udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bognár Levente

1997. január 6.

Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;

1997. május 30.

Az Arad megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmánt az RMDSZ megyei elnökének. Politikai alelnök Bognár Levente, aki jelenleg a megye alprefektusa is, jogi, kisebbségvédelmi alelnök Nagy Sándor ügyvéd, művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály tanár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1997. október 6.

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

1998. július 18.

Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1999. november 22.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2000. április 27.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete ápr. 26-án sajtótájékoztatón mutatta be polgármester-jelöltjét, Bognár Levente jelenlegi alprefektust. Arad megyében az RMDSZ huszonhét helységben indít tanácsost, több mint kétszáz személy vállalná ezt a tisztséget. Tizennégy helyen van teljes lista, kilenc községben, két városban (Kisjenő és Kürtös), valamint Arad municípiumban polgármester-jelölt is indul a tulipán jelével. /Németh Beatrix: A sorrendet a népszerűség döntötte el. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2000. november 2.

Okt. 27-én Aradon az RMDSZ helyi vezetősége - Hosszu Zoltán szenátorjelölt, Bognár Levente alpolgármester és Búza Gábor, mindketten képviselőjelöltek - a fiatalokkal találkozott. Az AMISZ /Arad Megyei Ifjúsági Szövetség/ által szervezett találkozón egyes fiatalok kijelentették: az embereket nem a kettős állampolgárság érdekli, sokkal inkább az, hogy mi kerül az asztalra. Elhangzott: az aradi diákok elvárják az RMDSZ-től a Csiky Líceum épületének visszaszerzését. /Németh Beatrix: Az aradi ifjúság és a politika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. március 20.

Márc. 15-én mintegy 200-250 résztvevő jelenlétében igen visszafogott hangulatban zajlott a vesztőhelyi koszorúzás Aradon. A rendszerváltás óta először rögzítették videószalagra hivatalosan és feltűnően a csendőrség egyenruhás operatőrei az egész ceremóniát. A megemlékezés a román és a magyar himnuszok meghallgatásával kezdődött, a szervezők végig igyekeztek biztosítani a kétnyelvűséget, csak a Tokay György képviselő által mondott rövidített román beszéd miatt húzták fel kissé az orrukat a román újságíró kollégák s nemtetszésüknek természetesen hangot is adtak a másnapi lapokban. Florin Remetan aradi alprefektus felolvasta Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét, Sipos Ilona kolozsvári konzul pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kárpát-medencei magyarsághoz intézett gondolatait tolmácsolta. Tokay György RMDSZ-es képviselő beszélt, Dinnyés József magyarországi előadóművész rövid fellépése után elhangzott a Miatyánk magyarul és románul, majd következett a koszorúzás. A vesztőhelyi ünnepség után a részvevők zöme a Minorita-rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokolt, ahol Bognár Levente alpogármester mondott rövid beszédet. Este a Minorita palota nagytermében zenés-irodalmi összeállítással zárult az aradi megemlékezés. /(Péterszabó Ilona): Vesztőhelyi koszorúzás - visszafogott hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. április 26.

Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. június 11.

Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. július 11.

Júl. 10-11-én Hódmezővásárhelyen találkoznak a Tisza vízgyűjtő területén működő önkormányzatok képviselői. Aradról Bognár Levente alpolgármester és az Aurel Vlaicu Egyetem küldötte vesz részt a kétnapos munkamegbeszélésen, amelynek célja a közös környezet- és természetvédelmi feladatok pontosítása, illetve a további együttműködési rendszer tökéletesítése. Aradon tavaly novemberben fogadták el a Regionális Közép-Európai Technológiai Központtal való együttműködési szándéknyilatkozatot. Ezt Szegeden 15 magyarországi és négy európai ország - Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia - 30 önkormányzata írta alá. A programban partner önkormányzatok közhasznú társaságokat hoztak létre a környezet biztonságát veszélyeztető tényezők kiküszöbölésére, informatizált rendszert pedig a katasztrófák előzetes modellezésére és a konkrét beavatkozási stratégiák kidolgozására. /(Gujdár): Arad Hódmezővásárhelyre látogat Nemzetközi megbeszélés a Tisza vízgyűjtőért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2001. július 17.

