udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Aurescu, Bogdan

2003. július 9.

Román részről a magyarigazolvány külalakjával és a magyarul tanuló gyermekeknek szánt támogatás folyósításával van elsősorban elégedetlenség a magyar kedvezménytörvény módosítását követően - jelentette ki júl. 8-án Bogdan Aurescu román külügyi helyettes államtitkár. Aurescu elmondta, hogy a magyarigazolvány hasonlít a magyar útlevélhez, a dokumentum fedőlapján a Szent István-i korona látható és egy sor olyan személyazonosító elemet tartalmaz, amely a megszokott útlevelekben található. Románia azt szeretné, ha a magyar nyelven tanuló gyermekeknek szánt támogatást az oktatási intézmények kapnák, nem pedig a szülők, illetve szülői közösségek, mivel ez utóbbi esetben az etnikai alapú diszkrimináció valósulna meg. Román részről kifogásolják a romániai magyar hallgatóknak, illetve tanároknak adott diák- és pedagógusigazolványt, valamint oktatói kártyát, mondván: az érintettek akkor is hozzájuthatnak a magyarországi kedvezményekhez, ha nem kapnak ilyen okmányt a magyar államtól. Bogdan Aurescu a román külügyminisztérium jogi igazgatójaként a magyar féllel folytatott tárgyalásokat jogi szempontokból felügyelte. /Újabb román kifogások. A magyarigazolvány hasonlít a magyar útlevélhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2004. július 17.

A magyar–román kisebbségi vegyes bizottság ősszel tartja plenáris ülését Magyarországon – közölte Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár Budapesten, miután tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki egyben a szakbizottság társelnöke. A felek a kisebbségi vegyes bizottság előző évben elfogadott ajánlásainak a végrehajtását tekintették át, megállapítva: hogy nincs olyan jellegű nagyobb probléma, amelyről külön kellene tárgyalni. Elmondta: a kisebbségek területén megnyilvánuló együttműködés jól szolgálja a két ország kapcsolatait, ennek jelentős állomásai a létavértes–székelyhídi határátkelő átadása és az aradi Szabadság-szobor felállítása. Bogdan Aurescu szerint a két kormány között kiváló az együttműködés. Közölte: tárgyaltak a kedvezménytörvény alkalmazásról és a Gozsdu Alapítvány ügyéről is. A romániai magyarok helyzete kapcsán elmondta: a román alkotmány módosítása kedvező változásokat gyakorolt a magyar kisebbség nyelvhasználatára a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. /Nincsenek nagyobb problémák. Magyar–román politikai államtitkárok tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2004. július 20.

A magyar-román kisebbségi vegyes bizottság ősszel tartja plenáris ülését Magyarországon – közölte Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár, miután tárgyalást folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki egyben a szakbizottság társelnöke is. „A kisebbségek területén megnyilvánuló együttműködésünk nagyon jól szolgálja a két ország kapcsolatait" – jelentette ki Szabó Vilmos, hozzátéve, hogy ennek jelentős állomásai a Létavértes-Székelyhíd határátkelő átadása és az aradi szabadságszobor felállítása. /Ősszel tartja plenáris ülését a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2005. október 17.

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2009. július 15.

Közel két éve tartó folyamatos egyeztetés után július 14-én véglegesítették a román– magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely összegzi az eddigi eredményeket és a jövőbeni vállalásokat a két országot érintő együttműködési kérdésekben, közölte Bukarestben Gémesi Ferenc, a magyar miniszterelnöki hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, miután a testület társelnökeként román kollégájával, Bogdan Aurescu külügyi államtitkárral tárgyalt. Gémesi elmondta: a magyar igazgatók leváltását is felvetette román kollégájának. „Mi elmondtuk, hogy szerintünk a hivatalvezetők szintjén is be kellene tartani az adott régió etnikai arányait. A román fél azt az ismert álláspontját mondta el, hogy teljesen törvényes, a kormányváltás után szükségszerű megoldás volt a hivatalvezetők leváltása” – számolt be Gémesi. Gémesi Ferenc fontosnak nevezte, hogy senkinek ne legyen hátránya Romániában pusztán abból, hogy magyarul tanul. Megfogalmazta a magyar igényt, miszerint a jelenleg több mint kilencven százalékban Magyarország által támogatott Sapientia egyetem működtetéséhez a jövőben a román állam is járuljon hozzá anyagilag. Megfogalmazódott: a vegyes bizottságnak legyen betekintése abba, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kétnyelvűséget miként alkalmazza a gyakorlatban. A társelnökök a jövőben közös látogatások keretében vizsgálják meg, hogyan érvényesül az anyanyelvi oktatás a romániai magyar és a magyarországi román intézményekben. A kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatásának témája is szerepel a jegyzőkönyvben. /Szávuj Attila: Román-magyar vállalások. Bukarestben véglegesítették a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2009. október 29.

Elkezdődött a miniszter-jelöltek megszavazása. Korodi Attila RMDSZ-képviselő indokolta az RMDSZ-nek Vasile Blaga régiófejlesztési miniszterjelölt mellett szóló szavazatát: nem részesítette hátrányban a magyarlakta régiókat, ezért gesztusként mellette szavaztak a szakbizottsági meghallgatáson. Ez nem jelent politikai állásfoglalást a Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt kormánya mellett. „Amikor a teljes kormányról voksolunk majd a parlamentben, ellene szavazunk” – tette hozzá Korodi. Bogdan Aurescunak megelőlegezett pozitív szavazaton kívül a honatyák elutasítottak négy miniszter-jelöltet. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Meghallgatások: hatból kettő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2009. október 30.

A parlament szakbizottságai elutasították a Lucian Croitoru kormányfőjelölt által javasolt minisztereknek a nagy többségét. A tizennégy személy közül csak ketten kaptak kedvező véleményezést: Vasile Blaga fejlesztési miniszter-jelölt és Bogdan Aurescu külügyminiszter-jelöl. /A Croitoru-kormány tagjai majd’ mind „elvéreztek”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2009. november 17.

Észak-amerikai és kanadai diplomáciai körútra indult Bogdan Aurescu külügyi államtitkár, hogy elérje: Washington és Ottawa törölje a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Románián kívül az Európai Uniónak további négy tagállama van, amelyekkel szemben az Amerikai Egyesült Államok fenntartotta vízumkötelezettségét: Bulgária, Ciprus, Görögország és Lengyelország; a többi tagállam polgárai kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül a tengeren túli országban. Washington álláspontja szerint ez az öt ország nem teljesíti még az úgynevezett Visa Waiver nevű programba történő felvételük feltételeit. Ezek közül a legfontosabb, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. /Vízumszámtan Aurescu-módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998