Manréza Lelkigyakorlatos Központjában Dienes Valéria, Prohászka Ottokár püspöki, Henri Bergson és Teilhard de Chardin keresztény gondolkodóról – akiknek kutatója – tartott színvonalas előadásokat. Felkereste a Vasárnap katolikus hetilap székhelyét is, ahol találkozott Jakab Gábor főszerkesztővel, Bodó Márta felelős szerkesztővel és az újság több munkatárssal. /Fodor György: Szabó Ferenc jezsuita tudós Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. október 10.

Gyulafehérváron Oláh Zoltán rektor ünnepi előadásával kezdődött a tanév a katolikus kispapok számára, majd Jakubinyi György érsek beszélt a papságra készülő fiatalembereknek arról, mit jelent papnak készülni. Az idei tanév újdonságai: kispapokkal együtt tanulnak ezévtől a ferences hallgatók is, Ferenczi Sándort kinevezték vicerektornak és Walter Ilona könyvtáros távozása az intézetből (a karmelita rendbe). A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára a 2004/2005-ös tanévre 94 diák iratkozott be. Kolozsváron szintén ünnepélyes szentmisével kezdődött a teológiai karon az évnyitó. Marton József dékán tartotta az évnyitó előadást. Jelenleg 164 hallgatója van a kolozsvári katolikus teológiai karnak, ebből 46 elsőéves, és a főszak mellett történelmet, nyelveket, szociális munkát tanulnak, abban szakosodnak. Ebben a tanévben 29 diák fog Kolozsváron végezni. A négy évfolyam diákjai mellett 26 magiszteri hallgató is tanul a karon, az idén már két szakirányban: patrológia és pasztorálpszichológia szakon. /Bodó Márta: Egyetemi tanévnyitó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

2005. november 10.

Rangos szimpóziummal nyitotta meg a Jézus Társaság (Jezsuiták) Romániai Rendtartománya a napokban Kolozsváron a rend jubileumi évét. Erre a szent rendalapító, Loyolai Ignác halálának 450., valamint első két követője és társa születésének 500. évfordulója – Xavéri Szent Ferenc Boldog Favre Péter– adott alkalmat. Dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológiai Fakultás dékánja előadásában ismertette a jezsuiták XVI. századi erdélyi letelepedését, munkásságát, majd kiűzetésük körülményeit. Dr. Ovidiu Ghitta egyetemi tanár ismertette a jezsuiták hozzájárulását a román görög katolikus egyház születéséhez. A Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője, Bodó Márta doktorandusz előadásának tárgya: az iskolai színjátszás szerepe a jezsuita pedagógiában. Olivo Bosa rendtartományfőnök román nyelven, Dr. Jakubinyi György magyarul celebrált ünnepi, jubileumi évnyitó szentmisét a kolozsvári piarista templomban. /Fodor György: Jezsuita jubileumi esztendőnyitó rendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2006. január 15.

Kolozsváron a Római Katolikus Pázmány Péter Szemináriumi Líceum évbúcsúztató, karácsonyt köszöntő műsoros délutánt rendezett az iskola dísztermében. A katolikus líceumban nemrég igazgatóváltás is volt, a fiatal igazgató Schuller Hajnal. Felléptek a legkisebbek s a legnagyobbak, fiatal tanáraik a diákokkal együtt színpadra léptek, kísérték az éneket gitárral. /Bodó Márta: Biztató. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 15./

2006. május 22.

Május 20-21-én rendezte meg a Romániai Piarista Rendtartomány a Barokk Napokat a Kolozsvári Szépművészeti Múzeummal és a Kolozs Megyei Tanáccsal partnerségben. A kétnapos és kétnyelvű rendezvény műsorát a sokszínűség jellemezte: beszámolók, zenei, irodalmi és színházi produkciók között válogathattak az érdeklődők. A piarista templomban Fodor György, a Romániai Piarista Rendtartomány megbízottja kitért a piarista rend 1776-os kolozsvári bevezetésére, amely az 1948-as államosításig végezte az iskolai oktatást. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője a XX. század eleji piarista önképzőköri és színjátszó törekvésekről tartott kiselőadást. Május 2-én az egyetemi hallgatókból álló Visszhang kórus Ercsey-Ravasz Ferenc vezényletével lépett fel. /Nagy-Hintós Diana: Barokk Napok Kolozsváron. 230 éves piarista szellemiség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2006. július 16.

