udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bognár Zoltán

2002. január 4.

A Közgazdász Fórum, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének decemberi száma bővelkedik érdeklődésére számot tartó írásokban. Köztük van A Közgazdász Fórum időszerű prioritásai (Somai József); Emberi teljesség és fogyasztói társadalom (Kocsis Tamás); Románia Nyugat fejlesztési régiója (Bodó Barna, Bognár Zoltán); Védhető-e a környezet közgazdasági alapon? (Kerekes Sándor); Kis- és közepes vállalkozások helye és szerepe Románia gazdaságában (Birtalan Ákos). Kelemen Judit az RMKT sepsiszentgyörgyi vándorgyűléséről számolt be. Közgazdász Fórum/2001. december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. június 21.

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2007. május 26.

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2008. február 12.

Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2008. július 11.

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

2009. június 4.

Veszélybe sodorhatja a brüsszeli magyar képviseletet a romániai államelnök-választás évében tartott EP-voksolás, mivel a román pártok emiatti erős kampánya jobban mozgósíthatja a román szavazókat – állapította meg Bognár Zoltán politológus. Az emberek nem érzik át ennek a választásnak a tétjét. Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke reméli, hogy az emberekhez eljutott a magyar EP-képviselők brüsszeli jelenlétének a fontossága. /Mihály László: Euroszkeptikus székelyek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998