udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bogdán Emil

1992. február 27.

A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./

2000. március 8.

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2001. október 8.

Több mint háromszázan vettek részt az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés és a Frontszolgálatosok Baráti Köre által okt. 5-én Baróton, a református templomban megtartott közös találkozón emlékezni és az azóta elhunyt bajtársak emléke előtt. Idén második alkalommal találkoztak az erdővidéki bajtársak. Az emlékezőket székely ruhás lányok és cserkészek fogadták. Krizbai Imre helybéli református lelkész üdvözlője után a frontszolgálatosok nevében Boér Imre nyugalmazott tanár, egykori frontharcos és hadifogoly szólt az egybegyűltekhez. Az anyaországiak jókívánságát dr. Bogdán Emil országgyűlési képviselő és Miklós Árpád volt MDF-es parlamenti képviselő hozta el Erdővidékre. A megjelentek hangsúlyozták: a történteket meg kell ismertetni a fiatalabb nemzedékekkel, hogy tanuljanak belőle. /(hecser-benkő): Bajtársak találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2001. október 11.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998