Bognár Levente egy éve Arad alpolgármestere. Ebből az alkalomból készült vele a beszélgetés. Mindig szem előtt tartotta, hogy az RMDSZ választói juttatták ebbe a tisztségbe. Feladatai között van a költségvetés-összeállítás, a gazdasági kérdések, a szociális ellátás biztosítása, az oktatási és a kulturális intézmények fenntartása. Szeretne a kerületekben külön befizető központokat létrehozni, hogy ne kelljen mindig a központba bejönni. Jelenleg még az adóhivatal és a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatósága között sincs informatizált összeköttetés. Az idei költségvetés összeállításánál három prioritást tartotta szem előtt: működtetni az oktatási, a kulturális és a szociális intézményeket. Sikerült a Csiky Gergely bentlakására 750 milliót kiutalni. A törvény megköti a kezüket, szociális segélyként fejenként 166 ezer lejt oszthatnak ki, ez nevetséges összeg. Sikerült beindítani a hajléktalanok éjszakai menhelyét, működik az utcai szolgálat, amelyet a társadalomba visszavezethető utcagyerekek begyűjtésére hoztak létre. /Gujdár Gabriella: Egyéves mérleg a városvezető szemével. Interjú Bognár Levente aradi alpolgármesterrel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2001. szeptember 17.

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport szűkös társbérletben élt a román Henri Coanda Kőolajipari Líceummal s hiába volt minden tiltakozás - kezdve Tokay György parlamenti képviselő éhségsztrájkjával -, beadvány, több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy megszülessen a kényszermegoldás: a kőolajipari középiskola diákjai átköltöznek az 1-es Általános Iskola épületébe, az ottani magyar tagozat pedig a Csikybe jön, hogy végre legyen egy önálló magyar tanintézménye Arad magyarságának. A szülők egy része nem örül annak, hogy a szintén magyarok által épített egykori Zárdából önszántából távozott a magyarság. A nyár a költözéssel, az épület javításával, takarításával telt el, a volt társbérlők ugyanis valóságos csatateret hagytak maguk után, s szinte minden mozdíthatót elvittek, többek között a villanykapcsolókat is kitépték a falakból. Az önálló magyar iskola udvarán 810 I-XII. osztályos tanuló gyűlt össze. A tanévnyitón megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök, Tokay György parlamenti képviselő, Mózes Árpád evangélikus püspök, és Csergő Ervin minorita atya is, továbbá Bognár Levente alpolgármester. Éder Ottó iskolaigazgató megnyitója után Markó Béla elnök méltatta az aradiak okos politikáját, fáradhatatlan küzdelmét és kitartását. Tokay György képviselő elsősorban a 29 elsős kisdiákhoz szólt, majd román nyelven köszönte meg a románok segítségét. Pavel Sarbu főtanfelügyelő örömét fejezte ki az önálló magyar iskola létrejötte alkalmából. Mózes Árpád evangélikus püspök 30 millió lejt ajánlott fel az építkezési munkálatok befejezésére. /(Péterszabó Ilona): Aradi magyar iskolaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2001. október 6.

Továbbra is a belvárosi katolikus templom udvarán várja az aradi Szabadság-szoborcsoport, hogy közszemlére kerüljön. A két évvel ezelőtt elképzelt megbékélési emlékpark gondolata jelenleg nem foglalkoztatja a helyi hatóságokat. Bognár Levente alpolgármester elmondta, a szoborcsoport felállítására olyan tervet kell előkészíteni, mely a románság számára is elfogadható. Különben nem kizárt, hogy csak a rongálásnak tennék ki az értékes emlékművet. "Ha létrehozunk egy megbékélési parkot, az azt jelenti, hogy Aradon problémák vannak a magyar-román viszonyban. A megbékélési park létrehozásának mozgatórugója tulajdonképpen az aradi várban lévő Szabadság-szobor felállítása volt. A Szabadság-szobor ügye belekerült a román-magyar alapszerződésbe is. 1999. okt. 6-a előtt néhány nappal a román kormány rendelettel úgy döntött, hogy a Szabadság-szobrot kihozatja az aradi várból, és visszaadja a helyi minorita rendnek. A magyar kormány ajánlatát, hogy a Vesztőhely mellett, a sportpályák helyén létesítsék az emlékparkot, Bukarest gondolkodás nélkül elvetette. Darida János elmondta: lejött Bukarestből, a kultuszminisztériumból két magas rangú tanácsos, akik megkérdezték, hogy minek ide szobrot állítani, amikor már van egy a belvárosban. A kirobbant botrány miatt Radu Vasile miniszterelnök, Iliescu tanácsára lemondta Orbán Viktorral való találkozóját, valamint a közös koszorúzást. Hasonlóan cselekedett Valeriu Stoica igazságügyi miniszter is. A más helységekből a Nagy-Románia Párt által Aradra vezényelt kétes elemek teljes "dühüket" Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterre és gépkocsijára zúdították. A demokráciát eredeti módon értelmező aradi rendőrök akkor sem avatkoztak közbe, amikor a huligánok megdobálták a miniszter asszony gépkocsiját, csupán az őt elkísérő testőrök, valamint a Védelmi és Felvigyázó Szolgálat (SPP) emberei csitították le a kedélyeket. /Irházi János: Rongálástól féltik az aradi emlékművet. Nem tudni, mi lesz a Szabadság-szoborcsoport sorsa. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2002. április 15.

