udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boldizsár Béla

1999. február 26.

Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2002. augusztus 6.

A Boldizsár Béla "őrmester" által vezetett bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tíz tagja is részt vett az 1848/49-es szabadságharc szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesületének meghívására a szőregi csata 153. évfordulója alkalmából megrendezett IV. nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozón. A rendezvény fénypontja a szőregi csata színhelyén korhű öltözetben megrendezett hadijáték volt, melyen a hagyományőrzők három csatát elevenítettek fel. /Iochom István: Bélafalvi honvédek Szegeden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2005. október 20.

Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Csa­ládegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendez­vényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2006. április 27.

Április 28-tól május el­sejéig tartják meg Orosházán a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vezetőinek a találkozóját, melyre Háromszékről Boldizsár Bélát, a Karitas Megsegítő Alapítvány, Bandi Sándort, az Őrcsillag Család- és Nagycsalád-egyesület, valamint Bögözi Attilát, az ozsdolai családegyesület vezetőjét hívták meg. Erdélyből Felső-Háromszéken kívül csíkszeredai, nyárád­szeredai és nagyváradi családegyesületek lesznek még jelen. A találkozó fő célja a júliusban megrendezendő VII. családkongresszus előkészítése, melynek idén Győr lesz a házigazdája. /(Iochom): Családkongresszus Győrött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2007. március 15.

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én 1989 után tizennyolcadik alkalommal rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ott, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz-osztrák csapatokkal. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben – a rendszerváltás óta immár szabadon – megemlékeznek a nyergestetői hősökről. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, budapesti huszárok, a Dunántúli Betyárok és a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület ,,vitézei” álltak díszőrséget. Fábián Dénes kászonújfalusi plébános mondott ünnepi beszédet. Dr. Vass László hagyományőrző őrnagy felolvasta azt a díszparancsot, melyben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége a katonai hagyományőrzés terén végzett áldozatos munkájának elismeréseként a szövetség legmagasabb kitüntetését, az arany tisztikeresztet adományozta Boldizsár Béla hagyományőrző ,,hadnagynak”, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetőjének. /Iochom István: Ifjak és hagyományőrzők a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2007. április 18.

Köntzey Józseffel és Incze Lászlóval majdnem egy időben eltávozott a matuzsálemi kort megélt bélafalvi Orbán Lázár, a messzi földön híres bicskakészítő, csűrmúzeum-alapító és falukrónikás. Százegyedik életévét a múlt év szeptember 15-én töltötte. Aggódott, mi lesz a csűrmúzeummal, az összegyűjtött több mint ötszáz tárggyal? Egy életen át gyűjtötte a Szentföld falvainak tárgyi örökségét. Fazekak, tányérok, korsók, régi vasalók, sótartók, lószerszámok, mozsarak, régi lámpák, osztováták, tulipános ládák a csűrmúzeum kincsei. A gyűjtés mellett Orbán Lázár Bélafalva krónikáját is megírta. Munkája kéziratban maradt, nem élhette meg könyv formájában való megjelentetését. Boldizsár Béla, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője azt szeretné, ha a gyűjtemény érintetlenül a faluban maradna, esetleg a Székely Nemzeti Múzeum megvásárolná a csűrmúzeumot az elhunyt Brassóban élő két fiától. /Iochom István: A bélafalvi csűrmúzeum alapítója is elment. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2007. május 10.

Vajdaságban, Adán találkoztak a Kárpát-medencei családszervezetek vezetői. Erdélyből saját költségén Boldizsár Béla, a háromszéki szervezet vezetője vett részt. Elsősorban a vezetők képzése volt a cél, a szervezetek egyeztetnek, hogy a körvonalazódó családgondozási programot minden országban sikeresen lehessen érvényesíteni. A Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége által szervezett adai találkozó immár a huszadik abban a sorozatban, amely révén egyre hangsúlyosabban lehet megjeleníteni és érvényesíteni a (nagy)családok igényeit. /(Fer-): Nagycsaládos vezetők Adán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2007. augusztus 28.

Augusztus 24-én bukaresti rendszámú kocsival civil ruhás belügyi tiszt kereste fel Bélafalván Boldizsár Béla portáját. Ő aznap Kézdivásárhelyen volt, felesége, a románul keveset tudó Katalin fogadta az illetőt, aki egy igazolványt is felmutatott. A civil ruhás Krizsán Vilmos, a Vajdasági Családegyesületek Szövetségének elnöke felől érdeklődött: mikor ment el, mivel még nem lépte át a román–szerb határt (Valójában 22-én átlépte a határt). A belügyis a vajdasági vendég kocsija rendszámát is tudta. Boldizsár felháborítónak tartja az esetet, hiszen nem első alkalom, amikor a belügyesek figyelik a hagyományőrzőket vagy a vendégeit, legutóbb a csíksomlyói búcsúra Gelencére és Bélafalvára érkezett szegediek nevét jegyezte fel a rendőrség. Milyen szekus módszer ez? Lehet, hogy az is érdekelte őket, hogy a világtalálkozóra kik jöttek haza, és honnan jöttek. Az átkeresztelt Szekuritáté ma is működik – vélekedett Boldizsár, aki az esetet a megyei tanács augusztus 29-i ülésén is szóvá akarja tenni, hiszen egy jogállamban megengedhetetlen, hogy akárcsak 1989 előtt, figyeljék a külföldieket. /Iochom István: Érdeklődtek a vajdasági vendég után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2007. november 3.

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének tagjai mellett az elmúlt héten Nagykovácsiban és Budapesten tartott családkongresszuson Háromszék megyéből Bandi Sándor és Boldizsár Béla, az Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület, illetve a bélafalvi Caritas Megsegítő Alapítvány elnöke vett részt. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által szervezett találkozón öt ország családszervezete képviseltette magát. A NOE fennállása huszadik évfordulójának ünnepségén a budapesti Semmelweis Egyetem épületében Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke több mint három órát töltött a nagycsaládosokkal. /Iochom István: Két háromszéki a családkongresszuson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2008. március 4.

Március 1-jén Kézdivásárhelyen megtartotta tisztújító közgyűlését a Kézdiszéki Székely Tanács. Miután Sánta Imre református lelkész, széki elnök Ikafalváról Bikfalvára került, az elnöki teendőket megbízott elnökként Bakk Dávid László alelnök látta el. A jelen levők Bakk Dávid Lászlót választották meg elnöknek, Boldizsár Bélát és Péter Jánost alelnöknek. /Iochom István: Tisztújítás a Kézdiszéki Székely Tanácsnál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2008. augusztus 25.

A Boldizsár Béla vezette Caritas Humanitárius Megsegítő Alapítvány szervezésében augusztus 22-én Háromszék megyéből ötven nagycsaládos utazott Olaszországba. Velencei városnézés után ma Rómába érnek. /Iochom István: Nagycsaládosok Olaszországban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998