Kolozsváron a BBTE keretében immár tizedik éve működik a katolikus teológiai kar, amely elsősorban vallástanárokat, de más szakos, hitük és egyházuk iránt elkötelezett tanárokat, értelmiségieket képez. Dr. Nóda Mózes, a teológiai kar tudományos titkára közölte, az egyetemi képzésben a bolognai rendszerre való áttérés változásokat hoz. A világi teológiai képzés eddig két szakos formában működött. A tavalyi évvel elkezdődött a bolognai rendszer szerinti képzés, ami három éves képzést jelent. Ehhez további két év tartozik: a magiszteri képzés, s ha valaki még tovább akar tanulni, három éves doktori képzésre van lehetősége. A négy teológiai kar továbbra is a kettős szakos képzési rendszert folytatja. Aki csak ezt a három évet végzi el, I–VIII. osztályban taníthat csupán. A magiszteri diplomát szerzettek taníthatnak felsőbb osztályokban. Idén a júliusi felvételire három szakpárosításra hirdetnek felvételt: teológia-történelem 10+5 hely, teológia-nyelvek (magyar, angol, német, francia) 13+10 hely, szociális teológia (teológia+szociális munkás) 20+10 hely. Van saját bentlakás, amelyben 26 lányt tudnak elhelyezni, s az egyetemi bentlakásokban a számukra fenntartott helyekkel együtt összesen ötven-hatvan diáknak tudnak bentlakást biztosítani. /Bodó Márta: Diákhívogató, avagy mi újság a római katolikus teológiai karon? = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

2006. november 12.

Nemrég tartotta szokásos évi konferenciáját a Romániai Magyar Pax Romana szervezet. A Pax Romana olyan nemzetközi szervezet, amely tagjai sorába katolikus értelmiségieket, szakembereket gyűjt össze. A szervezet katolikus értelmiségiek számára nyílt fórumot kíván teremteni. A Romániai Magyar Pax Romana 1992-ben alakult meg. Léteznek helyi csoportjai, ezek közül ma elsősorban a szatmárnémetiek és a brassóiak találkoznak rendszeresen, jelen van a Pax Romana Csíkszeredában, Kolozsváron is. Két kötetet is adott ki a Romániai Magyar Pax Romana: egyik a világi értelmiség egyházi helykeresésével foglalkozott, másik a nők (és férfiak) lehetséges szerepeivel. /Bodó Márta: Pax Romana: Világi krisztushívők, katolikus értelmiségiek fóruma. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

2006. november 28.

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. május 20.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű római katolikus teológiai képzés keretében újdonság, hogy szociális munkás szakon ebben az évben végez az első évfolyam. Ők vagy a tanügyben, hitoktatókként helyezkedhetnek el, vagy az egyházmegye szociális munkájába kapcsolódnak majd be. Mivel ez még csak az első végzős csoport és csak a második végzett évfolyam után lehet akkreditáltatni egy szakot, a szociális munkás szak jelenleg még ideiglenes állapotban van. A karon működő többi szak mind akkreditálva van már. A nyelvszakon újdonságként ősszel a hittanári-román szakpár indul. Több dél-erdélyi jelentkező van, aki magyar nemzetiségű ugyan, de román iskolába járt, viszont szeretné ezt a szakot végezni. A szegény diákok alkalmi segítésére létrejött a Didakhé Alapítvány. /Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (1). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 20./

2007. május 27.

Dr. Marton József dékán elmondta, még nem tisztázódott, hogyan alakul a bolognai rendszerben a BBTE hittanári szakjaira való felvételi. A bolognai rendszer ezt elvileg nem ismeri, kérvényezték e típust, de nem kaptak még minisztériumi választ. Az egyetem vezetésének engedélyével továbbra is kétszakos képzésben vesznek részt a diákjaik. A bolognai rendszer magiszterképzőinek elvárásai igen szigorúak. Az elmúlt év nyarától sokat cikkeztek a nem hivatottak a gyulafehérvári teológia helyzetéről, a Hittudományi Főiskola integrálódásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara keretébe. Vallási ellentéteket gerjesztő cikkek jelentek meg. A legelső vád az volt, hogy feladják a papnevelde autonómiáját. Szó sincs erről. Az intézmény egészében Gyulafehérváron marad. A teológia szemináriumi részlege nem is integrálódik be az egyetembe, hanem csak a főiskolai részleg, előbbi négyéves alapképzéssel, s majd ehhez hozzájön a kétéves magiszterképző. A másik vád szerint a Vatikán és a román állam szorgalmazza a belépést. Megalapozatlanok ezek az állítások. Az újságok eléggé katolikusellenes beállítottságúak. Protestáns részről is érkeztek vádak, durván beavatkoztak a katolikus egyház belügyeibe, erre 500 év óta, amióta Erdély magyarságának vallási egysége felekezetekre tagolódott, nem volt példa. Ha ezekre válaszolnak, a vallások közötti feszültséget szították volna. Egy országban létező tanügyi intézmény nem működhet az ott létező tanügyi szabályoktól függetlenül. A „játékszabályok” betartása még nem jelenti az autonómia feladását. A református egyház már 1993-ban létrehozta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül a Teológia Kart, a katolikusok ezt utolsóként tették. Az egyetem Római Katolikus Teológia Kara, s ezen belül az oktatás és a nevelés autonóm, csupán a törvényes szabályokat kell betartani. 2005-ig a gyulafehérvári hittudományi főiskola mint 1989 előtt is létező intézmény akkreditáltnak minősült. Igaz, hogy a romániai Hivatalos Közlönyben a nem akkreditáltak csoportjában volt mindig feltüntetve. A bolognai rendszer alkalmazásának éve (2005) a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskolát – akárcsak a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet –kellemetlenül érintette, az akkreditált állapotból ideiglenes (autorizált) működési állapotba került. Ezért ettől az évtől kezdődően a kolozsvári Teológia Kar keretén belül rendezik a végleges vizsgákat, melyre külön engedélyt kaptak. /Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (2). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./ Előző: Bodó Márta: Tények a teológiai oktatásról (1). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 20./

2007. július 1.