Ápr. 14-én telefonon értesítették az RMDSZ Arad megyei vezetőségét, hogy valakik meggyalázták az aradi 13 vértanú vesztőhelyi obeliszkjének északi oldalát. A helyszínen járt Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Bognár Levente önkormányzati alelnök, sírhelygyalázásért a rendőrségen feljelentést kívánnak tenni ismeretlen tettes ellen /Meggyalázták a vesztőhelyi obeliszket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2002. november 27.

Nov. 26-án Arad városi tanácsa elfogadta a Szabadság-szobor fölállítását a Tűzoltó téren. Bognár Levente alpolgármester leszögezte: "Ez a döntés elengedhetetlen kiindulópont a szoborcsoport visszaállítási folyamatában. Az RMDSZ három tanácsosának szavazatát csak partnerek bevonásával lehet érvényesíteni. Darida János RMDSZ-tanácsos szerint a szoborcsoport 2003. okt. 6-ig fölállítható. A szobrokat restaurálni kell, a talapzat kiegészítő elemeit fel kell kutatni és össze kell állítani. /Gujdár Gabriella: Október 6-ig köztérre kerülhet a Szabadság-szobor. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2002. december 12.

Aradon folytatódik a Szabadság-szobor sorsának rendezése. A szoborcsoport talapzatának az aradi várban tárolt részeit folyamatosan hozzák ki, dec. 10-én és 11-én kb. félszáz darabot szállítottak a Recons egyik raktárának udvarára. - A városi tanács határozata engedélyezi a Szabadság-szobor fölállítását a Tűzoltó téren. A jogi procedúra szempontjából még hátra van a városrendezési, illetve építkezési engedély jóváhagyása, - tájékoztatott a szoborcsoport elemeinek kihozatalát irányító Bognár Levente alpolgármester. /Gujdár Gabriella: Kihozzák az aradi várból a Szabadság-szobor talapzatának elemeit. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

2003. március 18.

Egy kezdeményező csoportot elindította az Aradi Szabadság-szobor Egyesület bejegyeztetését. A csoport tagjai Bognár Levente, Bölöni György, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Király András, Nagy István, Matekovits Mihály, Pávai Gyula, Tokay György és Ujj János. Mindenkire számítanak, aki részt kíván venni munkájukban. Gyűjtést akarnak kezdeményezni a szobor helyreállításához. /Bölöni György: Bejegyzés előtt a Szabadság-szobor Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./ Aradon a Szabadság-szobor Egyesület segíteni fogja a helyreállítást. Márc. 15-én Bálint György mérnök emberei lerakták a szobortalapzat utolsó kövét is a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarára. Kocsis Rudolf szobrászművész, a talapzat restaurálási munkálatainak vezetője közölte, hogy egyetlen gránittömb se sértetlen. /Puskel Péter: Befejeződött a talapzatkövek kiszállítása. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2003. április 11.

Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. április 14.

Ápr. 12-én közel nyolcórás tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az egybegyűlteket Király András leköszönő elnök üdvözölte. Az elnöki beszámolóból kiderült: a z elmúlt két évben olyan pozitívumok valósultak meg, mint az önálló magyar nyelvű líceum, a Szabadság-szobor visszaállítására irányuló városi tanácsi határozat, Nepomuki Szent János szobrának teljes felújítása. Búza Gábor jogi, szociális és kisebbségvédelmi alelnök újból egy szociális alapítvány létrehozását sürgette; Matekovits Mihály az RMPSZ nevében arról szólt, hogy közvetítésükkel és az Apáczai Alapítvány jóvoltából 140 magyarul tanuló gyermek utazási költségeit támogatják, jelenleg 10 településen folyik fakultatív magyar nyelvű oktatás. A megyei elnöki tisztségre egyedül Király András jelentkezett, a titkos szavazáson a jelen lévő 117 küldött közül 106-an támogatták. Szintén titkos szavazással vált a Megyei Választmány Állandó Bizottságának elnökévé Bognár Levente, alelnökévé Búza Gábor, titkárává Almási Vince. /Maratoni közgyűlés az Arad megyei szervezetnél. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2003. augusztus 21.

