udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bogos Sándor

2005. február 28.

Újraindulásának 15. évfordulóját ünnepelte február 26-án a csíki cserkészet. Ez alkalomból a József Attila Általános Iskolában kiállítást rendeztek, amely bemutatta a cserkészmozgalom történetét indulásától napjainkig, különös tekintettel az utolsó 15 esztendő eseményeire. A volt és aktív cserkészvezetők elevenítették fel a kilencvenes évek eseményeit, amikor komoly küzdelem folyt a Romániai Magyar Cserkészszövetség újraszervezéséért. A találkozón jelen volt Gál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, továbbá Ajtony Gábor és Bogos Sándor öregcserkészek, Hegyi István tiszteletes, akik a cserkészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről cserélték ki véleményüket. A megemlékezésen jelen voltak egy szilágycsehi és hét csíki csapat képviselői is. /Takács Éva: 15 éve ismét él a cserkészmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2008. február 29.

A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2008. február 29.

Zöld Lajos hetvenötödik születésnapján visszatekintett életére. Nagy része volt abban, hogy újjáépítették a gyergyószárhegyi kolostort és kastélyt, létrehozott egy művésztelepet, és képtárt alapított. A művésztelep megalapítása, a kastély és kolostor felépítése, a képtáralapítás „ólomnehéz szülőföldszolgálat volt, nagyon kevés örömmel és sok-sok megaláztatással, de valakinek vállára kellett vennie ezt az igát is. Nekem adott az Isten tehetséget hozzá. ” Eddig öt könyve jelent meg. Negyven esztendővel ezelőtt Albert Antallal, Kolozsi Mártonnal és Hecser Zoltánnal tervezték el a Hargita napilap arcélét, veszélyben látva a magyar anyanyelvet. A Hargita, majd a Hargita Népe újságíróinak meghatározó volt a magyar kultúra őrzése. Albert Antal, Kolozsi Márton, Bogos Sándor, Papp Dezső és Randják József újságírók már eltávoztak az élők sorából. Ez a napilap tisztességes szülőföldszolgálat volt. /Zöld Lajos: Az igaz szó legyen az újságíró büszkesége. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998