A 20. század szégyenfoltjai közt a zsidó holokauszt mellett az örmény genocídium is ott van, csak kevésbé ismert. Az európai csatlakozásra s váró török állam még mindig nem ismerte el, hogy a népirtás bűnét elkövette. A 20. század első nagy népirtása az örményekkel történt meg, amikor a Törökországhoz tartozó részen élő örményeket, mintegy 1,5 millió embert irtottak ki a törökök. A már a 19. század végén megindult örményüldözésnek összesen mintegy 2,5 millió örmény esett áldozatul – írta Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület elnöke a genocídiumnak emléket állító könyv bevezetőjében. A népirtásról szól Nikolaj Hovhanniszján jereváni történészprofesszor könyve, amelyet az Erdélyi Örmény Kulturális Gyökerek Egyesület adott ki magyar fordításban. /Bodó Márta: Nikolaj Hovhanniszján: Az örmény genocídium. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2007. július 1.

A gyulafehérvári székesegyházban az idén öt fiatalembert szentelt pappá Jakubinyi György érsek. /Bodó Márta: Papszentelés Gyulafehérváron 2007. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./ Schönberger Jenő római katolikus püspök június 23-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban két fiatalt szentelt pappá. /Papszentelés a szatmári székesegyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2007. november 4.

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. február 2.

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2008. február 10.

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

2008. február 24.

Kolozsváron Márton Áron püspökre emlékeztek a Szent Mihály egyházközség, valamint az Erdélyi Piarista Diákszövetség szervezésében. A zsúfolásig megtöltött teremben büszkén emlékeztek arra, hogy Márton Áron itt teljesített szolgálatot, előbb a fiatalok, a főiskolások és egyetemisták, az értelmiség lelki vezetőjeként, majd közösségépítő plébánosként, itt szentelték püspökké 1939. február 12-én. Kovács Sándor főesperes-plébános felelevenítette a kivételes életpálya fontosabb állomásait. A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán hitoktató szorgos munkával remek hang- és képanyagot gyűjtött össze, amelyek segítségével a nagy püspök és példakép alakját idézte 550 fotóval, köztük kordokumentumokkal és korabeli tanúk vallomásaival. Kovács Sándor bemutatta Márton Áron keresztség, hit témában elmondott beszédeiből készült kötetet, amit dr. Marton József egyetemi professzor gyűjtött és szerkesztett egybe a Márton Áron hagyatéka sorozat 3. köteteként. /Bodó Márta: Jó atyánkra emlékeztünk. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

2008. március 30.

Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános papi szolgálata mellett évek óta lehetőséget kapott a médiaapostolkodásra is. Rádiós beszélgetéseit gyűjti össze Kihívás és szolgálat /Gloria, Kolozsvár 2008/ című, Krisztus követségében járunk alcímű kötete. Bölöni Domokos a kötethez írt előszóban jelezte: a szerző hetedik kötete minden korosztályhoz, valamint hívőhöz és nem hívőhöz egyaránt szól. /Bodó Márta: Sebestyén Péter: Kihívás és szolgálat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2008. május 29.

Május 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Cseh Katalin A virágárus bácsi /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetét. Cseh Katalin elmondta, a versek elsősorban gyerekeknek íródtak. Bodó Márta szerint ez a kötet nem csak gyermekeknek íródott, hanem minden kolozsvári magyarnak, akik szeretnek nosztalgiázni arról, hogy milyen is volt a régi idők kincses városa. /Ciupe-Osváth Diána: A virágárus bácsi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2008. június 8.

Május 19-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia keretében tevékenykedő nőszövetség Dsida-emlékestet rendezett. Az előadók a téma szakértői, a Miskolci Egyetem kolozsvári származású tanárai: Kabán Annamária és Mózes Huba voltak, akik ismertették az életmű egyes vonatkozásait. Az ünnepi alkalomra különleges meglepetést készített Kolozsvár értő közönségének Kovács Sándor főesperes: egy vaskos kötetnyi eredeti Dsida-kéziratot szerzett vissza a szülőváros számára. Egy budapesti Dsida-rajongó üzletember vásárolta és gyűjtötte össze azokat a lapokat, gép- és kéziratokat, amelyek a kolozsvári Státus-ház, Dsida Jenő egykori lakójának hagyatékát képezik. Ezeket küldte el Kovács főesperes kérésére az ünnepi alkalomra. A kötet kincseit egyelőre a Szent Mihály plébánián őrzik, míg méltó helyet nem találnak számukra. /Bodó Márta: Hazaérkeztek a Dsida-kéziratok. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 8./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998