Bognár Levente alpolgármester kijelentette: "Mivel a városi önkormányzathoz eddig semmiféle hivatalos, a visszaállítási folyamatot leállító átirat nem érkezett, a tanácsi határozat értelmében folytatjuk a munkálatokat. Végigjártunk valamennyi közigazgatási procedúrát, építkezési engedélyünk van, a szobrok pedig a város tulajdonát képezik" Véleményét osztja Dorel Popa polgármester, a kormánypárt Arad megyei szervezetének elnöke is. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője leszögezte: az RMDSZ bíróságon támadja meg az eddig titokban tartott határozatot. A képviselő szerint elképesztő a művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte összes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. Tokay ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy "ez a kínos tévedés, egyes bürokraták packázása nem fogja megrontani a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ kapcsolatait". Markó Béla szerint a művelődési minisztérium mondvacsinált ürüggyel próbálja lassítani vagy megakadályozni a szobor visszaállítását. "Nevetségesnek tartom, hogy egy már valamikor létezett szobor visszaállítása esetében arról vitatkozzunk, hogy művészeti vagy műemlék-szempontból érték-e vagy nem érték - nyilatkozta az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Nyugati Jelen napilapnak. - Tehát itt nyilvánvalóan olyan kísérletről van szó, hogy lassítsák vagy akadályozzák a felállítást, esetleg visszatántorítsák az aradiakat attól, hogy folytassák, amit megkezdtek. Itt van az esély, hogy Arad példát mutasson akár Bukarestnek is arról, hogy románok és magyarok akár a kényes kérdéseket is meg tudják oldani, ha van rá akarat."Az idei PSD-RMDSZ egyezményben nem szerepel a Szabadság-szobor visszahelyezéséről rendelkező kitétel, mivel a pártvezetők ezt a kérdést a tavalyi protokollumban tisztázni vélték. A művelődési minisztérium kizárólag abban az esetben illetékes a beleszólásra, ha a megyei művelődési igazgatóság óvását a helyhatóságok nem veszik figyelembe. Kereskényi Sándor szenátor szerint ilyen értelemben az aradi Szabadság-szobor ügye helyhatósági kérdés, amely az RMDSZ területi szervezetére és a városi polgármesteri hivatalra tartozik. /Gujdár Gabriella, Rostás Szabolcs: Nem esztétikus az aradi Szabadság-szobor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 1.

Az Aradi Polgármesteri Hivatal továbbra is érvényesnek tekinti az eredetileg jóváhagyott városrendezési tervet, nyilatkozta Bognár Levente, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke. A múlt héten több egyeztető tárgyalás zajlott a Szabadság-szobor felállításáért, ezeken vett részt az elnök, aki sajnálatosnak ítéli a szakminisztériumnak azt a kifogását, miszerint a szoborcsoport nem illik a XXI. századi városképbe. Az érvényes építkezési engedély birtokában tovább folynak a munkálatok. Már kész a betonalap, és erre már ráhelyezték és összeillesztették a szoborcsoport alapköveit. /Arad: Épül a Szabadság-szobor talapzata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2003. szeptember 4.

Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása időpontjának közeledtével a nagy "hazafiak" mindent bevetnek, nehogy erre sor kerülhessen. Nemrég a Realitatea tv-ben, a Harc Romániáért műsorban rendezett beszélgetésnek is ez volt a célja. Az említett adásban Adrian Paunescu "válogatott szakértőket" hívott meg, valamennyien a szobor felállítása ellen érveltek. Felhozták, hogy nem korunk, az Európai Unió szellemiségét hordozza, hogy lebontását 1925-ben a király és a miniszterelnök személyesen határozta el. Akkoriban emellett az ugyancsak aradi Kossuth-szobrot semmisítették meg, továbbá Kolozsvárt a hét vezér közül négynek még ép szobrát, a Kárpátok őrének a városháza előtt álló szobrát, lebontották a dési Rákóczi-házat, megsemmisítették az ugyancsak dési óvári Árpád-kori tornyot, lebontották Kolozsvárt az 1821-ben épült Farkas utcai első magyar kőszínházat. És a tábornokok? A tizenhárom egyszerűen katonaszökevény volt. Különben a szobor nem a tizenhármat ábrázolja, hanem a történelmi Magyarország tizenhárom tartományát. Paunescu fel is sorolta azt a bizonyos tizenhárom magyar tartományt. Állításának "hitelessége" egyetlen ún. tartomány, Burgenland nevével is lemérhető. Nos, a szobrot 1880-ban állították föl, a Burgenland nevet pedig negyven évvel később, 1919 után agyalták ki az osztrákok. Ausztria magának követelte annak a négy határ menti megyének a németek által lakott területét, amelynek német neve -burggal végződik: Preßburg Pozsony , Wieselburg Moson , Ödenburg Sopron és Eisenburg Vas . Így a területet, mielőtt megkaparintották volna, Vierburgenlandnak, négyvár tartomány -nak mondták. A csehek azonban fürgébbek voltak, és 1919 januárjában Pozsony megyét Pozsonnyal együtt megszállták. A négyből ezután három -burg maradt, s ez Dreiburgenland háromvár tartomány lett, ami 1921-től Burgenlandra egyszerűsödött. Paunescu továbbá Bácskát is említette. Ilyen nevű tartomány sem létezett soha. Ez a név csupán tájfogalom. Persze, nem hagyta ki, valótlanságot sem, amely szerint a magyarok annak idején negyvenezer románt gyilkoltak meg és 230 román falut perzseltek föl. A korabeli osztrák felmérés szerint a forradalomnak és szabadságharcnak egész Erdély területén - beleértve a tífuszban elhunytakat is - mintegy 18 000 áldozata volt. Ebből 9-10 ezer magyar, 5-6 ezer román, a többi szász, zsidó stb. Például Gh. Barit is hasonló eredményre jutott. Amikor a műsor közben fölhívott aradi alpolgármester, Bognár Levente arról szólt, hogy 1848-49-ben a tizenhárom tábornok nem a románok ellen, nem Erdélyben harcolt, hanem a szabadságért, a történész megjegyezte, hogy a románok is a szabadságért harcoltak, de a Habsburgok oldalán. Nyilván eszébe sem jut föltenni a kérdést, hogyan lehet a szabadságért az elnyomó Habsburgok oldalán harcolni? Arról persze hallgatott, mint ahogy mások is mindenkor hallgatnak, hogy a bánsági, a bihari, a Kővár-vidéki románok lelkesen támogatták Magyarország és Erdély unióját, s a máramarosiakkal együtt, a forradalom ellen fegyvert fogó erdélyi románoknál nagyobb számban a forradalom oldalán, a Habsburgok ellen harcoltak, hogy képviselőik voltak az akkor Debrecenben székelő Országgyűlésben. Hallgatott, amint a nagy nemzetféltők mindenkor hallgatnak 1849. jan. 8-áról, amikor Axente Sever emberei lerohanták Nagyenyedet, és kirabolták, felégették, lakói közül mintegy 700-800 személyt, többségükben nőket, gyermekeket, öregeket kegyetlenül legyilkoltak. Elpusztították az erdélyi református egyház püspöki levéltárát és számtalan ősnyomtatvánnyal együtt a kollégium könyvtárának java részét. Asztalos Lajos feltette a kérdést: mit tesz az ilyen adások elhangzásakor érdekvédelmi szövetségünk? Talán tiltakozik? Úgy tűnik, inkább "nagyvonalúan" süketnek, vaknak teszi magát. /Asztalos Lajos: Szabadság-szobor... és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. szeptember 8.

Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2003. szeptember 15.

A határon túli és az erdélyi magyar gazdák közötti együttműködés, a kölcsönös tapasztalatcsere és az Európai Unióhoz való csatlakozás eszményében tartották meg szept. 13-án Aradon a Határon Átnyúló Gazda-Gazda Együttműködés Konferenciát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezésében, többek között, az RMGE országos elnöke és Bognár Levente, Arad alpolgármestere a román-magyar agrárkapcsolatokban, családi gazdaságokban és uniós szabályozásokban jártas magyar szakemberekkel találkozott. /Sólya Emília: Összefogás a magyar gazdák jövőjéért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2003. szeptember 19.

Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2003. szeptember 23.

Szept. 22-én vitafórumot szerveztek a minorita kultúrház nagytermében, ahol a száznál több egybegyűlt előtt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Tokay György parlamenti képviselő, Horváth Levente, az Egyesület gazdasági megbízottja és Bognár Levente, Arad alpolgármestere számoltak be a Szabadság-szobor felállításának vonatkozásairól. Király András a helyszínről beszélt Markó Bélával, aki a Szabadság-szoborral kapcsolatos kormányvitáról tájékoztatott: a kormány állítólag hajlandó elfogadni a Tűzoltó teret a megbékélési park színhelyéül, a szobor felállítási munkálatainak folytatását azonban nem támogatja a térnek parkká történő átalakítási tervének az elkészültéig. Tokay György nyugtázta: megsértettek bennünket a jog alapjain álló, abban hívő becsületes állampolgárokként, magyarként és jó ízléssel rendelkező emberekként. Ennek azonban csak fokoznia kell az eltökéltségünket és küzdelmünket az igazunkért. /(Balta): Vitafórum a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-138




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998