udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boldog Gizella /magyar királyné/

2000. augusztus 12.

Aug. 12-én tartotta Szászrégen magyar lakossága a millenniumi ünnepséget, melyen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, és képviseltette magát a magyar nagykövetsége, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Az ünnepi szentmisét követően dr. Jakubinyi György erdélyi érsek megáldotta a templomkertben elhelyezett Szent István és felesége Boldog Gizella tiszteletére állított szobrot, Jorga Ferenc alkotását, valamint a helyi egyházközösség támogatásával az elmúlt tíz évben létesített szociális intézményeket. Az elmúlt ezer év a magyar nyelv győzelme, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szép anyanyelvünk megmaradt, ″ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentől Dunántúlig, Soprontól Őrségig″ - hangoztatta. A rendezvényt helyi fiatalok által, az István a király rockoperából előadott részletek tették emelkedetté. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2000. augusztus 13.

Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

2003. szeptember 18.

Egy hónap van hátra a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom mellett épített új templom felszenteléséig. Készül a templom körüli kőfal, amely egységes egészbe foglalja a régi templommal az új építményt. Az alagsori közösségi termek egyikében Márton Árpád festőművész készíti a falfestményeket. Elmondása szerint a környékre jellemző hármasoltárok ihlették kompozíciója kialakításában. A bal oldali falon az első magyar szent családot: Szent István királyt, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget megörökítő kompozíció, a jobb oldalon pedig Márton Áron boldog emlékű püspök arcképe zárja közre a boldoggá avatott Rupert Mayer jezsuita atya életének egyik mozzanatát megörökítő munkát: az első világháború egyik ütközetében felsegíti a sebesült székely honvédet, megnyugtatva: Ne félj, fiam, ha lőnek, előbb engem érnek a golyók. /Október 18-án szentelik fel az új templomot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2004. augusztus 23.

Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2005. december 13.

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2006. május 8.

Május 7-én a zsúfolásig megtelt arad-gáji katolikus templomban Király Árpád marosi főesperessel és Horváth János minorita tartományfőnökkel az élen hat pap és egyházi méltóság közreműködésével tartották meg a Gizella-napi, ünnepélyes templombúcsús szentmisét. Horváth János atya szentbeszédében a templom védőszentje, Boldog Gizella, Szent István király feleségének az életét, a magyarságnak a Kárpát-medencében történt megmaradásában játszott kiemelkedő szerepét méltatta. Az arad-gáji templombúcsút az egész város a magáénak érezte; minden katolikus egyházközség képviseltette magát, továbbá Király András elnök, illetve Bognár Levente és Cziszter Kálmán alelnökök személyében az RMDSZ megyei szervezete is adózott Boldog Gizella emlékének. /(balta): Boldog Gizella  üzenete Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2006. június 15.

Visszhangos sikerű útról érkezett haza a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfi Kar. Szőcs László, a dalárda elnöke beszámolt az Oberdorfban megrendezett Svájci Kantonok Kórusfesztiváljáról. 96 kórus vett részt Svájc valamennyi kantonjából. Hat kórust díjaztak, köztük az Ipartestületi Férfi Kart. A székely népviseletbe öltözött gyergyószentmiklósiak Petres Csaba Négy magyar népdal című feldolgozásával vettek részt a kórusfesztiválon. A dalosok sokat kirándultak, ellátogattak Strasburgba, énekeltek a berni református templomban és Passauban Boldog Gizella sírjánál, ahol Pázmány Péter Boldogasszony anyánk című himnuszával tisztelegtek nagy királynénk emlékének. /(Bajna György): Gyergyószentmiklósról Boldog Gizelláig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2006. október 29.

A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

2007. augusztus 20.

A hét végén hatodik alkalommal szervezett falunapokat a polgármesteri hivatal a helyi ifjúsági szervezet, a SZAVISZ közreműködésével Csíkajnádon. Augusztus 20-án kezdődött a Szent István-napi búcsú. A szentmise után felavatták Szent István és Boldog Gizella mellszobrát, amelyet Orbán János ajándékozott szülőfalujának. Este tűzoltóbállal ért véget az eseménysorozat. /Fodor Zoltán: Szobrot avattak Ajnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2007. augusztus 21.

Erdélyszerte megünnepelték Szent István király és a magyar állam ezeréves folytonosságának napját. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának augusztus 20-i programja a Szent István napi ünnep jegyében zajlott. Szentmisét tartottak a Kézdivásárhely melletti Perkőn, majd este a hajdani lármafák mintájára minden településen tüzet gyújtottak. A Maros megyei Atosfalván Markó Béla és Tőkés László református püspök jelenlétében avatták fel Boldog Gizella, az államalapító király hitvesének szobrát. A Nagyszebenben zajló Ars Hungarica nevű magyar hét több programja is Szent Istvánhoz kötődik. Szentmisét tartottak az államalapító király emlékére, délután pedig az érdeklődők megtekinthetik a Szent Korona felnagyított képeit. A kolozsvári Heltai Alapítvány szervezte IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó záró rendezvényére Kalotaszentkirályon került sor augusztus 20-án. /Erdélyben számos rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. Napok óta tartanak a fesztiválok, néptánctalálkozók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. április 28.

Május 10-én, vasárnap tervezik az arad-gáji katolikus templom előterében leleplezni Szent Gizella 80 centi magas, bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész munkáját. Előzőleg, május 9-én Veszprémben tartják a Gizella-napi ünnepélyes szentmisét, ahova a Szent Koronát is elviszik, hogy szimbolikusan újra együtt ünnepeljen Szent István és Gizella. /Balta János: /Szent Gizella mellszobra Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2009. május 12.

Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2009. május 18.

Több mint százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikus híveinek: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól több kilométerre lakó hívek számára. A Boldog Gizelláról elnevezett szent hajlékot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel május 16-án. Jakubinyi György magyar, román és német nyelven szólt a hívekhez, valamint a magyarországi, németországi és svájci vendégekhez. „A templomépítés mindig a jövőt jelenti, a reménységet, azt, hogy ez a nép itt akar maradni, itt akar élni továbbra is és a következő nemzedékeknek is biztosítani akarja az istenházát, ahol hetente összegyűlhetnek” – mondta. A templom tervét 2003-ban készítette Esztány Győző csíkszeredai műépítész. Andrásy-telepen körülbelül 900 magyar él, ebből 600 református, 300 pedig római katolikus. /Menyhárt Borbála: Építő közösség. Beteljesült az andrássytelepiek álma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2009. szeptember 28.

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartották a főegyházmegyei családkonferenciát. Az erdélyi családpasztoráció hétéves múltra tekint vissza. A konferencia meghívottja Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, családreferens püspök volt. A konferencia megnyitóján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett, hogy a magyarságnak is volt egy szent családja: Szent István, boldog Gizella és Szent Imre herceg. /Takács Éva: Főegyházmegyei Konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998